Elmagyarázzuk, mi a holisztikus, és hogyan jön létre ez a tanulmányi módszer. Azt is, hogy a holisztikát hogyan fejlesztik az oktatásban.
A holisztika minden rendszert egy egésznek tekint.Mi a holisztika?
Tanulmányozni a rendszerek Ez a világ több módon is megvalósítható. A holisztikusnak nevezett módszertani és ismeretelméleti álláspont azt állítja, hogy ezt úgy kell megtenni, hogy egy rendszer vizsgálatának tárgyaként az egészet vesszük, nem csupán annak alkotórészeiből.
A szó holizmus egy görög szóból származik (én a) Mit jelent egész, egész, egész. Ennek megfelelően módszer A tanulmánynak egésznek kell tekintenie a fizikai, biológiai, gazdasági, mentális, nyelvi, társadalmi rendszereket stb., és elemeznie kell az egészet a rendszer jellemzőivel együtt, nem csak a részekre hivatkozva.
A holistics minden rendszert egy egésznek tekint, amelyben részei integrálva vannak. Az egész egyes részeinek tanulmányozása nem tudja megmagyarázni, hogyan működik a rendszer globálisan. Egy rendszer sokkal több, mint a részek egyszerű összege, ezért ez a vizsgálati módszer a részek szinergiáját tekinti fontosnak, nem pedig az egyéniségét.
Szemben a holisztikus (ill filozófia holiszt) a redukcionizmus, amely szerint egy rendszer megmagyarázható és tanulmányozható az azt alkotó részekből. Abból a szempontból társadalomtudományok, is szemben áll a holisztikus a individualizmus módszertani, amely előnyben részesíti a társadalmi tények (az egyes egyének) szubjektív értelmezését, míg a holisztikus az egyén viselkedését hangsúlyozza abból a társadalmi mátrixból kiindulva, amelyben él.
Hogyan jön létre a holisztikus?
Az elejétől a történelem emberi, ősi ember tudott arról a kapcsolatról, ami körülötte minden volt. Megtudta az összefüggést a természet minden, maga az ember és a közösség.
Arisztotelész volt az, aki összefoglalta a holisztikus filozófia általános elvét, amikor arról írt metafizika (ami túlmutat a fizikán). Ezt foglalta össze az egész nagyobb, mint a részek összege. A ... val időjárás a dolgok töredékes tanulmányozása vált uralkodóvá.
A holizmust 1926-ban foganta meg Jean Christian Smuts, akinek A holizmus a természetben és a kreatív evolúción keresztül az a tendencia, hogy olyan rendszereket (egészségeket) építsenek fel, amelyek sok tekintetben jobbak és összetettebbek részeik összegénél. Keleti neologizmus egy rendszer részeit az egészből magyarázza.
A huszadik század elejének biológusa, Ludwing Von Bertalanffy Általános rendszerelméletében úgy határozza meg, hogy mi a rendszer, mint a készlet olyan elemek, amelyek rendezett módon kapcsolódnak egymáshoz, hozzájárulnak egy bizonyos objektumhoz. Minden, ami körülvesz bennünket, valamilyen módon összekapcsolódik más tárgyakkal.
Holisztika az oktatásban
A gondolat kombinációk korlátlan hálózatát alkotja, amely rendszert alkot.A világlátás változása hatással volt a oktatás formális az iskolákban, amelyek korábban a Kilátás a tartalom töredékes közvetítése diákjaiknak. A világ egészéről alkotott gondolkodásmód megváltoztatta az oktatáshoz való hozzáállást. Mindannyian, mindenről mindig tanulunk, ez az egyik új posztulátuma ennek a világlátásnak. Ez azokból a tudáskapcsolatokból jön létre, amelyeket mindvégig fenntartunk élet.
A tudás A korábbiak rendszert generáló új tudáshoz kapcsolódnak. Az általunk megszerzett tudás nem lineáris vagy nem láncolat adat. Az igazság az, hogy a gondolat korlátlan kombinációk komplex hálózatát alkotja, amely rendszert alkot. Másrészt a holisztika minden tanuló tapasztalatát figyelembe veszi, és nem törekszik tudásfelhalmozásra anélkül, hogy a tanuló saját világával ne kapcsolódna, hanem éppen ellenkezőleg, az élet, a tudás és az önismeret integrálására törekszik.
A tanulás Ez egy csoportos és szolidaritási tevékenység a tanulók és tanárok. Az osztály minden tagja egymástól tanul. A tanuló nem pusztán néző, hanem szereplője is saját tanulásának. Az oktatás elengedhetetlen a fejlődéshez társadalom és a emberiség. Az oktatást egésznek kell tekinteni, nem pedig részek puszta összegének, amelyben a tanuló passzívan kapja meg az elszigetelt tudást. A tudás egy egészet alkot.
Ugyanígy az oktatást sem lehet elszigetelni az egyes tanulók világától, figyelmen kívül hagyva a tantárgyat és a tapasztalataikat, hiszen mindegyiknek más a tanulási módja. Az oktatás célja az legyen, hogy a tanuló a már ismert tudása alapján érje el ezt a tudáshálózatot.