- Mi a mérés?
- Milyen legyen a mérési folyamat?
- Hogyan kell pontosan mérni?
- Mérési típusok
- Mérőeszközök
- Mértékegységek
- Mérési hiba
- Mérés a kémiában
- Mérés a statisztikában
Elmagyarázzuk, mi a mérés, hogyan történik, milyen műszereket, típusokat és mértékegységeket. Illetve milyen hibákat lehet elkövetni.
A mérés számértékeket rendel egy vagy több objektumhoz.Mi a mérés?
A mérés az a folyamat, amelynek során egy tárgy vagy tárgy mértékét egy másik mértékével hasonlítják össze. Ehhez különböző számértékeket vagy méreteket kell hozzárendelni különböző eszközök és eljárások segítségével.
A méréshez egy kiválasztott mintát összehasonlítanak egy másik tárggyal vagy jelenséggel, amelynek fizikai nagysága ezzel egyenlő, hogy kiszámítsa, hányszor tartalmazza a mintát az adott nagyság. Ez a művelet azonban, amelynek kiszámítása olyan egyszerűnek tűnik, nehézzé válik, ha amit mérni és számszerűen akarunk kifejezni, az megfoghatatlan vagy akár el is múlik.
Lásd még:Méretre
Milyen legyen a mérési folyamat?
A mérési folyamat tárgyak, jelenségek vagy esetek megkülönböztetésére törekszik, hogy osztályozza azokat. Keletifolyamat megfelel bizonyos követelményeknek és elveknek:
- Érvényesnek kell lennie. Legyen mód a mérés végrehajtásának bemutatására.
- Megbízhatónak kell lennie. A mérést több esetben kell alkalmazni, és mindig azonos - vagy hasonló - eredményt kell adnia.
- Pontosnak kell lennie. Minimális hibával kell rendelkeznie, ehhez érzékeny és pontos mérőeszközöket és műszereket kell használni.
Hogyan kell pontosan mérni?
Vannak bizonyos rendelkezések a mérési eredmények javítására:
- Használja a mérési típusnak megfelelő eszközöket, és ellenőrizze, hogy azok jó állapotban vannak.
- Csökkentse a mérőműszer kezelése során előforduló hibákat, valamint a szisztematikus hibákat.
- Ismételje meg a mérést minél többször, és vegyen átlagot a kapott eredményekből.
- Csökkentse a külső környezet minden olyan okát, amely befolyásolhatja a mérést.
Mérési típusok
- Közvetlen mérés. Olyan mérőműszert használnak, amely összehasonlítja a változó bizonyos mércével kell mérni. Ennél a méréstípusnál két azonos jellemzővel rendelkező objektumot hasonlítanak össze. Például: ahossz egy tárgy összehasonlítása a tolómérőben megállapított hosszsal; egy objektum frekvenciáját a villogó frekvenciájával mérjük.
- Közvetett mérés. A kívánt mérést egy vagy több, közvetlen méréssel kapott különböző mennyiség kiszámításával kapjuk meg. A változók közötti méréseket ugyanis nem mindig lehet közvetlenül kiszámítani sem méretük, sem természetük, sem egyéb tényezők miatt. Például: ismerve a gyorsulás a gravitáció.
- Reprodukálható mérés. Mindig ugyanazt az eredményt kapjuk, ha lehetséges összehasonlítások ugyanazon változó és a használt mérőeszköz között. Például: ha egy ágy ugyanazon oldalát többször megmérik, az eredmény mindig ugyanaz lesz.
Mérőeszközök
Minden mennyiség különböző műszerekkel mérhető.A mérőműszerek olyan eszközök, amelyeket egy tárgy vagy tárgy mérésére használnak. Számos típusú műszer létezik, amelyeket aszerint osztályoznak, hogy mit mérnek:
- Mérőeszközök időjárás. Óra, stopper, időzítő.
- Mérőeszközök súly. Skála, mérleg, próbapad, barométer.
