- Mik azok a felkiáltó mondatok?
- Példák felkiáltó mondatokra
- Felkiáltó névmások és határozószók
- Kérdő mondatok
Elmagyarázzuk, mik azok a felkiáltó mondatok, típusai, névmásai és határozói. Valamint kérdő mondatok.
A felkiáltó mondatoknak lehet konkrét üzenetük vagy rögzített kifejezések.Mik azok a felkiáltó mondatok?
Ban ben nyelvtan, a felkiáltó mondatok azok, amelyek fő célja a kibocsátó állapotának kifejezése, legyen az érzelmi, érzelmi vagy egyéb. Ez a fajta imák Általában felkiáltójelek közé írják őket (kettő: az egyik nyitja a „¡”-t, a másik pedig bezárja a „!”), és a nyelven beszélt általában sajátos, hangsúlyos, intenzív hanglejtéssel ejtik.
Tartalma állhat egy konkrét üzenetből, amelyet konkrétan valakinek vagy senkinek címeznek, egyszerűen megkönnyebbülésként. Más esetekben rögzült kifejezésekről van szó, amelyek sajátos jelentését a nyelv társadalmi kódjai határozzák meg, ezért közösségenként változó. Ez utóbbi a helyzet például a kikiáltások, átkok és durvaságok esetében.
A kérdő mondatokhoz hasonlóan sok felkiáltó mondatot kísérnek vagy vezetnek be névmások és határozószók felkiáltójel, amelynek működését később látni fogjuk.
Példák felkiáltó mondatokra
Íme néhány példa a felkiáltó mondatokra:
- Ne mondd ezt nekem!
- micsoda szerencsét!
- Ó a lábam!
- Mennyire utálom a telet!
- Eureka!
- A fenébe is!
- Nem lehet!
- Milyen fájdalmat érzek!
Felkiáltó névmások és határozószók
A felkiáltó mondatokat gyakran nyelvtani részecskék támasztják alá, amelyek célja, hogy a mondatot úgy konfigurálják, hogy kis méretű rögzített és változatlan szavakkal felfedje kifejező tartalmát. Ezek lehetnek:
- Határozószavak: Módosítják a mondat igét.
- Névmások: Helyettesítő a főnév.
Ezek a szavak általában mit, Mit, hogyanstb. Például: "Mit drága!", "Hogyan nem! "," Milyen alacsonyra esett!
Kérdő mondatok
A kérdő mondatok a felkiáltó mondatokkal ellentétben azok, amelyek aktívan keresnek választ a beszélgetőpartnertől, ebben az esetben egy információ Konkrét. Ezek olyan kérdések, akár úgy, mint olyanok, kérdőjelek közé írva (?), vagy a megfelelő hanglejtéssel kimondva, akár diszkréten, közvetetten kérdezve.
A kérdő mondatok gyakran tartalmaznak kérdő névmásokat vagy határozókat, mint pl ki, mit, ahol, mikorstb.