mérés

Tudás

2022

Elmagyarázzuk, mi a mérés, hogyan történik, milyen műszereket, típusokat és mértékegységeket. Illetve milyen hibákat lehet elkövetni.

A mérés számértékeket rendel egy vagy több objektumhoz.

Mi a mérés?

A mérés az a folyamat, amelynek során egy tárgy vagy tárgy mértékét egy másik mértékével hasonlítják össze. Ehhez különböző számértékeket vagy méreteket kell hozzárendelni különböző eszközök és eljárások segítségével.

A méréshez egy kiválasztott mintát összehasonlítanak egy másik tárggyal vagy jelenséggel, amelynek fizikai nagysága ezzel egyenlő, hogy kiszámítsa, hányszor tartalmazza a mintát az adott nagyság. Ez a művelet azonban, amelynek kiszámítása olyan egyszerűnek tűnik, nehézzé válik, ha amit mérni és számszerűen akarunk kifejezni, az megfoghatatlan vagy akár el is múlik.

Lásd még:Méretre

Milyen legyen a mérési folyamat?

A mérési folyamat tárgyak, jelenségek vagy esetek megkülönböztetésére törekszik, hogy osztályozza azokat. Keletifolyamat megfelel bizonyos követelményeknek és elveknek:

  • Érvényesnek kell lennie. Legyen mód a mérés végrehajtásának bemutatására.
  • Megbízhatónak kell lennie. A mérést több esetben kell alkalmazni, és mindig azonos - vagy hasonló - eredményt kell adnia.
  • Pontosnak kell lennie. Minimális hibával kell rendelkeznie, ehhez érzékeny és pontos mérőeszközöket és műszereket kell használni.

Hogyan kell pontosan mérni?

Vannak bizonyos rendelkezések a mérési eredmények javítására:

  • Használja a mérési típusnak megfelelő eszközöket, és ellenőrizze, hogy azok jó állapotban vannak.
  • Csökkentse a mérőműszer kezelése során előforduló hibákat, valamint a szisztematikus hibákat.
  • Ismételje meg a mérést minél többször, és vegyen átlagot a kapott eredményekből.
  • Csökkentse a külső környezet minden olyan okát, amely befolyásolhatja a mérést.

Mérési típusok

  • Közvetlen mérés. Olyan mérőműszert használnak, amely összehasonlítja a változó bizonyos mércével kell mérni. Ennél a méréstípusnál két azonos jellemzővel rendelkező objektumot hasonlítanak össze. Például: ahossz egy tárgy összehasonlítása a tolómérőben megállapított hosszsal; egy objektum frekvenciáját a villogó frekvenciájával mérjük.
  • Közvetett mérés. A kívánt mérést egy vagy több, közvetlen méréssel kapott különböző mennyiség kiszámításával kapjuk meg. A változók közötti méréseket ugyanis nem mindig lehet közvetlenül kiszámítani sem méretük, sem természetük, sem egyéb tényezők miatt. Például: ismerve a gyorsulás a gravitáció.
  • Reprodukálható mérés. Mindig ugyanazt az eredményt kapjuk, ha lehetséges összehasonlítások ugyanazon változó és a használt mérőeszköz között. Például: ha egy ágy ugyanazon oldalát többször megmérik, az eredmény mindig ugyanaz lesz.

Mérőeszközök

Minden mennyiség különböző műszerekkel mérhető.

A mérőműszerek olyan eszközök, amelyeket egy tárgy vagy tárgy mérésére használnak. Számos típusú műszer létezik, amelyeket aszerint osztályoznak, hogy mit mérnek:

  • Mérőeszközök időjárás. Óra, stopper, időzítő.
  • Mérőeszközök súly. Skála, mérleg, próbapad, barométer.
  • Mérőeszközök hossz. Vonalzó, mérőszalag, szikraforgácsoló, tolómérő.
  • Mérőeszközök hőfok. Hőmérő, pirométer, termohigrográf.
  • Mérőeszközök elektromos áram. Ampermérő, multiméter, galvanométer.

