Elmagyarázzuk, mi az életminőség, és milyen módszerekkel mérhető. Az ezt befolyásoló tényezők és az életminőség mutatói.
Mi az életminőség?
A minőség jelentése élet Bonyolult, hiszen egy olyan fogalomról van szó, amellyel többek között olyan gazdasági, társadalmi és politikai jellegű változókra utalunk, amelyek közvetlen hatással vannak az emberi életre. Arról azonban nincs konszenzus, hogy mi az életminőség, ezért léteznek definíciók különböző tudásterületekről, mint pl. szociológia, a politika, gyógyszer stb.
Létezik egy többé-kevésbé meghatározott kritérium arra vonatkozóan, hogy mely országok és régiók kínálnak életmodelleket népesség amelyek lehetővé teszik lehetőségeik nagyobb kibontakozását és általában véve teljesebb életet.
Így ennek az életminőségnek a mérése különböző nemzetközi szervezetek feladata. És túljutnak rajta mód specifikusak, amelyek figyelmüket az emberi élet különböző aspektusaira összpontosítják társadalom, hogy így olyan fejlettségi indexet dolgozzanak ki, amely lehetővé teszi a földrajzi és országos régiók rétegzését, amely alapján melyik kínálja a legjobb életkörülményeket.
A múltban ez a fajta elemzés Kizárólag az ország gazdasági szempontjait figyelembe véve készültek, mint például a gazdasági növekedés vagy az ipari termelés, de az utóbbi időben ezt a fajta megközelítést elvetették, mivel az emberi élet minőségét minimális anyagi feltételekre csökkentik, sok más változót kihagyva.
Hogyan mérhető az életminőség?
Az életminőség mérésére általában statisztikai információkat, felméréseket, társadalmi, kulturális és orvosi áttekintéseket használnak, amelyek általában három fő szempontra összpontosítanak:
- Várható élettartam vagy élettartam.
- Az oktatási szint országszerte és a társadalmi osztályok.
- Az egy főre jutó bruttó hazai termék.
Ebből a három mutatóból a HDI (Index of Az emberi fejlődés) javasolta a ENSZ az UNDP-n (United Nations Development Programme) keresztül. A világon a legmagasabb HDI-vel rendelkező országok Norvégia, Új-Zéland, Ausztrália, Svédország, Kanada és Japán.
Életminőségi tényezők
Általánosságban elmondható, hogy számos különböző tényező azonosítható, amelyek jobb vagy rosszabb irányba befolyásolják a társadalmak életminőségét, attól függően, hogy az ember hogyan végzi tanulmányait. Azonban csoportosíthatjuk őket nagyon általános kategóriákba:
- Környezeti kontextus. A háborúk, a politikai instabilitás, a szélsőséges gazdasági vagy munkakörülmények nagymértékben meghatározzák az egyén életminőségét vagy a csoport emberi, azoktól a következményektől, amelyeket történelmi kontextusa gyakorol rá.
- Szociális környezet. A társadalomba való beilleszkedés mértéke, a család támogatása, jelenléte intézmények A protektív vagy társadalmi marginalizáció szintén olyan változók, amelyek az életminőségről való gondolkodás során forognak kockán. Valójában az azonos régióból származó egyének társadalmi környezetüktől függően eltérő életminőséggel rendelkezhetnek.
- Létfontosságú feltételek. A gazdagság és szegénység, a valós lehetőségek, röviden az egyén világrajövetelének és fejlődésének körülményei közvetlenül befolyásolják lehetőségeit és általában életminőségét.
- Személyes elégedettség. Nagyon személyes szinten az egyéni döntések és a fenti feltételek mindegyikének egyedi kezelési módja is fontos tényező az egyén életminőségében.
- Kultúra és társadalom. A kulturális feltételek, amelyeket a többiek egyénre vagy csoportjukra gyakorolnak közösség vagy önmagukban sem hagyhatók figyelmen kívül.
Életminőségi mutatók
Az életminőség statisztikai vizsgálata során objektíven vizsgálják az életminőség mutatóit: azokat az elemeket, amelyeket meg kell kérdezni ahhoz, hogy képet kapjunk a társadalmak életmódjáról. Néhány közülük:
- Tárgyi feltételek. Gazdagság, hozzáférés megtakarítás, lakás típusa stb.
- Munka. Munkászenekar (formális, informális, illegális), fizetés, foglalkoztatási feltételek stb.
- Egészség. Hozzáférés az orvosi szolgáltatásokhoz, gyógyszerekhez, feltételekhez higiénia naponta stb.
- Oktatás. Elért formális akadémiai szint, hozzáférés az oktatáshoz minden szinten stb.
- Szabadidő és társas kapcsolatok. A szórakozáshoz való hozzáférés, a szabadidő mennyisége, a társadalomba való beilleszkedés szintje, érzelmi kötődések stb.
- Fizikai és személyi biztonság. Az életkörülményekről, munkáról stb.
- Alapvető jogok. Védelem (vagy tehetetlenség) az intézmény intézményei részéről Feltételstb.
- Környezet és környezet. Földrajzi életkörülmények, létfontosságú fejlődés közvetlen környezete stb.