• Mi az a demokratikus kormány?
• A demokratikus kormányzat jellemzői
• Hogyan működik egy demokratikus kormány?
• A demokrácia típusai

Elmagyarázzuk, mi a demokratikus kormányzat, milyen típusok léteznek és mik a jellemzőik. Illetve, hogyan működik.

Nyugaton a demokráciát tartják a legjobb kormányformának.

Mi az a demokratikus kormány?

A kormány demokratikus az a modell tól től menedzsment nak,-nek Feltétel amely megfelel a figyelembe veendő minimumkövetelményeknek demokrácia. Vagyis amikor a tud a politikai igazgatás elve alapján történik szuverenitás a városok közül.

Egy demokratikus kormányban az emberek eldönthetik, hogyan akarnak kormányozni, minimális garanciák keretein belül, amelyek biztosítják a Szabadság, a egyenlőség és a Igazságszolgáltatás.

A demokrácia rendkívül ősi kormányzati rendszer, melynek alapjait a görögök fektették le a klasszikus időkben. A régi rendszer bukása és a Köztársaság visszatérése után ismét megjelent Nyugaton, mint államszervezeti minta.

Jelenleg ez a többségi kormányzás módszere a világon. Ez azonban nem mindig működik egyformán minden országban, és nem is mindig működik tökéletesen.

Valójában a 165 tagország közül a Egyesült Nemzetek (ENSZ), a Demokrácia Index (Demokrácia Index, angol nyelven) készítette az Intelligence Unit of A közgazdász négy országblokkot különböztet meg aszerint, hogy mennyire demokratikus a kormányzási módszerük:

• Teljes demokráciák (20 ország, az összes ország 12%-a)
• Tökéletlen demokráciák (55 ország, az összes ország 32,9%-a)
• Hibrid rendszerek (39 ország, az összes 23,4%-a)
• Autoritárius rendszerek (53 ország, az összes ország 31,7%-a)

Mindenesetre a demokratikus kormányok elhozták népeik számára a jólét, a szabadság, valamint a társadalmi és kulturális fejlődés legvirágzóbb szakaszait. Nyugaton őket tartják a legjobbnak módszer lehetséges kormány, és különféle nemzetközi és regionális szervezetek ösztönzik őket.

A demokratikus kormányzat jellemzői

A demokratikus kormányzat minimális jellemzői a következők:

• Van egy jogállamiság. Ez azt jelenti, hogy minden állampolgárok azelőtt ugyanazok törvény, amelyet egyenlő szempontok alapján alkalmaznak anélkül, hogy bármilyen módon megkülönböztetnék az állampolgárokat, mindig a törvényekben és a Nemzeti Alkotmányban megfogalmazott tartalomtól vezérelve.
• Vannak megbízható választási lehetőségek. A politikai hatóságok (a végrehajtó hatalom Y törvényhozó, általában) a nép szabadon választja, egyetemes, titkos és legitim választásokon, bármely párt szavazatának manipulálása vagy kényszerítése nélkül.
• Van függetlenség hatáskörök. Enélkül nem létezhet demokrácia közhatalmak Függetlenek, akik figyelik egymást, és lehetővé teszik a politikai vita szervezett és egészséges lebonyolítását anélkül, hogy bármilyen állami hatalom rákényszerítené magát a többiekre, és tetszés szerint rendelkezne az állammal, ahogy az az autokráciákban történik.
• A emberi jogok egyetemes. Az állam garantálja mindenki elidegeníthetetlen minimális jogainak védelmét és védelmét emberi lény élni, ahogy joga van hozzá élet, hoz identitás, szabadságra, munkára stb.
• A a kifejezés szabadsága. Bár az alapvető emberi jogok közé tartozik, mégis elkülönítjük, mert a véleménynyilvánítás vagy a sajtó szabadsága az, ami lehetővé teszi ezek létezését. média függetlenek, akik kihívják a kormányt, és tájékoztatják a közvéleményt a történésekről, cenzúrától és újságírók elleni megtorlástól mentesen.