- Mérőeszközök hossz. Vonalzó, mérőszalag, szikraforgácsoló, tolómérő.
- Mérőeszközök hőfok. Hőmérő, pirométer, termohigrográf.
- Mérőeszközök elektromos áram. Ampermérő, multiméter, galvanométer.
Mértékegységek
A mértékegységek szabványos mennyiségek, amelyeket szabványként használnak az objektumok és elemek mértékének megismeréséhez. A bármely mérésnél kapott szám a tárgy vagy elem és a megállapított mértékegység összehasonlításának eredménye.
A Nemzetközi mértékegységrendszer Hét alapvető mértékegységet ismer fel: kilogramm, méter, amper, kelvin, második, kandela és anyajegy. Ezeket a mértékegységeket a világ legtöbb országában használják, és a következőket jelentik: súly, hossz, intenzitás elektromos áram, hőfok, időjárás, fényintenzitása és mennyisége anyag.
Mérési hiba
A mérés során kapott eredmények nem mindig pontosak, mivel különböző típusú hibák fordulhatnak elő:
- Szisztematikus hibák. Ugyanúgy fordulnak elő minden alkalommal, amikor egy bizonyos mérés a mérőműszer hibája vagy a mérés hibája miatt történik. módszer használt. Ezek olyan hibák, amelyeket egy fizikai törvénynek tulajdonítanak, így okaik meghatározhatók és kijavíthatók.
- Véletlenszerű hibák. Ezek elkerülhetetlenül előfordulnak, és a mérés fizikai környezetében bekövetkezett változások vagy a kezelő meghibásodása miatt következnek be. Ezek olyan hibák, amelyek nem tulajdoníthatók fizikai törvénynek, így nem küszöbölhetők ki.
Mérés a kémiában
A kémia az a tudomány aki zeneszerzést és szerkezet a ügy. Az anyagnak vannak bizonyos mérhető jellemzői, mint pl súly, a tömeg és hőmérsékletet, és különféle műszereket használnak ezeknek a tulajdonságoknak a mérésére. A legreprezentatívabbak közé tartozik:
- Egyensúly. Két objektum tömegének mérésére használt objektum.
- Hőmérő. Anyag hőmérsékletének mérésére szolgáló műszer.
- Kémcső. Mérésnél használt mérőhenger kötetek.
- Pipetta.A térfogat mérésére használt fokozatos műszer folyadékok.
- Pohár. Hengeres tartály, amelyet kémiai laboratóriumokban használnak és a folyadék térfogatát mérik.
- Refraktométer. A mérésére használt műszer sűrűség egy anyagról.
- Hőmennyiségmérő. Anyag vagy test hőmérsékletének mérésére szolgáló műszer.
- Erlenmeyer-lombik. A vegyi laboratóriumban egy anyag térfogatának mérésére használt üvegműszer.
Mérés a statisztikában
A statisztika az a tudomány, amely gyűjt és elemzi adat amelyeket egy sorból hasonlítanak össze egymással Mérleg mérések, amelyek referenciaként szolgálnak. Négyféle mérési skála létezik, amelyek az összehasonlítandó adatok jellemzői szerint változnak.
- Névleges méretarány. Kvalitatív mérési skála, amely a változókat csoportokba vagy kategóriákba sorolja, és a kutató által választott névvel, szimbólummal vagy számmal azonosítja.
- Ordinális skála. Mérési skála, amely a változókat osztályozza csoportok vagy kategóriákat, és egy névvel, szimbólummal vagy számmal azonosítja, amely hierarchizálja őket.
- Intervallum skála. Numerikus mérési skála, amely két változó valós és numerikus különbségét méri. Ebben a skálatípusban a 0 nem az érték hiányát jelenti, hanem tetszőlegesen elrendeződik valahol a skálán. Például: hőmérséklet.
- Arány skála. Numerikus mérési skála, amely két változó valós és numerikus különbségét méri. Ebben a skálatípusban a 0 a mérés hiányát jelenti. Például: súly.