• Mi a probléma?
• Az anyag kémiai tulajdonságai
• Az anyag fizikai tulajdonságai
• Az anyag osztályozása
• Példák az anyagra

Elmagyarázzuk, mi az anyag, és mik a kémiai és fizikai tulajdonságai. Illetve a besorolás módja és néhány példa az anyagra.

Kémiai értelemben az anyag mikroszkopikus részecskékből, úgynevezett atomokból áll.

Mi a probléma?

Anyagnak nevezünk mindent, ami egy bizonyos helyet foglal el a világban világegyetem vagy térben van egy bizonyos mennyiségű Energia és ki van téve a kölcsönhatásoknak és változásoknak a időjárás, mely műszerrel mérhető mérés.

Kémiai szempontból az anyag az alkotóelemek összessége valóság érzékelhető, vagyis mi alkotja a minket és magunkat körülvevő anyagokat. A kémia az a tudomány amely az anyag összetételének és átalakulásának tanulmányozásával foglalkozik.

Az anyag kifejezést a szinonimájaként használjuk anyag, vagyis arról a dologról, amiből a tárgyak készülnek, és ezt tudományosan másként értjük, mint erők vagy energiák, amelyek inkább kapcsolódnak dinamika amelyek kölcsönhatásba lépnek a tárgyakkal.

Az anyag mindenhol és bármilyen fizikai állapotban megtalálható (szilárd, folyékony, gáznemű, plazma). Anyag van a levegő amit belélegzel, valamint egy pohárral Víz. Minden, amit látunk, érzünk és megérintünk anyag, ezért alapvető fontosságú a fejlődés szempontjából élet nál nél bolygó.

Amennyire tudjuk, kémiailag az anyag mikroszkopikus részecskékből áll, amelyeket mi úgy hívunk atomok. Az atomok az anyag alapvető egységei. Minden atomnak megvannak a tulajdonságai kémiai elem amelyhez tartozik. Jelenleg 118 kémiai elem található, amelyek sorrendje és besorolása a Periódusos táblázat az elemekről.

Másrészt az atomok különböznek egymástól, mennyiségüktől vagy eloszlásuktól függően szubatomi részecskék, amelyek mindig három típusúak: elektronok (negatív töltés), protonok (pozitív töltés) és neutronok (semleges töltés). A protonok és a neutronok az atommagban, és a körülötte lévő elektronok találhatók.

Az anyagformák vagy a különböző anyagok közötti reakciókat ún kémiai reakciók.

Az anyag kémiai tulajdonságai

Egyes anyagok robbanást idézhetnek elő, amely hőt bocsát ki és lángokat hoz létre.

Az anyag minden formája reagál más anyagok jelenlétében, atomjainak bizonyos konstitutív tulajdonságai szerint ill molekulák, amely lehetővé teszi, hogy az említett reakciók eredménye a kezdeti reakcióktól eltérő (összetettebb vagy egyszerűbb) anyagok legyenek.

Az anyag fő kémiai tulajdonságai közé tartozik:

• pH. A savak maró hatását és maró hatását bázisok Ez összefügg az anyag pH-jával, vagyis a savassági vagy lúgossági szintjével, a képességével, hogy elektronokat adjon vagy fogadjon, amikor érintkezésbe kerül bizonyos anyagokkal, mint pl. fémek vagy mint a organikus anyag. Ezek a reakciók általában exotermek, azaz létrejönnek hőség. Másrészt a pH méri a H3O + vagy OH– ionok mennyiségét egy anyagban vagy a pusztulás.
• Reakcióképesség. Atomi felépítése szerint az anyag többé-kevésbé reaktív lehet, vagyis többé-kevésbé hajlamos más anyagokkal való egyesülésre. A reaktívabb formák, mint például a cézium (Ce) és a francium (Fr) fémek esetében ritkán látni őket tiszta formában, szinte mindig a fémek részei. vegyületek más elemekkel. A hívások nemesgázok Az inert gázok viszont nagyon alacsony reakcióképességű anyagformák, amelyek más anyaggal aligha reagálnak.
• Gyúlékonyság. Egyes anyagok hőforrás jelenlétében vagy más anyagokkal reagálva meggyulladhatnak, azaz robbanást idézhetnek elő, amely hőt bocsát ki és lángokat hoz létre. Ezt az anyagot gyúlékonynak nevezik (például benzin).
• Oxidáció. Ez az elektronok elvesztése egy atomból ill ion amikor egy bizonyos vegyülettel szemben reagál.
• Csökkentés. Ez egy atom vagy ion elektronjainak növekedése, amikor egy bizonyos vegyülettel reagál.

