- Mi a mennyiség határozószava?
- Példák a mennyiség határozóira
- Mondatok a mennyiség határozóival
- Más típusú határozószó
Elmagyarázzuk, mi a mennyiség határozói, funkciójukat, példákat és mondatbeli használatát. Továbbá más típusú határozószók is.
A mennyiség határozói kifejezhetik, hogy mennyi vagy milyen arányban történik valami.Mi a mennyiség határozószava?
Ezt mennyiségi határozószavaknak vagy fokhatározóinak nevezik a különböző osztályok valamelyikében határozószó amelyek a spanyol nyelvben léteznek, vagyis egyfajta szavak amelyek módosítják a igék, melléknevek vagy más határozószók, sőt, hogy imák egész. Neve a latin szóból származik határozószószavakból áll össze hirdetés- ("felé") és ige ("ige").
A határozószavak olyan szavak, amelyek alakja általában nem változik, és amelyeknek általában lexikális jelentése van, amely olyan körülményekre utal, mint például a mondatban kifejezett cselekvések. Ez egyaránt jelenti az események helyét, formáját vagy időpontját, azt a perspektívát, amelyből szemléljük őket, vagy a mértéki vagy mennyiségi összefüggéseket. Ez utóbbiak a mennyiség vagy fokozat határozóival foglalkoznak.
Ahogy az imént mondtuk, ezek a határozók a dolgok számát vagy arányát fejezik ki, és az idő, hely és mód határozóival együtt alkotják azokat a határozószavakat, amelyekkel a valóság konkrétum, mint a valóság szubjektív és mentális, mint a kétség, a felkiáltás vagy a rend határozói.
Példák a mennyiség határozóira
Lehetséges példák a mennyiség határozóira: sok, kevés, nagyon, nagyon, nagyon kevés, túl sok, elég, több, kevesebb, valami, majdnem, annyi, így, semmi, minden, hozzávetőlegesen, gyakorlatilag, mennyi, csak, egyenletes, túlzottan stb.
Mondatok a mennyiség határozóival
Használatának példájaként a következő mondatokban a mennyiség határozói vannak:
- A tüntetésen nagyon sokan voltak: körülbelül kétezren.
- Elegendő élelmet vittél a piknikre.
- Tudok egy kicsit franciául.
- Épp elég van a túléléshez.
- A tolvajok mindent elvittek, amit találtak.
- A nagyszüleim nagyon kevés lehetőséget találtak külföldön.
- Ez a kutya olyan vad, hogy mindent megharap, amit csak talál.
- A torony nagyon magas, olyan magas, mint egy hegy.
- Közel állt a főiskola elvégzéséhez.
Más típusú határozószó
A mennyiség határozói mellett más típusú határozószót is idézhetünk, mint például:
- Helyhatározói. Térkapcsolatot vezetnek be a mondatba, ami azt jelenti, hogy jelzik, hol található egy referens vagy hol történik egy esemény. Például: ott, itt, ott, kívül, fel, le, belül, között stb.
- A modor határozói. Egyszerűen arra utalnak, ahogyan valami történik, vagy ahogyan a dolgok megtörténtek. Például: gyors, jó, rossz, jobb, gyors, rendszeresen stb.
- Időhatározói. Időbeli viszonyt vezetnek be a mondatba, vagyis leírják, hogy mikor történik egy cselekvés, vagy milyen történelmi időről beszélünk. Például: előtte, utána, később, közben, korábban stb.
- A kétség határozói. Bevezetik a mondatba a fogalmat valószínűség, lehetőség vagy bizonytalanság, amely a kibocsátó nézőpontjára utal. Például: talán, talán, valószínűleg, esetleg stb.
- A sorrend határozói. Kronológiai vagy folytonossági viszonyt fejeznek ki a mondat referenseiben, vagyis azt mondják, hogy mi megy előbb és mi következik. Például: először, majd, utána stb.
- Megerősítő és tagadó határozók. Nyilvánvalóan megerősítik vagy cáfolják a mondatban elhangzottakat, kifejezve a kibocsátó bizonyos fokú egyetértését az elmondottakkal kapcsolatban. Például: igen, nem, biztosan, pontosan, soha, soha stb.
- Kérdő és felkiáltó határozók. Adj okot imákra kérdőszavak vagy felkiáltó. Könnyen felismerhetők, mert mindig hangsúlyozni kell őket. Például: hol, mikor, hogyan, mit, ki, stb.