Elmagyarázzuk, mi a nyelv, miért társadalmi tény és különféle példák. Valamint a dialektusok és a nyelv közötti különbségek.
Mi az a nyelv?
A nyelv vagy nyelv az a nyelvi kód, amelyet egy nép vagy a nemzet kommunikálni, és ez valahogy az övéket tükrözi történelem kultúra és világfelfogása. Más szóval, a nyelv bizonyos valós referensek (konkrét, mint egy kő, és elvont, mint ideák) egy sajátos módja egy Nyelvi jel (rögzített és megalapozott sorozatához hangokat), amelyet egy csoport vagy a közösség emberi.
Amennyire tudjuk, a nyelvek létrehozásának képessége egyedülálló a emberi lény. A állatokat természetesen képesek kommunikálni, de nem olyan nyelvi jeleket alkotni, amelyekkel a valóság.
Például egy kutya moroghat egy másikra, hogy figyelmeztesse, hogy készen áll a védekezésre, de nem tud más morgást társítani minden olyan ok miatt, amiért azt akarja, hogy a másik elmenjen, és nem is taníthat ilyet. kód más kutyákkal szemben, és közös viselkedést alakítsanak ki.
Így szemlélve minden nyelv társadalmi tény: szükségszerűen megosztja azt a beszélők egy csoportja, akik korán megtanulják ezt a kódot, és egy beszél konkrét, azaz sajátos beszédmódban. Így az azonos nyelv beszédének különböző módjait dialektusnak nevezzük. A beszélő nélküli nyelveket "halott nyelveknek" nevezik.
A világon körülbelül 7000 különböző nyelv létezik, bár sok már elveszett történelem. Ferdinand de Saussure (1857-1913), a család atyja által megállapítottak szerint. nyelvészet strukturális, mivel minden nyelv egy konvenció és által létrehozott társadalmi és mentális kód hagyomány, mindig egy állandó folyamatban van változás és módosítása.
Így az idő múlásával új szavak születnek, a régiek eldobódnak, új fordulatok, használati módok épülnek be, nyelvjárások keletkeznek és eltűnnek, sőt hosszú távon egész nyelvek születnek és halnak meg.
Ezért a szakemberek a meglévő és múltbeli nyelveket eredetük, formai vagy szerkezeti tendenciáik szerint idővel családokba sorolják. Például a romantikus nyelvek a latin leszármazottai, és bizonyos hasonlóságokat mutatnak forma és tartalom tekintetében.
Nyelvek és dialektusok
Mivel a nyelv egy kód, a kiejtés és a referensek asszociációjának mentális mintája, ezért csak a fejünkben létezik, vagyis a nyelv elvont, mentális modell, elválaszthatatlan tőle. gondolat azonos. Másrészt a materializációs formáik, vagyis a kiejtés- és kiejtési formáik nagyon eltérőek lehetnek, anélkül, hogy a nyelvre jellemző szabályrendszert megsértenék.
A nyelv materializációjának minden konkrét formája dialektus, különösen akkor, ha a változatosság földrajzilag távoli közösségekben fordul elő. Például a spanyol nyelvnek különböző felismerései vannak: a csak Spanyolországban beszélt félszigeti spanyol, Argentínában és Uruguayban beszélt River Plate spanyol, karibi spanyol a kanári és afrikai hatásokkal stb.
Másrészt, amikor a változás ugyanazon belül történik társadalom, de a különböző társadalmi rétegekben szociolektusnak hívják. Vagyis a társadalom alsóbb rétegeiből származó beszélők hajlamosak a közép- és felsőbb rétegektől eltérő módon használni a nyelvet.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ahhoz, hogy dialektusról vagy szociolektusról beszélhessünk, ugyanannak a nyelvnek a különböző megnyilvánulásaiban kell lennünk, nem pedig két különböző nyelvben, jóllehet az egyik dominanciát mutat (politikai vagy történelmi okokból) a nyelvvel szemben. Egyéb. A baszk, a galíciai és a katalán például nem spanyol dialektusok, hanem teljesen független történelemmel rendelkező nyelvek.
Néha a nyelvjárások annyira eltérhetnek egymástól, hogy kölcsönösen érthetetlenné válnak, mint Olaszországban a regionális nyelvjárások esetében. Ha egy nyelv dialektusai olyan történelmi pályán haladnak tovább, amely egyre jobban megkülönbözteti őket, az idő múlásával különböző nyelvekké válhatnak, mint az ókor latinjával, amelynek dialektusai önálló nyelvekké váltak.
A nyelv és a nyelv közötti különbségek
Elvileg a nyelv és a nyelv kifejezések szinonimák, vagyis pontosan ugyanazt jelentik. Használatukat tekintve azonban bizonyos távolságtartást mutathatnak: mindkettő közül az elsőt általában előnyben részesítik az akadémiai diskurzusokban, különösen a nyelvészet területén, és Saussure ezt választotta klasszikus dichotómiájának kialakításához (ami a nyelv / beszéd komplementer ellentétpárja.
Másrészt a nyelv kifejezésnek nagyobb politikai konnotációja van, ezért a beszédekben általában előszeretettel használják nacionalisták vagy politikai vitákban, és gyakran használják, amikor utalnak rá értékeket hagyományos szülőföldek.
Nyelvpéldák
Nem nehéz olyan nyelvi példákat kigondolni, mint pl.
- angol (brit és amerikai).
- spanyol (félszigeti és latin-amerikai).
- kínai (mandarin, kantoni és egyéb fajtáik).
- Orosz.
- Francia.
- Német.
- Olasz.
- Görög.
- Arab.
- Svéd.
- Örmény.
- Fényesít.
- Nahuatl.
- kecsua.
- Baszk.
- Hausa.
- Katalán.
- Magyar.
- Szerb.
- Cseh.
- Xhosa.
- szuahéli.
- Maya.
- skót gael.
- Hindi.
- Japán.
- Norvég.
- Román.
- Bolgár.
Kövesse a következővel: Nyelv