Elmagyarázzuk, mi a fúzió kémiai és fizikai egyaránt, példákkal és mi az olvadáspont. Illetve mi az a megszilárdulás.
Mi az a fúzió?
A fúzió kifejezés alatt két különböző folyamat érthető:
- Fúzió (fizikai változás). Ez egy változás a ügy tól től szilárd állapot nak nek folyékony. Egyenértékű az olvasztással vagy olvasztással: bevezetésből áll hőség (Energia) szilárd testben, hogy részecskéi nagyobb sebességgel kezdjenek el mozogni, így elveszítik erős kötéseiket és folyadékká válnak. Így értve ez a folyamat lehet az ellenkezője a fagyásnak ill megszilárdulása.
- Nukleáris fúzió (kémiai változás). Ez két különböző atommag, általában könnyű egyesülése a exoterm reakció, ami dob a elem ennek következtében nehezebb, és nagy mennyiségű ionizáló sugárzás. Ez a hidrogénbomba alapelve, bár még nem a technológia hogy emberiség teljesen uralta, és nem tudta alávetni magát a békés céloknak, mint például a nemzedék elektromosság.
Másrészt a fúzió kifejezés a mindennapi beszéd számos területére elterjedt, ahol a fúzióról unióként beszélnek: például vállalati fúzióról, vagy kulturális és gasztronómiai fúzióról stb.
Olvadáspont
Az olvadáspont, ill cseppfolyósítás azon a hőmérsékleti értéken, amelyen az anyag szilárd halmazállapotból folyadékká válik. Ez az érték a természettől függően változik anyag és közvetlenül kapcsolódik a Nyomás.
Elméletileg az hőfok megegyezik a fagyáspontnak megfelelővel ill kristályosodás. Ahhoz, hogy egy folyékony halmazállapotú test megfagyjon, hőt kell veszítenie, és hőmérsékletét olyan értékre kell csökkentenie, ahol folyékonyból szilárd halmazállapotba kerül. Másrészt ahhoz, hogy ugyanaz a test azonos nyomásviszonyok mellett és szilárd állapotban átjusson a folyadékba, hőt kell felvennie, és addig kell növelnie a hőmérsékletét, amíg el nem éri az előző értéket, és így ebben az esetben folyékony halmazállapotba kerül. Például a víz olvadáspontja és fagyáspontja légköri nyomáson 0 ° C. Ez a pont általában ugyanaz az olvadásnál és a fagyasztásnál, és módosítható keverék különböző anyagokból.
Fúziós példák
Néhány példa a fúzióra:
- A jégkockák olvadása, amikor kivesszük a fagyasztóból. A körülöttük lévő levegő hőt ad a jégnek és megolvasztja azt.
- Nehézfémek beolvasztása iparágak Acélművek. Arra a pontra jutnak, hogy meglágyulnak és egy bizonyos formát öltenek. Ezután lehűlnek és újra megszilárdulnak.
- A hegesztési varratok egy pár megolvasztásával működnek fémek fúvólámpával úgy, hogy valaminek két laza részét összekapcsolják. Ahogy a hegesztett rész lehűl, megkeményedik és erős fém „foltot” kovácsol.
Fúzió és megszilárdulás
A fúzió és a megszilárdulás ellentétes fizikai folyamatok, amelyek az anyagot szilárdból folyékonyba, vagy folyékonyból szilárdba viszik. Ez azért van, mert hőt (azaz energiát) adsz hozzá, lehetővé téve az anyagrészecskék szabadabb mozgását.
Éppen ellenkezőleg, a megszilárdulás általában hő (energia) szállítással jár, ami a molekulák elveszti a sebességet, és ezért kisebb a kapacitása mozgalom. A jégkocka olvasztásának (olvadásának) példájában a víz lehűtése és fagyasztása a megszilárdulás (fagyasztással) példája.