Elmagyarázzuk, mi az előfeltevés, az érvelésben betöltött funkciója, a fő- és mellékpremisszák közötti különbségek, valamint különféle példák.
Mi az a premissza?
Ban ben logika Y filozófia, helyiségeket hívnak javaslatokat kezdőbetűi a érv, ahonnan lehet érkezni a következtetés. Ez utóbbira egy eljárással kell következtetni vagy le kell választani az előbbit deduktív vagy induktív azaz érvényes, azaz érvényes, logikus érvet alkot.
Ez a szó a latinból származik praemissus, „Korábban elküldve”, amelyet viszont a prae- ("előtte és püspöksüveg ("Küldés" vagy "dob"), így mindig hivatkozott arra, amit előre adnak, mi az, ami eredetileg birtokolt.
Hasonlóképpen a premisszák a kiindulópontja a érvelés, vagyis amit már tudunk, vagy amit mondtak vagy megadtak nekünk, és honnan indul a deduktív munkánk. Átvitt értelemben azokat a nyomokat, amelyeket egy nyomozónak össze kell gyűjtenie, hogy egy bizonyos következtetésre jusson, vagyis a háttér, a hipotézis.
A premisszák tanulmányozása a klasszikus ókorig nyúlik vissza, amikor a nagy görög és római gondolkodók a logikát és a logikát tanulmányozták. ékesszólás mint formái gondolat, általában a körül szillogizmus: egy bizonyos típusú érvelés, amelyben két premisszummal, egy általános és egy sajátos, következtetést von le.
Mivel állításokról van szó, a premisszák mindig megerősítenek vagy tagadnak valamit, ami lehet általános vagy különös természetű, és ezért lehet igaz vagy hamis. Ezt a megerősítést vagy tagadást egy mondatban fejezik ki, például "A Karib-térségben forró az éghajlat" vagy "Minden bolygó kerek" vagy "Egy disznó sem tud repülni".
Azonban nem a premisszák igazsága vagy hamissága határozza meg, hogy az érvelés érvényes-e vagy sem, mivel hamis premisszákból igaz következtetésekre lehet következtetni.
Az érvelés vagy érvelés természete a premisszák és a következtetések kapcsolatától függ. Például a deduktív érvelés bizonyos következtetéseket von le az általános premisszákból, míg az induktív érvelés az ellenkező irányba megy.
Ezen kívül vannak egy vagy több premisszákból álló érvelés, sőt olyanok is, amelyek további premisszákat igényelnek a következtetés levonásához.
Helyszíntípusok
A görög Arisztotelész (Kr. e. 384-322) szerint a szillogizmusról szóló tanulmányaiban kétféle premisszák vesznek részt az ilyen típusú logikai érvelésben: a fő premissza és a melléktétel.
- A fő premissza általában általános típusú, és tartalmazza a következtetés állítmányát. Az általános állítás az, amely bizonyos dolgok halmazára vagy összességére utal, például: "Minden ember halandó."
- A melléktétel általában egy bizonyos típusú, és tartalmazza a következtetés tárgyát. Egy adott tétel az, amely egy konkrét dologra vagy tárgyra vonatkozik, például: "János halandó."
Vannak azonban más típusú premisszák, például a hallgatólagosak, amelyeket nem említenek vagy megértenek, például: "Minden ember halandó, és János tegnap halt meg", amelyben nem szükséges meghatározni, hogy János egy férfi.
Példák a helyiségekre
Néhány példa a helyiségekre:
Fő feltevés: Minden madárnak csőre van.
Kisebb előfeltétel: A tyúk egy madár.
Következtetés: Minden csirkének csőre van.
Fő feltevés: Egyetlen emlős sem tud lélegezni a víz alatt.
Kisebb előfeltétel: A bálnák emlősök.
Következtetés: Egy bálna sem tud lélegezni a víz alatt.
Fő előfeltétel: süt a nap.
Kisebb előfeltétel: A nap egy csillag.
Következtetés: ragyognak a csillagok.