Elmagyarázzuk, mi a szöveg és ennek a kifejezésnek a jelentése. Valamint a létező szövegtípusok és azok tulajdonságai.
Mi az a szöveg?
Szöveg alatt írásrendszerbe írt jelek rendezett összetételét értjük, amelynek olvasás lehetővé teszi a kibocsátó által hivatkozott konkrét jelentés visszaszerzését. A szószöveg A latinból származiktextus, ami azt jelenti, hogy "szőtt" vagy "összefonódott", így a szöveg ötletének eredete az a képessége, hogy gondolatokat tartalmazzon egy szálban vagy karaktersorozatban.
Úgy, hogy egy szövegből egy a alapján összefont és rendezett mondatmennyiség lesz érv (magyarázó, elbeszélő, leíró, stb.), konkrét jelrendszer felhasználásával, amit el fogunk nevezninyelv, és az említett rendszeren belül egy konkrét kódot, amelyet meghívunknyelv.
Így az összes szöveg Egy sor titkosított üzenetet tartalmaz, amelyet az olvasónak tudnia kell előhívni, és amelyek az író kifejező feladatai szerint eltérő jellegűek lehetnek: ezek a mosógép használati utasításai, de a vers a szerelemről, a hírek az újságból vagy a falfirkálás tiltakozás egy falon az utcán.
Szövegfajták
A szövegeket hagyományosan a kibocsátó kommunikációs szándéka alapján osztályozzák, így beszélhetünk:
- Tájékoztató szövegek. Azokat, amelyekben az olvasó egy sor tartalommal ill információ specifikusak a megértésükhöz szükséges fogalmi vagy kontextuális eszközökkel együtt, vagyis valami konkrét magyarázatot kapnak számukra. Például: műszaki jelentés, enciklopédiás oldal.
- Narratív szövegek. Azok, amelyekben a elbeszélés, legyen az valós vagy képzeletbeli. Például: a sztori, regény, utazási krónika.
- Leíró szövegek. Olyanok, amelyekben egy adott tárgyról vagy eseményről bizonyos mennyiségű részletet adnak meg, annak tulajdonságait valamilyen értelemben kimeríteni. Például: egy múzeumi műalkotás aktája, egy készülék eladási hirdetése.
- Érvelő szövegek. Olyanok, akik bármilyen témával kapcsolatos véleményről, nézőpontról vagy megfontolásról igyekeznek meggyőzni az olvasót, érveket és indokokat kínálnak fel. Például: a véleménycikk, energiatakarékosságra buzdító propaganda, politikai gyűlésen elhangzott beszéd.
- Kommutatív szövegek. Olyanokat, amelyek pontos instrukciókat adnak az olvasónak, és amelyek felszólító igéket használnak. Például: szakács recept, közlekedési tábla, dohányzás tilos tábla.
- Verses vagy játékos szövegek. Olyanok, amelyeknek a jelentése azon szépségen vagy találékonyságon való elmélkedés, amellyel megírták, vagyis az olvasó játékos vagy esztétikai érzékére apellálni. Például: egy vers, egy irodalmi mű, egy találós kérdés.
Szöveg tulajdonságai
Minden szöveg szükségszerűen rendelkezik a következő tulajdonságokkal:
- Kohézió. Összefüggő szöveg az, amelynek részei logikailag kapcsolódnak egymáshoz, vagyis a olvasás Az egyik részről rendezetten, racionálisan lehet átjutni a másikra. A kohézió hiánya miatt a szövegek egyik dologról a másikra ugrálnak, rím és ok nélkül.
- Koherencia. A szövegeknek koherensnek kell lenniük, ami azt jelenti, hogy egy olyan témára vagy témára kell összpontosítani, amelyre hivatkozni fognak, bármi legyen is az. A szövegnek apránként haladnia kell egy globális, általános gondolat megalkotása felé, kisebb vagy egyszerűbb gondolatok kifejtésével. De egy koherens szöveg olvasása végén meg lehet magyarázni, "miről van szó".
- Jelentése. Minden szövegnek van jelentése, amelyet az olvasó vissza kell szereznie, még a legbanálisabb vagy nem hatékony esetben is. De az írás sohasem értelmetlen, hiszen nem lenne mit közölni vele, az olvasás pedig lehetetlen lenne.
- Progresszivitás. Egy szöveg fokozatosan kínálja fel a tartalmát, azaz apránként, a ima egyszerre. Éppen ezért, hogy mindent tudjunk, amit mond, mindent el kell olvasnunk, mert ahogy haladunk az olvasásban, egyre többet fejtünk meg üzenetének tartalmából, és ha megelégszünk az első résznél, nem fogunk mindent tudni.
- Szándékosság. Minden szöveg valamilyen kommunikatív szándékkal, azaz valamilyen céllal íródott, legyen szó emlékeztetőül, arra, hogy valakit tegyen, vagy egyszerűen csak szórakoztasson. Bárhogy is legyen, ez a szándék konfigurálja a szöveget, és arra készteti a kibocsátót, hogy az összetételében egy vagy másik erőforrást használjon fel.
- Megfelelőség. Minden szövegnek alkalmazkodnia kell a fogadójával közös kódokhoz és előírásokhoz, hogy megértse és megfejtse tartalmát. Ez a nyelvhasználati mód, a műfaji konvenciók stb. miatt következik be.