Mértékegységek

A mértékegységek szabványos mennyiségek, amelyeket szabványként használnak az objektumok és elemek mértékének megismeréséhez. A bármely mérésnél kapott szám a tárgy vagy elem és a megállapított mértékegység összehasonlításának eredménye.

A Nemzetközi mértékegységrendszer Hét alapvető mértékegységet ismer fel: kilogramm, méter, amper, kelvin, második, kandela és anyajegy. Ezeket a mértékegységeket a világ legtöbb országában használják, és a következőket jelentik: súly, hossz, intenzitás elektromos áram, hőfok, időjárás, fényintenzitása és mennyisége anyag.

Mérési hiba

A mérés során kapott eredmények nem mindig pontosak, mivel különböző típusú hibák fordulhatnak elő:

  • Szisztematikus hibák. Ugyanúgy fordulnak elő minden alkalommal, amikor egy bizonyos mérés a mérőműszer hibája vagy a mérés hibája miatt történik. módszer használt. Ezek olyan hibák, amelyeket egy fizikai törvénynek tulajdonítanak, így okaik meghatározhatók és kijavíthatók.
  • Véletlenszerű hibák. Ezek elkerülhetetlenül előfordulnak, és a mérés fizikai környezetében bekövetkezett változások vagy a kezelő meghibásodása miatt következnek be. Ezek olyan hibák, amelyek nem tulajdoníthatók fizikai törvénynek, így nem küszöbölhetők ki.

Mérés a kémiában

A kémia az a tudomány aki zeneszerzést és szerkezet a ügy. Az anyagnak vannak bizonyos mérhető jellemzői, mint pl súly, a tömeg és hőmérsékletet, és különféle műszereket használnak ezeknek a tulajdonságoknak a mérésére. A legreprezentatívabbak közé tartozik:

  • Egyensúly. Két objektum tömegének mérésére használt objektum.
  • Hőmérő. Anyag hőmérsékletének mérésére szolgáló műszer.
  • Kémcső. Mérésnél használt mérőhenger kötetek.
  • Pipetta.A térfogat mérésére használt fokozatos műszer folyadékok.
  • Pohár. Hengeres tartály, amelyet kémiai laboratóriumokban használnak és a folyadék térfogatát mérik.
  • Refraktométer. A mérésére használt műszer sűrűség egy anyagról.
  • Hőmennyiségmérő. Anyag vagy test hőmérsékletének mérésére szolgáló műszer.
  • Erlenmeyer-lombik. A vegyi laboratóriumban egy anyag térfogatának mérésére használt üvegműszer.

Mérés a statisztikában

A statisztika az a tudomány, amely gyűjt és elemzi adat amelyeket egy sorból hasonlítanak össze egymással Mérleg mérések, amelyek referenciaként szolgálnak. Négyféle mérési skála létezik, amelyek az összehasonlítandó adatok jellemzői szerint változnak.

  • Névleges méretarány. Kvalitatív mérési skála, amely a változókat csoportokba vagy kategóriákba sorolja, és a kutató által választott névvel, szimbólummal vagy számmal azonosítja.
  • Ordinális skála. Mérési skála, amely a változókat osztályozza csoportok vagy kategóriákat, és egy névvel, szimbólummal vagy számmal azonosítja, amely hierarchizálja őket.
  • Intervallum skála. Numerikus mérési skála, amely két változó valós és numerikus különbségét méri. Ebben a skálatípusban a 0 nem az érték hiányát jelenti, hanem tetszőlegesen elrendeződik valahol a skálán. Például: hőmérséklet.
  • Arány skála. Numerikus mérési skála, amely két változó valós és numerikus különbségét méri. Ebben a skálatípusban a 0 a mérés hiányát jelenti. Például: súly.
!-- GDPR -->