• Mi az a határozószó?
• A határozószók jellemzői
• A határozószók típusai és példák
• A határozószók fokozatai
• Mondatok határozószókkal
• Adverbiális kifejezések

Elmagyarázzuk, mi az a határozószó, a létező típusokat, azok jellemzőit és példáit. Szintén határozószókkal rendelkező mondatok.

A határozószók általában az állítmány részét képezik.

Mi az a határozószó?

Egy határozószó (a latinból hirdetés- + ige, ami azt jelenti: "az ige mellett") olyan szótípus, amelynek szintaktikai funkciója (vagyis funkciója az ige mellett) ima) módosítani vagy kiegészíteni a ige, még mindig melléknév, egy másik határozószóra vagy bizonyos esetekben egy egész mondatra. Működése hasonló a melléknévhez, de a határozószó változatlan: nem változtat sem számon. Például: kicsi, kint, boldogan, tegnap, nem.

A határozószavak a körülményeket fejezik ki és többet kínálnak információ a cselekvés módjáról, időpontjáról vagy helyéről, és olyan kérdésekre válaszolnak, mint például a mikor? ahol? Mit? hogyan? Fokozatjelzéskor melléknév vagy más határozószó módosítójaként is funkcionálhatnak. Például: A bevásárlóközpont holnap nyitja meg kapuit (a "holnap" idő határozója módosítja a mondat igét) ill A színészek által bemutatott darab nagyon jó (A „nagyon” határozószó módosítja a „jó” jelzőt).

Bár meg lehet találni őket a melléknevek módosításával a tantárgy, határozószavak általában a állítmány egy mondaté. Ez a szóosztály határozói kifejezéseket alkot, vagyis olyan mondattöredékeket, amelyeket csak határozószó vagy határozói kifejezés alkot.

A határozószók jellemzői

A határozószavak néhány fő jellemzője:

• Ezek változatlan szavak. A határozószavak nemben vagy számban nem különböznek egymástól, ezért mindig ugyanazt az alakot tartják. Ez különbözteti meg őket a melléknevektől, amelyek nemük és számuk eltérő, hogy megegyezzenek a kísérő témával, ami általában egy főnév. Például: Ők (melléknév) / Csendesen sétálnak. (határozószó)
• Két fő funkciójuk van. A határozószavak egyrészt információt adnak a végbemenő cselekvésről (például hely, idő, mód), és körülményes kiegészítésként funkcionálnak. Például: Itt kellene parkolóhelyet keresnünk. Másrészt kiegészítik a mellékneveket és más határozókat. Például: Mi nagyon
• Az általuk nyújtott információ típusa szerint osztályozzák őket. A határozószavak lehetnek a helyről, idő, így, tagadás, megerősítés, felkiáltójel, kérdőjel, többek között.
• Van érettségijük. A határozószavak, akárcsak a melléknevek, különböző fokozatokat mutatnak, és jelölhetnek két elem közötti egyenlőséget, felsőbbrendűséget vagy alsóbbrendűséget. Például: Hosszú út áll előttünk.
• Egy vagy több szóból állhatnak. A határozószavak lehetnek egyszerűek vagy határozói kifejezések, amelyek olyan kifejezések, amelyek egy határozószó funkcióját töltik be. Például: A szerződést pontról pontra magyarázom.

A határozószók típusai és példák

A spanyol határozószavakat két kritérium alapján osztályozzák:

• Szituációs határozószavak. Ezek azok, amelyek kifejezik azt a konkrét körülményt, amelyben a mondat igének cselekvése bekövetkezik. Ezek lehetnek:
  • Helyhatározói. Térbeli kapcsolatot állítanak fel a történtekkel, és válaszolnak arra a kérdésre, hogy hol? Például: itt, ott, ott, ott, itt, fel, lent, közel, távol, együtt, mögött, elől, előre, körül, elől.
  • Időhatározói. Bemutatják az esemény időbeli információit, és válaszolnak arra a kérdésre, hogy mikor? Például: most, míg, előtte, utána, hamarosan, később, későn, korán, tegnap, ma, holnap, tegnap este, mindig, soha, még, még, hamarosan, hamarosan.
  • A modor határozói. Megmutatják, hogy valami konkrét módon történt, és válaszolnak a hogyan kérdésre? vagy milyen módon? Például: rossz, szabályos, jó, lassú, gyors, gyors, lassan, jól, jobban, egyedül, rosszabb és sok az elme végződésű szó, mint pl csodálatosan, hűségesen, hatalmasan, keményen, kedvesen.
  • Mennyiségi határozók. Jelzik a biztosítanin vagy valami mennyiséget és válaszolnak a kérdésre, hogy mennyi? Például: több, kevesebb, nagyon, kevés, sok, elég, így, valamennyire, annyira, semmi, hozzávetőlegesen.
• Episztemikus határozók. Ezek azok, amelyek megszólítják a címzettet, vagy bizonyos jelentést adnak az elhangzottaknak, inkább a küldőhöz kötődnek, mint a történtek körülményeihez. Ezek lehetnek:
  • Megerősítő határozószavak. Megerősítést vagy egyetértést fejeznek ki. Például: igen, biztosan, is, igaz, világos, biztos, nyilvánvaló, valóban, biztosan, egyértelműen.
  • Tagadó határozók. Megtagadást vagy egyet nem értést fejeznek ki. Például: nem, soha, soha, sem semmi.
  • A sorrend határozói. Sorrendi sorrendet vagy relációt fejeznek ki. Például: először, először, mostanában, később.
  • Kétes határozószavak. Kétségeiket vagy fenntartásaikat fejezik ki az elhangzottakkal szemben. Például: talán, talán, valószínűleg, talán, lehet, talán.
  • Felkiáltó határozók. A mondatokban való megkérdőjelezésre vagy felkiáltásra használják, és általában hangsúlyosak, függetlenül attól, hogy felkiáltójel vagy kérdőjel (¡!, ¿?) kíséri őket vagy sem. Például: mikor, hogyan, miért, hol

A határozószók fokozatai

Bizonyos határozószavak a spanyolban arra szolgálnak, hogy jelezzék a bizonyos fokokat összehasonlítás vagy intenzitás, hogy kapcsolatokat vagy arányokat hozzanak létre két vagy több tárgy vagy valóság között.

