Elmagyarázzuk, mi a megszilárdulás, a létező típusok, mindegyik jellemzői és példák. Illetve mi az a fúzió.
Mi a megszilárdulás?
A megszilárdulás az a folyamat fizikai változás vagy fázisváltás, amellyel a ügy pass folyékony halmazállapot nak nek szilárd állapot, változtatásával a Nyomás amelynek ki van téve.
Ez utóbbinál megkülönböztetik a fagyasztástól, amely a folyékony anyagon ugyanazt az eredményt feltételezi, de a fagyasztástól. hőfok fagypontja alatt van. Ez a különbség inkább technikai jellegű, és a nem akadémiai vagy tudományos területeken általában mindkét kifejezést felcserélhetően használják.
A megszilárdulás vagy fagyasztás az a folyamat (ellentétben az olvadással vagy olvasztással), amelynek során a szilárd anyag a nyomás és/vagy a hőmérséklet fizikai körülményeinek változása következtében folyékonnyá válik. Ezek reverzibilis folyamatok abban az értelemben, hogy az anyag kémiailag nem alakul át, azaz nem fordul elő kémiai változások (konstitutív), de fizikai (forma).
Különböző típusú megszilárdulásokról beszélhetünk, az anyagban bekövetkező változásoktól függően, pl.
- Kristályosodás. Kialakításából áll szerkezetek szilárd az egyenletes folyadékban, mint a részecskék összejön. Meg lehet figyelni ezeket a struktúrákat, mint a vízben, amikor az elkezd megfagyni, mert a szilárd és a folyékony anyag pár pillanatig együtt él.
- Vitrifikáció. Bizonyos anyagok kristályosodás nélkül megszilárdulhatnak, mint például az üveg vagy a glicerin, így nincs hirtelen átmenet az egyik fizikai fázis és a másik között, de a rugalmasság fokozatos, ami a szilárd állapothoz vezet.
- Túlhűtés. Ez az a folyamat, amelynek során a folyadékot a fagypont alatti hőmérsékletre hűtik, fázisváltás nélkül, megszilárdulás nélkül. Ehhez a folyadéknak kellően tisztanak kell lennie.
Megszilárdulás és összeolvadás
Az olvadás a megszilárdulás és a fagyás ellentétes folyamata. Összeadásból áll Energia szilárd anyagra, hogy növelje a mozgását részecskék, elveszti kémiai kötéseit és rögzített szerkezetét. Ez a szilárd állapotból a folyadékba való átmenet.
Minden szilárdtestnek van egy olvadáspont Ahonnan fázist vált, és folyékony halmazállapotúvá válik: a fagyáspont ellentéte, amelynél a folyadékok megszilárdulnak. Minél magasabb az említett olvadáspont, annál több energiára (azaz magasabb hőmérsékletre) lesz szüksége a szilárd anyagnak, hogy megolvadjon, azaz folyékony vagy félfolyékony legyen.
Példák a megszilárdulásra
Néhány példa a szilárdításra:
- A Víz Hűtőszekrényeink belsejében történő megfagyáskor ez a döntő példa a folyadék megszilárdulására a folyadék elvesztése miatt. hőség.
- A forrásban lévő láva, ami kitör az altalajból, ha van Vulkánkitörések folyékony anyag, amely hatalmas hőmérsékletnek és nyomásnak van kitéve. Ahogy a felszínre emelkedik, lassan energiát veszít, és végül szilárd anyaggá válik.
- Amikor agyaggal figurákat készítünk, észrevesszük, hogy nedves állapotban az agyag képlékeny, de megszáradva szilárd, kemény és törékeny lesz.
- A fémek az acéliparban gigantikus kemencékben hevítik, hogy megolvasztják (szilárdból folyékonyba vigyék), majd meghatározott formájú formákba öntik. Az ott található folyékony fémek lehűlnek és megszilárdulnak, és a formából való kivétel után megkapják a kívánt formát.