• Mi az induktív módszer?
• Az induktív módszer lépései
• Példák az induktív módszerre
• Az induktív módszer problémái
• Különbségek a deduktív módszerrel

Elmagyarázzuk, mi az induktív módszer, lépései, lehetséges problémák és példák. Illetve mi az a deduktív módszer.

Ez az induktív módszer magában foglalja a kreativitást és az innovációt.

Mi az induktív módszer?

A módszer induktív az az eljárás kutatás amely gyakorlatba ülteti a gondolat vagy induktív érvelés. Ez utóbbira jellemző, hogy tág, azaz általánosító, hiszen abból indul ki, hogy kinek igazság támogatja a következtetés, de nem garantálja.

Az induktív érvelés tehát egy formából áll hipotézis amely egyedi bizonyítékok alapján egy univerzális következtetés lehetőségét sugallja. Ezt általában úgy fejezik ki esély, trendek vagy lehetőségek, hiszen semmit sem lehet kategorikusan megerősíteni, hiszen lényegesebb információ van, mint ami a premisszákban található.

Ez a forma érvelés nagyon értékes, mivel magában foglalja a kreativitás és lehetővé teszi olyan innovatív következtetések kockáztatását, hogy bár nem bizonyíthatóak, de alávethetők olyan megfontolásoknak, teszteknek és validációs mechanizmusoknak, amelyek később az igazsághoz vezetnek. Emiatt az induktív módszer része a tudományos módszernek, hiszen az a tudás a való világról, amivel rendelkezünk.

Az induktív módszer modern eredete a tizenhetedik századra nyúlik vissza, és Sir Francis Bacon (1561-1626) angol filozófus munkásságáig, különösen az ő Novum organum scientiarum ("Új tudományos műszerek") 1620-ban, ahol meghatározta a szabályokat tudományos módszer.

Ellentmondott a korabeli arisztotelészi hagyománynak, amelyben csak a deduktív érvelést értékelték. Így Bacon megpróbálta bemutatni az induktív érvelés fontosságát, de rávilágított arra, hogy a következtetés levonásához sok más lehetőséget is ki kell zárni.

A későbbi filozófusok, mint David Hume (1711-1776), John Herschel (1792-1871) és John Stuart Mill (1806-1873) folytatták a hagyomány Bacon avatta fel, és különböző módszereket javasoltak az indukció megközelítésére szigorúan tudományos célokra.

Az induktív módszer lépései

Általánosságban elmondható, hogy az induktív módszert három egymást követő lépésben vagy szakaszban hajtják végre, amelyek a következők:

• Először is: megfigyelhető az érdeklődés jelensége. Ez a lépés gyakorlatilag az összes módszerre jellemző tudomány, és megszerzéséből áll információ a valós világ érzékszervei és eszközei segítségével mérés ide vonatkozó.
• Másodszor: létrejönnek a lehetséges minták. Ez azt jelenti, hogy a összehasonlítás és egybevetése adat, keresnek valamilyen összefüggést, valamilyen utalást, ami leleplező, vagy amely elég gyakori ahhoz, hogy általánosságot feltételezzenek.
• Harmadszor: egy elmélet épül. Végül és a nyomon követett minták alapján általánosító következtetést vonunk le, vagyis olyan, amely megpróbál számot adni az összes lehetséges hasonló jelenségről.

Talán ezek a lépések könnyebben megérthetők az alábbi példák segítségével.

Példák az induktív módszerre

Íme néhány példa az induktív módszer alkalmazására:

• Első példa.

Tegyük fel, hogy egy férfi újhoz költözik város, amelyben sokkal hidegebb az éghajlat, mint az öné. Mivel új vagy ott, és szeretnél tudni, hogyan kell öltözködni, elkezdsz figyelni az égre és a hőmérsékletre (megfigyelés). Így rájön, hogy a felhős napok többet tesznek hőségMíg azok a napok, amikor tiszta az ég, általában hidegebbek (keressen mintákat).

Tehát ezentúl, ha tisztának látod az eget, összefogsz, és ha felhősnek látod, akkor inkább ne annyira (alapíts fel egy elméletet). Ez az ember helyesen alkalmazta az indukciót, és kis szerencsével elfogadható sikerhatára lesz ahhoz, hogy feltételezését magától értetődőnek vegye, bár egyes felhős napon hideg, vagy tiszta napon meleg lehet.

