Elmagyarázzuk, mi az anyag hajlékonysága, hogyan nyilvánul meg, és példákat mutatunk be a képlékeny anyagokra. Illetve mi az a képlékenység.
Mi az a rugalmasság?
A hajlékonyság az egyik tulajdonságait mechanikai ügy, amely a törés nélküli plasztikus deformáció képességéből áll. Ez közös tulajdona a ötvözetek fém vagy aszfalt anyagok. Ha az anyagot az a Kényszerítés kitartott, amely ellentétes végeken hat, alakja módosul, szálakat képez, de az anyag nem szakad el.
Azokat az anyagokat, amelyek ezt a tulajdonságot mutatják, képlékenynek nevezik, és általában a ridegséggel ellentétesnek minősítik, mivel csak nagy alakváltozások alátámasztása után következik be törésük. Azt a szakaszt, amelyben a képlékeny anyag megnyúlik és megnyúlik, mielőtt eltörne, kúszási fázisnak nevezzük; ha ezen a ponton túllépünk, az alakváltozások visszafordíthatatlanok és maradandók.
A képlékeny anyagokat széles körben használják ipar az anyagokból, hiszen belőlük szálakat, drótokat és egyéb prezentációkat lehet szerezni. Ezenkívül rugalmas, rugalmas anyagok, amelyek részecskéi könnyen átcsúszhatnak egymáson.
Példák képlékeny anyagokra
Néhány példa a képlékeny anyagokra:
Hajlékonyság és alakíthatóság
Ahogy a rugalmasság a legtöbb esetben létezik fémek, Az ilyen típusú anyagoknál gyakori az alakíthatóság is. Ez a másik mechanikai tulajdonság abban rejlik, hogy törés nélkül hengerelhető, azaz vékony lemezekké formálható, tömörítési eljárásokkal.
Ezek az eljárások nagyon fontosak az acéliparban, mivel bizonyos lemezanyagok sokkal könnyebben szállíthatók és tárolhatók.
A képlékeny anyagok, ellentétben a képlékeny anyagokkal, nem képeznek szálakat nyújtáskor, bár ugyanaz az anyag egyszerre lehet képlékeny és alakítható. Képlékeny anyagokból készült tokok: arany, alumínium, ezüst, réz, platina és vas.