Az anyag fizikai tulajdonságai

Szilárd állapotban a részecskék nagyon közel vannak egymáshoz.

Az anyagnak fizikai tulajdonságai is vannak, vagyis olyan tulajdonságok, amelyek megjelenési formájának változásaiból származnak, amelyek más külső erők hatásához kapcsolódnak. A fizikai tulajdonságok nem kapcsolódnak az anyagok kémiai összetételéhez.

Az anyag főbb fizikai tulajdonságai közé tartozik:

• Hőfok. Ez az anyag pillanatnyi hőjének mértéke, amely általában akkor sugárzik ki a környezet felé, ha egy anyag hőmérséklete magasabb, mint a környezete. A hőmérséklet mértéke Kinetikus energia egy anyag részecskéi által bemutatott.
• Az összesítés állapota. Az anyag három "állapotban" vagy a hőmérséklete által meghatározott molekulaszerkezetben jelenhet meg, ill Nyomás amelynek ki van téve. Ez a három állapot a következő: szilárd (szorosan csomagolt részecskék, alacsony kinetikus energia), folyékony (kevesebb részecskék együtt, elegendő mozgási energia az anyag áramlásához, anélkül, hogy teljesen szétválnának) és gáznemű (nagyon távoli részecskék, nagy mozgási energia).
• Vezetőképesség vagy vezetőképesség. A vezetőképességnek két formája van: termikus (hő) és a elektromos (elektromágnesesség), és mindkét esetben az anyagok azon kapacitása, amely lehetővé teszi az energia áthaladását a részecskéiken. A nagy vezetőképességű anyagokat vezetőnek, az alacsony vezetőképességűeket pedig néven félvezetők és nulla vezetőképességűek, mint pl szigetelők.
• Olvadáspont. Ez az a hőmérséklet, amelyen a szilárd anyag 1 atm nyomáson folyadékká alakul.
• Forráspont. Ez az a hőmérséklet, amelyen a nyomás a gőz folyadék nyomása megegyezik a folyadék körüli nyomással. Ezen a ponton a folyadék gőzzé alakul. Ha a folyadék gőznyomása megegyezik a légköri nyomással, azt "normál forráspontnak" nevezik.

Az anyag osztályozása

A szervetlen anyagok a természetben szabadok.

Az anyagok osztályozásának számos módja és kritériuma van. Általános szempontból a következőképpen sorolhatjuk fel a főbbeket:

• Élő anyag. Megfelel a élőlények, amíg élnek.
• Élettelen anyag. Inert, élettelen vagy holt tárgyakat alkot.
• Organikus anyag. Főleg szén- és hidrogénatomokból áll, és általában kapcsolódik a az élet kémiája.
• Szervetlen anyag. Nem szerves, és nem feltétlenül az élethez kapcsolódik, hanem spontán vagy nem spontán kémiai reakciókhoz.
• Egyszerű ügy. Néhány különböző típusú atomból áll, vagyis közelebb áll a tisztasághoz.
• Összetett anyag. Számos, különböző típusú elemből áll, amelyek nagyon összetettek.

Példák az anyagra

Gyakorlatilag az univerzum összes tárgya jó példa az anyagra, amennyiben atomokból áll, és meghatározható, észrevehető és mérhető fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkezik.

A kövek, fémek, a levegő, amit belélegzünk, a fa, a testünk, a víz, amit iszunk, minden nap, amit használunk, tökéletes példái az anyagnak. Még a közelmúltban léteznek olyan kvantumfizikai elméletek is, amelyek azt sugallják, hogy a vákuum, amelyet eddig az anyag hiányaként értelmeztek, szintén „tele lenne” bizonyos típusú részecskékkel, amelyeket „Higgs-bozonoknak” neveznek.