Elmagyarázzuk, mi az élethez való jog, és milyen nemzetközi szerződések védik azt. Konfliktusa a halálbüntetéssel.
Mi az élethez való jog?
A jogot élet Ez az egyik emberi jogok a legalapvetőbb, ha nem a legalapvetőbb, amelyek túlnyomó többségében alkotják jogrendszerek modern.
Ez bárkinek joga emberi lény a világ tovább élni anélkül létezés harmadik felek keze által, legyenek ezek személyek vagy intézmények (kormányzati vagy nem). Ezen kívül megvédi őket a visszaélések bármilyen formájától ill erőszak amelyek méltatlanná teszik az életedet.
Az élethez való jogot számos filozófiai, vallási, szociológiai, etikai, sőt biológiai megközelítés is igazolja. Számos nemzetközi szerződésben alapvetőnek tartják és törvényeket állampolgári jogok, amelyek bármely más felismerhető jogrendszer alapját képezik.
Úgy tartják, hogy rabszolgaság, terrorizmus, fajirtás, az erőszakos eltűnés és a rossz bánásmód sérti ezt az alapvető emberi jogot. Bármely személy, aki ilyen tevékenységet folytat, büntetőeljárás alá vonható és büntetőeljárás alá vonható kormányok anélkül, hogy az ilyen típusú bűncselekményeket valaha is előírnák.
Más jogokhoz hasonlóan azonban az élethez való jog sem nem abszolút, sem nem abszolút. Vannak helyzetek, amikor a erőszak törvényes joggal használják, például fegyveres konfliktushelyzetekben.
Ennek ellenére van egy sor szabályokat arra vonatkozóan, hogy milyen helyzetek indokolják a másik emberrel szembeni erőszakot és mit bűncselekmények egyszerűen igazolhatatlanok, ezért az ellen elkövetett bűncselekményeknek minősülnek emberiség.
Másrészt viszont különösen ellentmondásosak más esetek, amikor az élethez való jogról kell beszélni, mint például a abortusz, a eutanázia, öngyilkosság vagy gyász halál.
Nemzetközi ajánlatok
Az élethez való jogot számos nemzetközi rendelet rögzíti, amelyek közül a legfontosabb az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 3. cikke. Egyesült Nemzetek Szervezete, amely így szól: "Minden egyénnek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személye biztonságához."
Más szerződések, amelyek szintén foglalkoznak ezzel a joggal, a következők:
- a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya;
- Az amerikai emberi jogok egyezménye;
- A gyermekek jogairól szóló egyezmény;
- San José de Costa Rica paktuma;
- Egyezmény a népirtás bűntettének megbüntetéséről;
- A faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezmény;
- A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény;
- Az Európai Unió Alapjogi Chartája.
A gyermeki élethez való jog
A védőoltás az egyik olyan tényező, amely garantálja a gyermekek élethez való jogát.
A gyermekek élethez való jogát különböző mutatókkal és arányokkal mérik, amelyeket a különböző nemzetközi szervezetek, például az ENSZ használ a életminőség az országokban.
Például az Index of Az emberi fejlődés A (HDI) egy 1990-ben kidolgozott módszer az emberi jogok megőrzését szem előtt tartó országok fejlődésének értékelésére, sem az emberi jogok megőrzésére irányuló képességek fejlesztésére. népesség. Ebben különbözik a bruttó hazai termék (GDP) mérésétől, amely pusztán gazdasági információkat nyújt.
A HDI-vel együtt pedig a gyermek életéhez való jogának mérésére a Rate of Halálozás Gyermekek és 5 év alatti gyermekek (TMM5), a következő paraméterek szerint számítva:
- A tudás anyai egészséggel kapcsolatos kérdésekben;
- 1000 lakosra jutó orvosok száma;
- Az ország átoltottsági aránya;
- Anyasági és gyermekegészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
- Az adag étel lakosonként;
- Háztartási jövedelem és élelmiszer jelenlét;
- A rendelkezésre állás a vizet inni és higiéniai eljárások;
- A gyermek számára elérhető társadalombiztosítás.
Halál büntetés
A halálbüntetés vagy a halálbüntetés az a halálbüntetés, amely egyes országokban és törvényes rendekben megengedett. Ezekben az állam úgy dönt, hogy az elkövetett és bizonyított bűncselekmények megbocsáthatatlanok, és megérdemlik a vádlott kivégzését. Ennek a büntetésnek az eredete a római jog, és mindenekelőtt a perduellio (hazaárulás) miatt adták ki.
A halálbüntetést nem fogadják szívesen azok, akik az élethez való jogért harcolnak, mivel az állampolgárait kivégző állam ellentmond ennek a jognak, és adott körülmények között ezt a büntetést saját belátása szerint végrehajthatja.
Ennek ellenére jelenleg az ENSZ-t alkotó országok közül 55 fenntartja jogszabályában a halálbüntetést, bár szigorúan szabályozza, 102 pedig véglegesen eltörölte.