kérdő mondatok

Nyelv

2022

Elmagyarázzuk, mik a kérdő mondatok, típusaikat és példákat. Továbbá, mik azok a kérdő névmások és határozók.

A névmások és határozószavak lehetővé teszik kérdő mondatok megfogalmazását.

Mik azok a kérdő mondatok?

Ban ben nyelvtan, a kérdő mondatok arra szolgálnak, hogy információt kérjenek a vevőtől, vagy lágyabb vagy álcázottabb javaslatokat tegyenek.

Egyszerűbben fogalmazva, ők azok, amelyek kérdezésre szolgálnak. Ezek azonban nem feltétlenül kérdések, hiszen lehet, hogy egyértelműen kérdő hangnemben vannak megfogalmazva, vagy kérdőjelekkel (?) írhatók, vagy nem.

A kérdő mondatok egyes nyelveken, például a spanyolban, átrendezéssel fogalmazódnak meg szintaktikai a ima, amely névmással vagy névmással kezdődik határozószó kérdő. Ráadásul a nyelven beszélt, jellegzetes hangnemben vannak megfogalmazva, ami megkülönbözteti őket a megerősítésektől és más, eltérő célú beszédektől.

A kérdő mondatok fajtái

A kérdő mondatokat kétféleképpen lehet osztályozni:

Közvetlen és közvetett. A kérdő mondat szintaktikai értékétől függően (vagyis ha főmondat, vagy ha alárendelt mondat), az alábbiak szerint csoportosíthatjuk őket külön-külön:

  • Közvetlen kérdések. Azok, amelyek egyben főmondatok is, és ezért mindig a kérdőjelek közé kerülnek (amelyek szükségszerűen kettőből állnak: a „¿”-t nyitóból és a „?”-t záróból). Elmondható, hogy ez a fajta kérdezés azt a vágyat fejezi ki, hogy választ kapjon a beszélgetőpartnertől. Például: "Mit csinálsz ma?", "Ki az énektanárod?"
  • Közvetett kérdések. Ebben az esetben a kérdő mondatok egy másik típusú főmondatnak vannak alárendelve, és általában nem kísérik őket kérdőjel, mivel a kérdés megközelítése kevésbé frontális. Ez azt jelenti, hogy arra szolgálnak, hogy utaljanak arra, amit harmadik fél kérdezett, vagy hogy számot adjon arról, amit egy történetben kérdeztek. Például: "Pedro megkérdezte, van-e barátnőm", "Azt szeretném tudni, mikor fogsz újra meglátogatni."

Teljes és részleges. A kérdő mondatok második megkülönböztetése a beszélgetőpartnertől való információkérés módjában rögzített: ha igen/nem válaszokat tesz lehetővé, vagy ha kidolgozott választ igényel. Így beszélhetünk a következőkről:

  • Összes kérdés. Azok, amelyek konkrét választ adnak, az „igen” vagy „nem” lehetőségek tartományában. Például: "Olvastad valaha Shakespeare-t?", "Még mindig szeretsz?"
  • Részkérdések. Éppen ellenkezőleg, ezek a kérdések nyitottabb és általában hosszabb választ kérnek a beszélgetőpartnertől. Például: "Ki mondta, hogy így kell csinálni?", "Miért vagy így öltözve?"

Példák kérdő mondatokra

Íme néhány példa a különböző típusú kérdő mondatokra:

  • Ki volt az?
  • Miért viselkedsz így?
  • Lehetséges, hogy ma is esik?
  • Mi a neved?
  • Hová megyünk ennyire sietve?
  • Van kölcsön tollad?
  • Voltál már Svájcban?
  • Az apád ott van?
  • Nincs több láp a parton?
  • Az őr megkérdezte, ki vagy.
  • Anyám tudni szeretné, mit kérsz vacsorára.
  • Még mindig nem tudják, miért vagyunk itt.
  • Szeretnénk tudni, mikor érkezünk.

Kérdő névmások és határozószavak

A kérdő mondatokat általában kérdő névmások kísérik vagy vezetik be, amelyek olyan nyelvtani részecskék, amelyek alkalmasak egy adott referens helyettesítésére, és arra utalnak a kérdésen belül.

Ezek a névmások: mit, ki/Ki az, melyik/melyik, mennyi/mennyi/sok/mennyi, és a kérdő mondatban egy főnév, főnév vagy névmás helyettesítésére szolgál. Például:

- Van pénzem.
- Mennyid van?

(Mennyi helyettesíti pénz).

Hasonlóképpen vannak kérdő határozószavak, amelyek szerepe a kérdő mondat igének kiegészítése, és könnyen felismerhetők, mert mindig bennük van a hangsúly, még közvetett kérdésekben is. Ezek a határozószavak: mit, ki, ahol, mikor, Mit, miért, hova, miért. Például:

– Mennyibe kerül a park bejárata?

Felkiáltó mondatok

A felkiáltó mondatok célja egy szubjektív tartalom kifejezése a beszélgetőpartner részéről, azaz egy érzés, egy érzelem vagy egy vélemény kifejezése. Általában felkiáltójelek közé írják (!).

!-- GDPR -->