iskolai lemorzsolódás

Társadalom

2022

Elmagyarázzuk, mi a lemorzsolódás, milyen tényezők játszanak közre ebben a jelenségben, milyen okai vannak, milyen következményekkel jár, és hogyan kerülhető el.

Az iskolai lemorzsolódás oka lehet olyan környezet, amelyben a gyerekek munkára kényszerülnek.

Mi az iskolaelhagyás?

Az iskolai lemorzsolódás, az iskolai lemorzsolódás vagy a korai iskolaelhagyás a formális oktatási rendszerből való kilépést jelenti, mielőtt a tanulmányaik befejezésének megfelelő végső diplomát megszerezték volna. Ez a jelenség előfordulhat mind a oktatás elsődleges, mint másodlagos.

Fontos következményei miatt a kulturális és szakmai fejlődésben közösség, számos helyi, regionális és nemzetközi kezdeményezés foglalkozik ellene.

Emellett az iskolai lemorzsolódás mind az iparosodott világ országaiban, mind az ún. harmadik világhoz tartozó országokban előfordul. A különbség az, hogy az első esetben általában a felsőoktatási vagy posztszekunder oktatási folyamatokban, míg a másodikban az egész iskolaláncban: alap-, közép- és felsőoktatásban fordul elő.

Az iskolai lemorzsolódás típusai

Az iskolai lemorzsolódásnak öt formája van, amelyek a következők:

  • Korai dezertálás. Amikor a tanulót felvették egy iskolai programba, és soha nem jár az oktatási központba, vagy nem fejezi be az óráit.
  • Korai dezertálás. Amikor a hallgató az első négy félévben kilép a tanulmányi programból.
  • Késői dezertálás. Amikor a hallgató az ötödik félévtől kilép a tanulmányi programból.
  • Teljes dezertálás. Amikor a tanuló teljesen felad egy oktatási tervet, és soha többé nem tér vissza hozzá.
  • Részleges dezertálás. Amikor a hallgató bizonyos időtartamra átmeneti szabadságot vesz ki, majd folytatja tanulmányait.

Az iskolai lemorzsolódás okai

Az iskolai lemorzsolódásnak nem egyszerű vagy egyedi oka van, hanem különböző tényezők, mind kondicionáló (amelyek megkönnyítik vagy bonyolítják a vizsgálatot), mind meghatározóak (amelyek megakadályozzák vagy lehetővé teszik a vizsgálatot).

Mindkét esetben általában társadalmi, kulturális és gazdasági okok összessége, amelyek összefolynak, így a tanulók otthagyják az iskolát, és valami másnak szentelik magukat. A lemorzsolódás nem pusztán azért következik be, mert az emberek nem akarnak tanulni, hanem egy összetett jelenség, amely más mélyebb okokat is feltár. társadalom.

Az iskolai lemorzsolódás következményei

A formális oktatás mellett az iskoláztatás tág lehetőséget kínál a szocializációra.

Az iskolai lemorzsolódás elszegényíti kultúra és a társadalom iskolázottsági szintje, ami sok szempontból sebezhetőbbé teszi. Ennek az az oka, hogy a formális oktatási apparátus sokkal több, mint egyszerűen a tanuló bevonásának módja tudás praktikus vagy használható.

Éppen ellenkezőleg, a formális oktatásból kilépve a hallgató elveszíti annak lehetőségét is, hogy kihasználja azt, amit a rendszer tanulási folyamatként kínál. szocializáció korai oktatás a értékeket polgári, erkölcsi, demokratikus, amit az egyén felnőtt korában a gyakorlatba is át fog ültetni, amikor a másokhoz való kötődésről van szó.

Ehhez természetesen hozzá kell adni a megszakítást folyamat szakmai oktatás, amely csonkolja az egyén önfejlesztési lehetőségeit, kevésbé jövedelmező, önfeláldozóbb vagy éppen illegális munkával élni kényszeríti, mivel hiányoznak a bonyolultabb eszközök ahhoz, hogy más módon is hasznos legyen a társadalom számára.

Az iskolai lemorzsolódásban szerepet játszó tényezők

Az iskolai lemorzsolódás tényezői az azt kiváltó elemek és feltételek. Ezek lehetnek:

  • Társadalmi-gazdasági tényezők. Ilyen például az alacsony családi jövedelem és az iskolai támogatás hiánya, a korai munkavállalás szükségessége önmaguk fenntartásához vagy az iskolai ösztönzők (kellékek, könyvek, állami intézmények stb.) teljes hiánya.
  • Személyes tényezők. Érzelmi, motivációs típusúak, amelyek az egyén nagyon sajátos körülményeire reagálnak.
  • Pszichológiai tényezők. Nehézségekként a tanulás, autizmus stb.
  • Intézményi tényezők. Tanulási lehetőség hiánya vagy intézményi tehetetlenség, például keretszám hiánya, ösztöndíjhiány stb.
  • Családi tényezők. Nagyon nehéz továbbtanulni, ha a család diszfunkcionális, erőszakos, széttagolt, melyben visszaélés, kábítószer-függőség ill halál.
  • Társadalmi tényezők. Bűnügyi helyzetekkel szembeni kiszolgáltatottság, bűnbandákhoz való tartozás, a tanuló kábítószer-függősége stb.

Hogyan lehet elkerülni az iskolai lemorzsolódást?

Az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelem magában foglalja az összes azt elősegítő tényező elleni közös küzdelmet, mint pl szegénység, kirekesztés, kábítószer-függőség vagy bűnözés. Tehát nem könnyű feladat. A jó lépések azonban ebbe az irányba a következők:

  • Jó oktatási környezet előmozdítása. Amelyben a tanulóknak valódi növekedési és tanulási lehetőségük van: anyagi források, megfelelő felszerelések, felkészült tanárok tanítás, mentes környezet zaklatás és egyéb káros szocializációk stb.
  • Reintegrációs lehetőségeket kínál. Lehetnek késői vagy éjszakai tanulmányi tervek, felnőttoktatás, oktatási promóciós tervek, ösztöndíjajánlatok vagy tanulmányi támogatások stb.
  • Fektessen be a közoktatásba. Ez nagyon bonyolult, különösen azokban az országokban, amelyek folyamatban vannak fejlesztés, hogy az ember tanul, ha nincs mit ennie. Ehhez a Feltétel egy részét befektetheti költségvetés minőségi közoktatásban, ingyenes lehetőséget kínálva azoknak, akik nem rendelkeznek ezzel.
  • Nemzetközi segélyprogramok népszerűsítése. Vannak nemzetközi intézmények és szponzorok, amelyek küzdenek az iskolai lemorzsolódás ellen, és amelyekhez hozzáférhet, ha rendelkezik információ szükséges.

Iskolai lemorzsolódás Mexikóban

Az Országos Statisztikai és Földrajzi Intézet (Inegi) 2015. évi Intercensal Survey 2015-ös felmérése szerint a tanulók életkorának előrehaladtával nő a lemorzsolódók száma Mexikóban. Így 6 és 11 éves kor között a csecsemők 98%-a jár iskolába, de ahogy az életkor a 12-17 éves tartományba emelkedik, úgy nő a lemorzsolódás is.

2015-ben 2,2 millió serdülő esett ki az iskolából (16,2%). Ennek a lemorzsolódásnak a fő oka a tanulmány iránti érdeklődés hiánya, hiánya fitnesz vagy a jövedelemforrások (48,3%) és a szegénység (14,2%).

!-- GDPR -->