Hogyan működik egy demokratikus kormány?

A demokráciában különböző politikai vélemények nyilvánulnak meg.

A demokratikus kormányok a képviselet és a politikai részvétel alapján működnek. A nemzeti szuverenitás, vagyis az alapvető nemzeti döntések meghozatalának képessége a demokráciákban a nemzetek összességében rejlik. népesség ("a falu").

A különböző politikai vélemények és irányzatok gondolat Képesnek kell lenniük kifejezni önmagukat, és részt kell venniük a vitában arról, hogyan kezeljék a marhahús nyilvános, vagyis a nyilvános dolog, a köztársaság.

Így a népszavazási, választási vagy egyéb konzultációs mechanizmusok azok a mechanizmusok, amelyeket a demokrácia arra használ, hogy megismerje a szuverén véleményét, és megválassza az annak végrehajtásáért felelős tisztviselőket és képviselőket. Az a vízió érvényesül, amely az ország választójogi törvényeinek megfelelően a legnépszerűbb támogatást kapja.

A demokráciákban azonban nem lehet mindenről szavazni: semmi olyat nem lehet szavazásra bocsátani, ami magával a demokráciával vagy bárki alapvető jogaival ellenkezik, vagy ami sérti a jogállamiságot. Az említett működés biztosítására a közhatalom a autonómia és hatóság:

• A végrehajtó hatalom. Ő az, aki az állam vezetését képviseli, és javaslatot tesz az országnak arra a kormánytervre, hogy meneteljen az állam felé. közös jólét.
• A törvényhozó hatalom. Feladata a törvények kidolgozása, módosítása vagy hatályon kívül helyezése, valamint a végrehajtó hatalom intézkedéseinek felügyelete. Ezenkívül általában egy parlamentből áll, amelyben az országban éltető különböző politikai erők és politikai pártok megszólalnak.
• A meghatalmazás. Feladata a törvények értelmezése és betartásának biztosítása, valamint az Alkotmány vezérelveinek védelme. Ők az egyetlen közhatalom, amelyet nem szavazással, hanem a törvényhozó hatalom kijelölésével választanak meg.

A közhatalmak ily módon olyan képviselőkből állnak, akiknek bizonyos jogkörük van a nép nevében dönteni. Ez a reprezentatív jelleg a demokrácia modelljétől függően kisebb-nagyobb lesz, és a nép többé-kevésbé részt vesz az állam magatartásával kapcsolatos végső döntések meghozatalában.

A demokrácia típusai

A közvetlen demokrácia az ókori Görögországban jött létre.

A demokráciának két típusa van, attól függően, hogy miként konzultálnak a szuverénnel:

• Közvetlen vagy részvételi demokrácia. Hasonlóan az athéni megvalósításhoz Antikvitás, az, amely a közvetlen konzultációt részesíti előnyben az emberekkel a Döntéshozatal népszavazásokon és népszavazásokon keresztül, amelyekbe maguk az emberek is bekapcsolódnak. Így ez nagyobb részvételt igényel, és időigényesebb is lehet, mivel az állandó konzultációk igénybe veszik időjárás, erőfeszítést és erőforrásokat.
• Közvetett vagy képviseleti demokrácia. Ez olyan, amelyben az emberek megválasztják képviselőiket, hogy azok helyettük politikai döntéseket hozzanak. Más szóval, szuverenitásuk egy részét átruházzák ezekre a képviselőkre, így közvetve járnak el az állam magatartásában.

Másrészt beszélhetünk parlamentáris demokráciákról, amikor a politikai hatalom legnagyobb hányada a törvényhozóé, illetve elnöki demokráciákról, amikor a politikai hatalom legnagyobb hányada az elnök (a végrehajtó hatalom) alakjára esik.