Az összehasonlítás mértéke a következő lehet:

• Pozitív módon. Ez a határozószó közönséges formája, és egy körülményes tulajdonság kifejezésére szolgál. Például: Vilma gyorsan eszik.
• Összehasonlító Forma. Két vagy több dolog összehasonlítására szolgál, és az elemek közötti felsőbbrendűséget, alsóbbrendűséget vagy egyenlőséget jelzi. A következő képleteket használják: tan + határozószó + as (az egyenlőség kifejezésére), több mint (felsőbbrendűség kifejezésére) és kevesebb, mint (alsóbbrendűség kifejezésére). Például: Vilma kevesebbet utazik, mint Teréz.
• Abszolút szuperlatívusz forma. Az összehasonlítási forma végletekig való felépítésére szolgál, ehhez a határozószóhoz az -ísimo végződést kell hozzáadni, ami szuperlatívuszává teszi, ami valaminek a maximális foka. Például: Vilma nagyon gyorsan eszik.

Mondatok határozószókkal

• Mondatok az idő határozóival
  • Holnap elvisszük orvoshoz.
  • Remélem nagyapád hamarosan meggyógyul.
  • Mostanában mindig otthon vagy.
  • Még mindig nem találtuk a lopás tettesét.
  • Ahhoz, hogy időben érkezzünk, korán kell kelnünk.
• Mondatok a modor határozóival
  • A giliszta lassan nő.
  • A homár gyorsan mozog, ha víz alatt van.
  • Nem szabad ilyen intenzíven élni.
  • Ha vonattal utazol, gyorsabban érsz oda.
  • A diákok nagyon jól teljesítettek a mai teszten.
• Mondatok helyhatározóival
  • Nem nagyon fogadnak minket ott.
  • Felmegyünk a csúcsra, és ott találkozunk.
  • Könyvtárat építenek az iskola elé.
  • A biciklik a teherautóm hátuljához lesznek kötve.
  • Az én házam és a tied nincs közel.
• Mondatok a mennyiség határozóival
  • nekem van pár pénz kölcsönadni neked.
  • Most el kell hagynia a házat, különben elkésik a találkozóról.
  • Tegnap este sokat esett.
  • A koncerten megközelítőleg tízezren vettek részt.
  • A bajnok az utolsó futamot kis híján nyerte meg.
• Mondatok felkiáltó és kérdő határozószókkal
  • Mikor tervezel költözni?
  • Nem tudom, mit tervezel ezzel kapcsolatban.
  • Mekkora forgalom van a sugárúton!
  • Hol voltál?
  • Milyen szerencséd volt!
• Mondatok igenlő és tagadó határozószókkal
  • Azt mondtad, hogy jössz.
  • Soha nem készítettek fel arra, hogy ennyit szenvedjek.
  • Ma nem tudunk részt venni a születésnapján.
  • Maria sem adta ki a vizsgát a tanárnak.
  • Soha nem voltam azon a helyen!
• Mondatok kétes határozószókkal
  • Talán ott maradunk.
  • Valószínűleg semmi komoly.
  • Talán mehetünk egy kicsit város.
  • Ha felhívja a légitársaságot, vegyen magának jegyet ma estére.
  • Rosszabb esetben visszaadjuk az autót, és hazaindulunk.

Adverbiális kifejezések

A határozói kifejezések olyan kifejezések, amelyek egynél több szóból állnak, és határozószóként funkcionálnak. Például: hirtelen, ehelyett, talán persze.

Ezek a kifejezések ugyanazt a funkciót töltik be, mint egy határozószó, tehát módosítanak egy igét, egy melléknevet vagy egy másik határozót. A határozószavakhoz hasonlóan különböző típusú kifejezések léteznek, például:

• Az idő határozói kifejezései. Például: este, azonnal, később, későn, gyakran, most és akkor, éjszaka, most és akkor, ma.
• Helyhatározói kifejezések. Például: balra, jobbra, távolról, oldalról, elől, hátulról, messziről.
• A mód határozói kifejezései. Például: vakon, sötétben, alig, horzsolás által, tökéletesen, tárva-nyitva, nyugodtan, sodródva, fejjel lefelé, üresen, lelkiismeretesen.
• A tagadás és az igenlés határozói kifejezései. Például: sehogy, sehogy, még távolról sem, persze több hiányozna, persze kétségtelenül.
• A mennyiség határozói kifejezései. Például: legalább, csak, legfeljebb, nem többet, nem kevesebbet, sokkal kevesebbet, csak egy kicsit.
• A kétely határozói kifejezései. Például: talán, talán, szinte biztosan, odakint, látszólag, legjobb esetben is, kinézetre.

Ezenkívül egyes határozói kifejezések diszkurzív összekötőként működnek, amelyek olyan szavak, amelyek kapcsolatot hoznak létre a mondat elemei között. Például: Azonban a részedről azonban helyette, másrészt ennek megfelelően.