- Mi a tudományos megfigyelés?
- A tudományos megfigyelés jelentősége
- A tudományos megfigyelés jellemzői
- A tudományos megfigyelés típusai
- Példák tudományos megfigyelésre
Elmagyarázzuk, mi a tudományos megfigyelés, miért olyan fontos és milyen jellemzői vannak. Továbbá az osztályozásukat és a példákat.
Mi a tudományos megfigyelés?
Amikor tudományos megfigyelésről beszélünk, arra utalunk folyamat részletezni bármely jelenséget a természet elemző szándékkal és azzal a céllal, hogy a lehető legtöbbet gyűjtsék össze információ objektív lehetséges.
Ez az egyik kezdeti lépése az ún tudományos módszer, amely a tudományos vizsgálatok objektivitását és kimutathatóságát garantáló lépések sorozatából áll.
A tudományos megfigyelés arra törekszik, hogy szemlélje és megértse a természetet a legtisztább állapotában, vagyis az ember beavatkozása nélkül, ahogy azt a 19. század természettudósai próbálták. Azonban ma már ismert, hogy létezik a paradoxon ebben a vonatkozásban, hiszen a megfigyelő jelenléte sok esetben módosítja a megfigyeltet.
Ennek ellenére a tudományos megfigyelés szembesül a természetes jelenség a lehető legtöbb kontextus figyelembevétele, a jelenséget befolyásoló feltételek teljes körű megértése, amelyeket általában később megismételnek egy laboratóriumban (kísérletezés) vagy ellenőrzött környezet. Gyakran a konkrét kísérletekben végbemenő elmélkedést is számításba veszik a módszer megfigyelő.
Ezeket az információgyűjtési folyamatokat gyakran olyan eszközök támogatják, mint például felmérések, speciális eszközök (mikroszkópok, sztetoszkópok, teleszkópok stb.) vagy párhuzamos folyamatok (amikor a jelenség közvetlenül nem figyelhető meg), a megfigyelt tárgy természetétől és magától a tudományos perspektívától függően.
A tudományos megfigyelés jelentősége
A tudományos megfigyelések a legtöbbet eredményezték adat a világenciklopédiánkat alkotók történelme során.
Ez azt jelenti, hogy a természet megfigyelésével és következtetések levonásával ezekből a megfigyelésekből következtetni tudtunk, majd kísérletileg ellenőrizni tudtuk a természetet irányító számos törvényt. Világegyetem.
Ezért a megfigyelés elengedhetetlen a tudományos módszer által javasolt szisztematikus és rendezett megközelítésben, hogy az eredmények a lehető legmegbízhatóbbak legyenek.
A tudományos megfigyelés jellemzői
A tudományos megfigyelés megköveteli a megfigyelt dolgok nagyon konkrét körülhatárolását, vagyis annak megértését, hogy egy természeti jelenség pontosan mit is fog megfigyelni. Ez az érdekkorlátozás elengedhetetlen annak eldöntéséhez, hogy mely adatokat rögzítsük és melyeket ne.
Másrészt tudni kell, hogy pontosan mi az (vagy mi az, amit annak feltételeznek), amit megfigyelünk. Tehát a megfigyelést nem üresen adják meg, de a tudósok a hipotézis a megfigyeltek előtt.
Ugyanígy a megfigyelés kategóriákat hoz létre a megfigyeltnek, és megpróbálja megmagyarázni azt a tudás korábban szerzett. A megfigyelést is megismétlik az eredmények ellenőrzése érdekében, amelyeket aztán kísérleti úton próbálnak meg reprodukálni.
A tudományos megfigyelés típusai
A megfigyelésnek két alapvető típusa van, ezek:
- Közvetlen Az, amelyben a követett tény vagy jelenség részletezhető.
- Célzás. Olyan, amelyben a követett jelenség nem megfigyelhető, de jelenléte párhuzamos megfigyelésekből vagy más jelenségekből következtethető. Ez vonatkozik azokra a megfigyelésekre is, amelyeket más tudósok által korábban gyűjtött adatok támasztanak alá.
A megfigyelés a megvalósulás helye szerint is osztályozható:
- Terepi megfigyelés. Amikor a tudós magában a természetben van, vagy műszerei lehetővé teszik számára, hogy a jelenséget közvetlenül a maga helyén figyelje meg.
- Laboratóriumi megfigyelés. Amikor a megfigyelt jelenség a laboratórium ellenőrzött környezetében következik be, vagyis kísérleti úton megismétlik.
Példák tudományos megfigyelésre
A tudományos megfigyelés tökéletes példája Charles Darwin angol tudós utazása az ecuadori Galápagos-szigetekre.
Darwin már rendelkezett elméletekkel a fajok eredetéről (amit később egy azonos című könyvben publikált), és amelyeket más utazásai és megfigyelései során halmozott fel. Célja tehát az volt, hogy megfigyelje a biológiai sokféleség konkrét hipotetikus szemszögből.
Ott tartózkodva Darwin megfigyelte a magatartás és a anatómia a helyi fajokat összehasonlítva a szárazföldi fajokkal, és láthatta, milyen alapvető hasonlóságok vannak a kettő között, noha egyáltalán nem azonosak.
Ebből arra következtethetett, hogy azáltal, hogy ilyen hosszú ideig távol volt, minden faj más-más környezethez alkalmazkodott, így más-más faj keletkezett.
Darwin többnyire jegyzetfüzetet és ceruzát használt a jegyzeteihez, de azok, akiknek sikerült tanulmányozniuk a biológia Sokkal több eszközük van Darwin briliáns megfigyeléseinek genetikai és anatómiai szinten történő tesztelésére.