- Mi az informális nyelv?
- Az informális nyelv jellemzői
- Példák az informális nyelvhasználatra
- Hivatalos nyelv
Elmagyarázzuk, mi az informális nyelv, annak jellemzői és különféle példák. Azt is, hogy mi a formális nyelv.
Mi az informális nyelv?
Amikor informális nyelvről, pontosabban a beszéd informális regiszteréről vagy informális nyelvi regiszterről beszélünk, akkor egy nyelv köznyelvi vagy alkalmi használatának módjára utalunk, mindig kontextus sajátos kommunikatív.
Vagyis így beszélünk az ismerős, bizalom vagy közelség helyzeteiben beszélgetőpartnereinkkel, ellentétben a formális nyelvvel, amelyet formális, fontos és tiszteletteljes helyzetekben használunk. Ennek az az oka, hogy a beszélők nem mindig ugyanúgy használják a nyelvünket. idióma, hiszen alkalmazkodunk az életünk során felmerülő kommunikációs helyzetekhez.
Például nem egyformán beszélünk, amikor a téren vagyunk a barátainkkal, és amikor megvédünk egy tudományos munkát egy speciális zsűri előtt, mivel minden helyzetnek megvan a maga igénye és szintje. felelősség különböző. Ez a különbség az informális és a formális nyilvántartás között. Ez ugyanaz a nyelv, de két nagyon eltérő módon használják.
Így az informális regisztráció jellemző a bizalom és az ismerős helyzetekre, vagy a nők mindennapi körülményeire szabályokat udvariasság és jegyzőkönyv ellazulnak. Ez egy hétköznapi kommunikációs mód, amelyben magára a nyelvre keveset figyelünk, hiszen más pillanatnyi eszközeink is vannak a megértésre.
Általában ez magában foglalja a beszélgetőpartnereink cinkosságát is, vagy az időt és a teret, hogy megmagyarázzunk valamit, amit nem értettek meg. Azt is figyelembe veszik szinonim nak,-nek köznyelvi.
Segíthet: Szóbeli nyelv
Az informális nyelv jellemzői
Az informális, köznyelvi vagy családnyilvántartást a következők jellemzik:
- Kevés figyelmet fordít a nyelvhasználat pontosságára és helyességére, megengedve a pontatlanság és a kétértelműség határát, hiszen ez nem tervezett beszédmód, hanem tiszta rögtönzés eredménye.
- Lehetővé teszi töltőanyagok használatát, durvaságot, Szójáték Y kifejezéseket amelyeket gesztusok vagy mimika kísér, hogy megértsék egymást, mivel ezek általában a beszélgetőpartner cinkossága.
- Előnyben részesíti az egyszerű szerkezeteket, a szókincs korlátozott, és mindig előnyben részesíti az azonnali megértést a helyességgel és stílussal szemben. Ezért praktikus és pragmatikus.
- Menj a szleng, a szakmai nyelv vagy vulgarizmusok a beszélgetőpartnerek között, oly módon, hogy aki kívülről hallgat, az keveset fog érteni az elhangzottakból.
Példák az informális nyelvhasználatra
Íme néhány példa az informális nyelvhasználatra:
Beszélgetés két barát között:
Az egyik azt mondja a másiknak: „Hé, haver, hogy van az öregasszonyod? Tegnapelőtt vagy tegnap azt mondtad, hogy félig beteg vagyok, igaz? Beszélgetőpartnere így válaszol: "Igen, őrült, már vagy ezerszer voltunk orvosnál, de ez nem helyes."
Honnan tudhatjuk, hogy ez a beszélgetés informális?
- Könnyedén hivatkoznak egymásra ("kompa", "őrült").
- Ismerős lexikont használnak ("anya": "régi"; "labdával nem adja a lábát" - "nem talál diagnózist").
- Köznyelvi fordulatokat használnak ("medio malita" a "beteg"; "mint ezerszer" a "sokszor").
Beszélgetés két férfi között, akik éppen az utca közepén karambolozták az autójukat.
Aki elsőként száll ki a járműből, azt kiabálja a másiknak: „Vakok vagy? Nem láttad, hogy bekapcsolta a tompított fényszórót? Honnan szerezted az engedélyt?"
Honnan tudhatjuk, hogy a hangnem informális?
- Tiszteletlen módon, sértő célzásokkal hivatkozol beszélgetőpartneredre.
- Bár idegennel beszél, eltekint az udvariasságtól (nem mondja például, hogy „te”).
- Retorikai kérdéseket tesz fel, amelyek célja bosszúságának kifejezése a másik felé ("Vak vagy?").
Hivatalos nyelv
Az informális regisztertől eltérően, amit formális nyelvnek nevezünk, az a konvenciókra és a korrektségre törekvő nyelvhasználat, és általában tisztelet, protokoll vagy intellektuális igény esetén használatos, ahol az informális nyelvnek nem lenne helye.
Például, ha egy másik ország nagykövetét készülünk fogadni, akkor gyakori, hogy hivatalos nyelvezetet használunk, hivatalos címekkel és udvarias beszélgetéshez méltó nyelvezettel hivatkozunk rá.