• Mi az az újságírói krónika?
• Az újságírói krónika jellemzői
• Az újságírói krónika szerkezete
• Az újságírói krónika típusai
• Különbség a krónika és a hír között
• Hogyan készítsünk újságírói krónikát?

Elmagyarázzuk, mi az újságírói krónika, felépítését, típusait és egyéb jellemzőit. Továbbá különbségek egy hírrel.

Az újságírói krónikában mindennek valósnak és tárgyilagosnak kell lennie.

Mi az az újságírói krónika?

A krónika az újságírás a elbeszélő szöveg az újságírói műfajból, vagyis a elbeszélés dokumentálási célból írva, hogy foglalkozzanak a valóság amit az újságíró hírérdeknek tart. Ebben más jellegű eseményeket mesélnek el, akár az újságíró szemtanúja volt, akár a kutatás, és ez nagyon hosszú időszakot takarhat: napokat, heteket vagy éveket.

A krónika érdekessége, hogy a neme hibrid, aki mindenféle forrást felhasznál történetének elmesélésére, még azokat is, amelyek jellemzően irodalmiak, mint pl metafora vagy stilisztikai eszközök.

Mivel azonban a szöveg nem fikció, minden kapcsolódónak valósnak és célkitűzésMás szóval, a képzeletnek és a találmánynak nincs helye. A többit illetően az újságírói krónikák általában hosszúak, és gyakran félúton tartják őket riport és a hírek.

A krónika újságírói téren való megjelenését jellemzőnek tekintik a Kortárs kor, annak ellenére, hogy nagyon távoli és ősi krónikák története van, amellyel történészek, felfedezők és kalandorok tettek tanúbizonyságot a nyomukban felfedezett világról.

Valójában a 9. és 15. század között a krónikát történetírói műfajként „találták fel”, vagyis a történelem. Remek példák voltak erre, amikor az európaiak felfedezték és gyarmatosították Amerikát.

Az újságírói krónika jellemzői

Az újságíró szemtanúja lehetett a krónikában elbeszélt eseményeknek.

Nagy vonalakban az újságírói krónikát a következők jellemzik:

• Ez egy újságírói narratíva, amely ötvözi a riport objektivitását a narratív mechanizmusokkal irodalom. A szépirodalomnak azonban nincs helye benne.
• Valós és ellenőrizhető eseményekről szól, amelyeknek az újságíró szemtanúja lehetett, vagy amelyeket harmadik felek vallomásaiból állított össze. Ezek az események időben nagyon hosszúak lehetnek (napok, hónapok, évek stb.).
• Nem úgy, mint mások újságírói szövegek, a szerzőjének bélyegzője van, tehát nem reagál egy előre meghatározott és szabványosított formátumra. Szerkezete szabad és változatos.
• Általában hosszú szövegek, amelyek egy-egy témát mélyrehatóan érintenek, tájékoztató jellegű adatok és narráció kombinációját kínálják az olvasónak.

Az újságírói krónika szerkezete

Más publicisztikai szövegekkel ellentétben a krónika szerkezete teljesen szabad. Nem reagál a "fordított piramis" hagyományos felfogására, és nem feltétlenül kell az általánostól a konkrét felé haladnia. E tekintetben inkább a irodalmi szöveg.

Az újságírói krónika típusai

Az események krónikái bûnügyi, erõszakos és katasztrofális eseményekkel is foglalkozhatnak.

Az újságírói krónika tartalma szerint a következőképpen osztályozható:

• Az események krónikája. Fekete krónikának is nevezik, bűnügyi és erőszakos cselekményekkel vagy balesetekkel és katasztrófákkal foglalkozik, többé-kevésbé szenzációhajhász módon (a híradó profiljától függően).
• Sportkrónika. Ahogy a neve is sugallja, a sportesemények elbeszélésére összpontosít, gyakran megpróbálja gondosan reprodukálni, hogyan történtek a dolgok, hogy az olvasó képet kapjon arról, milyen volt ott lenni.
• Politikai krónika. Olyan nemzeti, nemzetközi vagy regionális politikai érdekekkel foglalkozik, mint a háborúk, nemzetközi kongresszusok, diplomáciai találkozók vagy választási választások.
• A társadalom krónikája. Összpontosítsa történetét olyan társadalmi eseményekre, amelyek közérdekűek lehetnek, mint például a show-biznisz, királyi esküvők vagy nemzeti események. Nem szabad összetéveszteni a társadalmi újságírással, amely a kollektív követelés és az osztályharc kérdései iránt érdeklődik.
• Utazási krónika. Beszámol egy utazásról, amelyen az újságíró részt vett, vagy újrakomponálja valamelyik érdeklődő utazásait.

Különbség a krónika és a hír között

A krónika és a hír közti különbségek alapvetően a krónika hibrid jellegéből fakadnak, amely nagyobb kifejezési szabadságot tesz lehetővé, és „szerzői bélyeggel” ruházza fel, ami a hírből hiányzik. Ez utóbbit nem is szokták aláírni, hiszen egy tárgyilagos szövegből áll, amiért az újság felelős.

Ezek a különbségek a következőképpen foglalhatók össze:

hírek	Újságírói krónika
Általában rövid szövegek, amelyekkel írják nyelv átlátható és objektív.	Ezek hosszú távú szövegek, többé-kevésbé egy nyelven írva irodalmi.
A fordított piramis szerkezetére reagál.	Nem reagál semmilyen előre kialakított szerkezetre.
A legspecifikusabbtól a legáltalánosabbig haladva foglalkozzon egy érdekes hírrel.	Közérdekű események sorozatával foglalkozik, de sajátos megjelenéssel.
Általában nincs aláírva.	A szerző aláírását és stílusát viseli.

Hogyan készítsünk újságírói krónikát?

Parafrazálva Roque Rivas Zambrano-t, az újság szerkesztőjét Az idő Ecuadorból és a krónika hallgatója közül egy ilyen szöveg megírásához tanácsos a következő lépések követése:

• Jól válasszunk olyan témát, amely felkeltse a krónikást, hogy legyen elég kíváncsi és szenvedélyes ahhoz, hogy olyan darabot készítsen, amely felkelti az olvasó érdeklődését. Ebben az értelemben nincs jobb téma, mint mások.
• Átgondolni a témát, azaz kiválasztani egy alaptengelyt vagy alapgondolatot, amelyből a választott témát megközelítjük, figyelembe véve, hogy annak melyik szélét kívánja feltárni és melyiket nem.
• Válaszd ki a források, amely a híres lengyel újságíró, Ryszard Kapuscinski (1932-2007) szerint háromféle lehet: emberek, dokumentumok és maga a való világ.
• Válaszd a krónika megközelítését, ami azt jelenti, hogy választanunk kell egy leíróbb szöveg (az információ), egy narratívabb (a történet) és egy másik között. vélemény (a érvek). Ideális esetben mindhárom megközelítés elemei lehetnek, de általában az egyik mindig túlsúlyban van a többivel szemben.
• Stílussal dolgozva ezzel a szerző az egyszerű, de gazdag, világos, tömör, precíz, de érdekes nyelvezetű írásra utal. Vagyis úgy írd meg a szöveget, hogy az ne puszta ténymegállapítás legyen, de ne is legyen költői óda.
• Vegyen fel irodalmi kölcsönöket, azaz alkalmazzon módszereket, mechanizmusokat és eljárásokat az irodalomból és más formátumokból, mint pl párbeszédek, a nézőpontok, a globális portrék, a metaforák, a leírásokstb.