• Második példa.

A covid-19 világjárvány közepette sokan Üzleti Gyógyszergyárak vizsgálják a vakcinát. Ennek érdekében a tudósok tanulmányozzák a vírus és felfedezik, hogy a hasonló vírusok (vagyis más koronavírusok) családjába tartozik, amelyek ellen korábban sikeres vakcinát fejlesztettek ki (megfigyelés).

Feltételezve, hogy az új vírus ezután hasonló módon reagál a rokonaira, úgy döntenek, hogy megismétlik egymás oltóanyag-beszerzési módszereit, a családra jellemző közös vonások (minták megtalálása) alapján. És végül kifejlesztenek két vagy három lehetséges vakcinát (elméleteket állítanak fel), amelyek egy része sikeres lesz, és van, amelyik nem.

Azok, akik nem járnak sikerrel, lehetővé teszik a következő finomhangolást, és addig, amíg az egyik sikeres lesz, és továbbléphetnek a vakcina tudományos tesztelésének más szakaszaiba, fontos lépést téve a járvány megszüntetése felé.

• Harmadik példa.

Ez az érvényes, de téves induktív érvelés példája lesz. Tegyük fel, hogy földönkívüli régészek egy csoportja egy nagyon távoli jövőben felfedezi a mi civilizációnk romjai között egy fontos eltemetett műanyag zacskókészletet.

Tekintettel arra, hogy ezek a termékek nem léteznek a ti világotokban, és teljesen abszurdnak tűnik az egész bolygót tönkretenni biológiailag nem lebomló, egyszer használatos műanyagok gyártásával (megfigyelés), először nem tudja, hogy pontosan mit is talált.

De mivel geológiai rétegünkben, és különösen városaink régészeti lelőhelyein jelen lévő elem (mintákat találni), egy valószínű hipotézishez merészkednek: ez a testünkben lévő szén megkövültségének valamilyen formája lehet.

Így hát elveszik a zacskókat, és lerakják lenyűgöző futurisztikus múzeumaikba, „a lehetséges műanyag mumifikáció töredékei” felirattal (az elméletek megalapozása). A földönkívüli régészek természetesen tévednek, de induktív érvelésük meglehetősen hihető. Csak éppen nem számoltak az emberi önpusztító tényezővel a tanulmányukban.

Az induktív módszer problémái

Az utolsó példa bemutatja az induktív gondolkodás lehetséges hátrányait, és azt, hogy ezek általában azzal kapcsolatosak, hogy nem tud kétségtelenül tesztelhető általános következtetést levonni.

Ez azért van így, mert ez egy általánosító gondolkodásmód, ideális feltételezhető hipotézisek megkockáztatására és trendek feltárására (sőt, a statisztikákban is gyakran használják), de nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a következtetés logikusan következik a premisszákból. . , mivel az okfejtésen kívül sokkal több információ található, ahogy az a harmadik példa régészeivel történt.

Így az induktív módszer téves következtetésekhez vezethet. Elvileg sokkal könnyebben engedheti meg a szubjektivitás és a kreativitás behatolását is, mint a deduktív gondolkodás más formái, amelyekben a premisszák érvényessége garantálja a következtetés érvényességét.

Különbségek a deduktív módszerrel

A deduktív módszer az, amelyben a premisszák elemzéséből logikusan jön le a következtetés, azaz egy ellenőrizhető és pontos logikai levezetés.

A deduktív érvelés legnyilvánvalóbb esete a szillogizmus, egy rövid logikai forma, amely a klasszikus görög-római ókorból származik. A szillogizmusban két premisszák (az egyik általános, a másik specifikus) garantálják egy formálisan érvényes és biztos következtetés levonását, amelyek értéke (igaz vagy hamis) a premisszák értékétől függ, de nem az érvelési módszertől.

Eltér az induktív módszertől, amelyben a következtetés formális érvényessége nem igazolható. Példa a deduktív módszerre a következő szillogizmus:

Feltétel 1. Végül minden élőlény meghal.
Feltétel 2. Az emberi lény élőlény.
Következtetés. Végül minden emberi lény meghal.