- Mik azok az igenlő és tagadó határozók?
- Példák igenlő és tagadó határozókra
- Mondatok igenlő és tagadó határozószókkal
- Más típusú határozószó
Elmagyarázzuk, mi az igenlő és tagadó határozószó, ezek funkciója és példák. Továbbá más típusú határozószók és jellemzőik.
Mik azok az igenlő és tagadó határozók?
Megerősítő vagy megerősítő határozószóként, valamint tagadó vagy tagadó határozószóként ismert, két kategóriába sorolva. határozószó a spanyol nyelvből, vagyis a szavak akinek szerepe a ima annak az értelmének módosítása vagy minősítése igék, melléknevek vagy más határozószók, és néha egész mondatok. Neve a latin szóból származik határozószószavakból áll össze hirdetés- ("felé") és ige ("ige").
A határozószavak többé-kevésbé rögzített formájúak (azaz nagyon kevéssé változóak), és saját lexikális jelentésük van, ami általában egy bizonyos körülményhez kapcsolódik, hogy a dolgok hogyan történnek, vagy hogyan érzékeli őket a beszélő.
A mondatban kifejezett cselekvések helyére, formájára vagy idejére utalunk, vagy arra a kapcsolatra, amely a kibocsátónak az elhangzottakkal szemben fennáll, mint az igenlő és a tagadó határozószók esetében, amelyek arra szolgálnak, amint a neve is mutatja, a mondatba bevezetni a kibocsátó bizonyos fokú jóváhagyását vagy egyetértését.
Más szavakkal, a határozószavak e két kategóriája lehetővé teszi a beszélőnek vagy beszélőnek, hogy rendre megerősítse vagy tagadja a mondatban kifejezett helyzeteket vagy referenseket, és ezt bizonyos mértékig meg is tegye: teljesen, részben stb.
Ezenkívül a felkiáltó, kérdő és kétséges határozószókkal együtt alkotják az úgynevezett episztemikus határozószavak kategóriáját: azok, amelyek egy valóság szubjektív vagy a kibocsátó szellemisége, nem pedig külső, objektív és konkrét valóság.
Példák igenlő és tagadó határozókra
Példák az igenlő határozószavakra: igen, mindig, természetesen, is, igaz, biztosan, valóban, pontos, nyilvánvaló, nyilvánvalóan, egyértelműen, természetesen, biztos, teljesen stb. Ezen kívül a határozói kifejezések, mint például: persze, persze, valóban, többek között.
Példák a negatív határozószavakra: nem, soha, soha, alig, sem stb. Ezen kívül többek között olyan határozói kifejezések, mint: semmiképpen, semmiképpen, semmi esetre sem.
Mondatok igenlő és tagadó határozószókkal
Az alábbiakban néhány mondat megerősítő határozószóval:
- Vezetés közben mindig kösse be a biztonsági övet.
- Az állatoknak is tiszteletre és odafigyelésre van szükségük.
- Valóban, a nemzeti költségvetés kimerült.
- Meg kell vásárolnunk azt a terméket?
- Mi van, ha enni akarok? Nyilvánvaló!
- Ez az ember egyértelműen rendőr.
Az alábbiakban néhány negatív határozószót tartalmazó mondat található:
- Szerintem ne gyere el a buliba.
- Soha nem bocsájtok meg neked!
- Aligha fogjuk megtudni, ki volt a gyilkos.
- Én sem hoztam pénzt.
- Soha nem magyarázták el nekem, hogyan kell törteket osztani.
- Mi van, ha táncolni akarok? Semmiképpen!
Más típusú határozószó
Ahogyan vannak igenlő és tagadó határozók, úgy vannak más határozói kategóriák is, például:
- Helyhatározói. Mindig bevezetnek egy helyet vagy egy térbeli viszonyt a mondat tartalmába, jelezve, hol történik egy esemény, vagy hol utalnak valamire. Ilyenek: ott, itt, ott, kívül, fent, lent, bent, között stb.
- A modor határozói. Mindig kifejeznek egy módot vagy módot, ahogyan az ima cselekvései végbemennek. Ilyenek: gyors, jó, rossz, jobb, gyors, rendszeresen stb.
- Időhatározói. Mindig időbeli vagy kronológiai viszonyt vezetnek be a mondatba, vagyis jelzik, mikor történik egy cselekvés. Például: előtte, utána, később, közben, korábban stb.
- A kétség határozói. Mindig bevezetnek a mondatba egy bizonyos lehetőségérzetet, bizonytalanságot ill valószínűség, vagyis azt fejezik ki, hogy a kibocsátónak kétségei vannak az elmondottakkal kapcsolatban. Például: esetleg, talán, talán, valószínűleg stb.
- A sorrend határozói. Mindig a folytonossági vagy egymásutáni viszonyt fejezik ki az elmondottakban, vagyis jelzik, hogy mi következik előbb és mi következik, akár logikai sorrendben, akár fontosságban. Például: első, második, majd, utána stb.
- Fokozat vagy mennyiség határozói. Mindig valaminek a mértékét fejezik ki, vagyis annak arány, vagy a létező objektumok vagy hivatkozások száma. Ilyenek: sok, kevés, több, kevesebb stb.
- Kérdő és felkiáltó határozók. Ezek mindig kérdéseket vagy felkiáltásokat adnak, és ezeket mindig hangsúlyozni kell. Ilyen például: hol, mikor, hogyan, mit, ki, stb.