kémiai változás

Kémia

2022

Elmagyarázzuk, mi az a kémiai változás, és mik a jellemzői. Illetve példák és különbségek egy fizikai változással.

A kémiai változások megváltoztatják az anyag molekuláris szerkezetét.

Mi az a kémiai változás?

A kémiai változások egyfajta változás a ügy amely megváltoztatja kémiai szerkezetét, azaz megváltoztatja a természetét, és nem csak a formáját. Ez azt jelenti, hogy a kémiai változások, más néven kémiai reakciók ill kémiai jelenségek, szakadást és kialakulását jelenti a kémiai kapcsolatok anyagokból vagy kémiai vegyületek új anyagok vagy vegyületek képzésére.

A kémiai reakciók akkor fordul elő, ha kettő vagy több kémiailag kombinálódik anyagokat (úgynevezett reagensek vagy reagensek), amelyek a folyamat során megváltoztatják kémiai szerkezetüket, és fogyaszthatnak (endoterm reakciók) vagy engedje el (exoterm reakciók) Energia, két vagy több új anyag (úgynevezett termékek) előállítására. Egyes kémiai reakciók veszélyesek a emberi lény, mivel mérgező vagy maró hatású vegyületeket tartalmazhatnak vagy termelhetnek. Más reakciók, például bizonyos exoterm reakciók robbanást okozhatnak.

Ban,-ben vegyipar Sok olyan anyag, amelyet a mindennapi életben használunk, ellenőrzött kémiai reakciókkal állítják elő. Egyes reakciók spontán módon mennek végbe, másokat pedig embereknek kell előidézniük ipari üzemekben vagy vegyi laboratóriumokban.

A kémiai reakciókhoz meghatározott időre van szükség, amely a reaktánsok természetétől és a reakció körülményeitől függően változik.

Így a kémiai reakciók sebességét befolyásoló tényezők általában a következők:

  • Hőmérséklet emelkedés felemelkedése hőfok hajlamos a kémiai reakciók sebességének növelésére.
  • Fokozott nyomás. A nyomás növelése általában növeli a kémiai reakciók sebességét. Ez általában akkor fordul elő, ha az anyagok változásaira érzékenyek Nyomás, hogy vannak a gázok. Abban az esetben folyadékok Y szilárd, a nyomásváltozások nem okoznak jelentős változásokat reakciói sebességében.
  • Az aggregált állapot, amelyben a reagensek vannak. A szilárd anyagok lassabban reagálnak, mint a folyadékok vagy gázok, bár a sebesség az egyes anyagok reakciókészségétől is függ.
  • Katalizátorok használata. Ezek olyan anyagok, amelyeket a kémiai reakciók sebességének növelésére használnak. Ezek az anyagok nem vesznek részt a reakciókban, csak azok előfordulási sebességét szabályozzák. Vannak olyan gátló anyagok is, amelyeket ugyanúgy használnak, de ellenkező hatást váltanak ki, vagyis lassítják a reakciókat.
  • Fényenergia (Fény). Egyes kémiai reakciók felgyorsulnak, ha fény éri őket.
  • Reagenskoncentráció. A legtöbb kémiai reakció gyorsabban megy végbe, ha magas a reagensek koncentrációja.

Példák a kémiai változásokra

A sók akkumulátorsavból történő előállítása kémiai változás.

Bármely kémiai reakció tökéletes példája a kémiai változásoknak, még azok is, amelyek a testünkben fordulnak elő. Néhány példa:

  • A légzés. Ez egy kémiai változás biológiai folyamata, melynek során oxigént vesznek fel a levegő és arra használjuk, hogy reagáljon a glükózzal, amelyet mi nyerünk étel, magas szintű kémiai energia (ATP) és mennyiségei szén-dioxid (CO2) hulladékot, amelyet ki kell üríteni a szervezet.

  • Savas eső. Olyan környezetben fordul elő, ahol légkör nagyon szennyezett. Általában a felhőkben tárolt víz és a levegőben szétszóródó egyéb gázok között fellépő kémiai változások eredménye, amelyek kén-oxid- vagy nitrogén-oxid-tartalma kénsavat vagy salétromsavat hoz létre, amely az esővel együtt esik le.

  • Sók képződése. A reakció, amely a belsejében történik akkumulátorok sav és a között keletkezik fém. Például akkumulátorokban, amelyek használnak vezet Y kénsav ólom(II)-szulfát keletkezik, ennek sója szín Fehér.

  • Az ózon bomlása. A molekula Az ózon bizonyos típusú anyagok hatására oxigénmolekulákra bomlik fény.

Kémiai változás és fizikai változás

Az öngyújtóban lévő gáz folyékony, mert a nyomás fizikai változást idézett elő.

Az anyag fizikai változásai nem változtatják meg az anyag összetételét, azaz nem módosítják az anyagok kémiai szerkezetét, így a fizikai változás révén semmilyen anyag nem bomlik le vagy képződik. A fizikai változások csak az anyagok fizikai tulajdonságait változtatják meg, mint az alak, forma, sűrűség és a aggregációs állapotok (szilárd folyékony gáz). Másrészt a fizikai változások általában reverzibilisek, mivel megváltoztatják az alakot vagy a halmazállapot, de nem az összetételét.

Például víz forralásával folyadékot gázzá alakíthatunk, de a gőz így is vízmolekulákból áll. Ellenkezőleg, ha lefagyasztjuk a Víz, átmegy szilárd állapotba, de kémiailag még mindig ugyanaz az anyag. Egy másik példa az öngyújtóinkban használt cseppfolyósított gáz, amely általában bután (C4H10) vagy propán (C3H8), amelyet nagy nyomással folyékony halmazállapotúvá alakítanak, de kémiai összetételének megváltoztatása nélkül.

A kémiai változások megváltoztatják az eloszlást és a kötést atomok anyagból, más módon egyesítve őket, így a kiindulási anyagoktól eltérő anyagokat kapnak. Amikor kémiai változás történik, mindig ugyanannyi anyagot kapsz, mint amennyivel kezdetben volt, még akkor is, ha más arányokatMivel az anyagot nem lehet létrehozni vagy elpusztítani, csak átalakulni.

Ha például vizet (H2O) és káliumot (K) reagáltatunk, két új anyagot kapunk: kálium-hidroxidot (KOH) és hidrogént (H2). Ez egy olyan reakció, amely általában sok energiát szabadít fel, ezért nagyon veszélyes.

!-- GDPR -->