Elmagyarázzuk, mi a matematikai gondolkodás és mik a jellemzői. Valamint története és jelentősége a tudomány számára.
Mi a matematikai gondolkodás?
Általában matematikai gondolkodáson vagy matematikai érvelés alatt az érvelés egy olyan formáját értjük, amely képes logikai és elvont típusú műveletek végrehajtására. Hivatalos nyelv, ami jelen esetben a matematika.
Matematika (egy szó a görög szóból μαθηματικά, “tudás) Formális rendszereként definiálható érvelés logikai, amely a képzeletbeli entitások, például a számok tulajdonságait és kapcsolatait vizsgálja, geometriai alakzatok vagy relációs szimbólumok.
A híres francia filozófus, René Descartes „a rend és mérték tudományaként”, míg Galileo Galilei „a természet nyelveként” értelmezte.
A matematikai gondolkodást a készlet objektív, de elvont törvények, vagyis nem függenek a természet, nem is az okoskodó személy szubjektivitásából, hanem magából a matematikát alkotó jel- és összefüggésrendszerből.
Ez egy egzakt érvelési mód, amely nem nyitott értelmezésre. Ez az egyik reprezentációs modell a valóság összetettebb és ősibb a emberiség, csak a verbális nyelv múlja felül.
A kebléből emelkedtek ki Tudományok egész, mint a fizikai, ami nem más, mint a matematikai gondolkodás alkalmazása arra erők valós világban megfigyelhető, ill diszciplínák óriási tudományos hasznosság, mint például a statisztikák, logikastb.
Lásd még:
A matematikai gondolkodás története
A matematikai gondolkodás nagyon régi a történelem az emberiségé. Ban,-ben őstörténet Korábban, a dél-afrikai lelőhelyeken talált bizonyítékok alapján, 70 000 évvel ezelőtt léteztek a matematikai gondolkodás első formái.
Neki köszönhetően a primitív emberek egyszerű rendszereket fejlesztettek ki a számok nyomon követésére állatokat csordában (egyik, egy, kettő vagy sok, alapvetően). Másrészt a nők egyfajta menstruációs nyilvántartást vezettek, amely 28-30 jelet mutatott egy kövön vagy csonton.
Ennek a fajta érvelésnek későbbi bizonyítékai is vannak az ie 5. évezred egyiptomi civilizációjában. De csak ie 3000 és 2600 között. Az első ismert matematika Észak-Indiában és Pakisztánban jelent meg, az Indus-völgyi kultúra megjelenésével.
Ott született meg a saját numerikus és metrikus rendszere, megelőzve az ókori Kínában a Shang-dinasztia idején (Kr. e. 1600-1046) kifejlesztett rendszert, amely az egyik legrégebbi ismert. Végül 539-ben a. C., az asszír-babiloni mezopotámiai kultúrák saját rendszert alakítottak ki, amely az arabokkal és az egyiptomiakkal együtt szülte meg a hellenisztikusakat.
Abban az időszakban a görög ókor számos olyan matematikai érvelést hozott létre, amelyeket ma is használunk, olyan nagy filozófusok munkáit, mint Püthagorasz, Milétosz Thalész, Eratoszthenész vagy a szirakúzai Archimedes.
Ez a tudás, amelyet a Római Birodalomba, majd onnan a keresztény nemzetekhez és a Nyugat többi részéhez továbbítottak, képezik a ma általunk gyakorolt matematika alapját.