- Mi a törvényhozó ág?
- A törvényhozó ág jellemzői
- Kik alkotják a törvényhozó ágat?
- A törvényhozó hatalom funkciói és hatáskörei
- Egyéb közhatalmak
Elmagyarázzuk, mi a törvényhozó hatalom, kik alkotják, milyen funkciói, hatáskörei és egyéb jellemzői.
Mi a törvényhozó ág?
A törvényhozás vagy törvényhozás az egyik közhatalmak, azaz egyike annak a három ágnak, amelybe a tud nak,-nek Feltétel, a végrehajtó hatalommal és az igazságszolgáltatással együtt.
Ez utóbbitól eltérően a törvényhozó hatalom foglalkozik a megalkotásával, módosításával és hatályon kívül helyezésével törvényeket amelyek szabályozzák a társadalom. Feladata továbbá az állam költségvetési igazgatása és a végrehajtó hatalom külön engedélyek kiadása.
A törvényhozás mindenekelőtt a politikai tárgyalások egyik példája, amely a parlamentet alkotja (kongresszus, közgyűlés stb.). Ez egy tanácskozó testület, amelyben az ország különböző politikai erői képviseltetik magukat, és elegendő szavazóval rendelkeznek ahhoz, hogy képviselőkön és/vagy szenátorokon keresztül részt vegyenek a parlamentben.
Ezeket a tisztségviselőket az egyes országok államszervezetétől függően egy vagy két kamarára osztva (az egyikben képviselők, a másikban szenátorok) közvetlenül választják népesség.
A törvényhozó hatalmat Montesquieu hatalmi ágak szétválasztásának klasszikus elmélete szemlélteti, amelynek célja a zsarnokság elkerülése volt. Ennek legjelentősebb előzménye a felkelő erők által az év folyamán megalakult Országgyűlésben volt francia forradalom 1789-ben, és ez később az Országos Alkotmányozó Nemzetgyűlés megalakulását eredményezte.
A törvényhozó ág jellemzői
A törvényhozók országonként nagyon eltérőek lehetnek, névben, méretben vagy összetételben, az uralkodó jogrendszertől függően.
Például a Kínai Népi Kongresszusnak 2987 tagja van, míg a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottságának 7. Nyilvánvalóan minél többen egyeznek meg, annál nehezebb lesz megállapodásokat kötni, mivel a parlament állítólag a szuverén nép különböző akaratainak reprezentatív entitása.
A törvényhozó hatalom lehet:
- Egykamerás. Csak képviselőkből áll.
- Kétkamarás. Képviselőkből és szenátorokból áll, akiknek funkciói megosztottak és differenciáltak, általában azért, hogy ez utóbbiak nagyobb hatalmat kapjanak.
A háromkamarás szerelvények esetei ritkák és használaton kívül vannak.
Kik alkotják a törvényhozó ágat?
A törvényhozó ágat a nép által választott tisztviselők alkotják. Általában a társadalom politikai pártjaihoz vagy pártjaihoz tartoznak szervezetek független támogatók.
Ezek a köztisztviselők általában „padokat” alkotnak, vagyis politikai hovatartozásuk és érdekeik szerint szerveződő jogalkotói csoportokat, hogy megpróbáljanak nyomást gyakorolni másokra, és az őket leginkább érdeklő határozatokat átvinni.
A többit illetően ezek a jogalkotók – az Országos Alkotmányban erre vonatkozó előírásoknak megfelelően – igen sokrétű rétegből származhatnak, előzetes politikai tapasztalattal vagy anélkül. E közhatalom óriási jelentősége annak a ténynek köszönhető, hogy tükrözi a közhatalom pluralitását és sokszínűségét. népesség. Éppen ezért viták, harcok és megegyezések, tárgyalások színtere.
A törvényhozó hatalom funkciói és hatáskörei
A parlament pontos jogkörét a jogrendszer határozza meg, és az igazságszolgáltatás őrzi, amelynek gondoskodnia kell az Alkotmány rendelkezéseinek betartásáról. Így általában a parlament feladatai a következők:
- Készítsen új törvényeket az országban tapasztalható valóság jogi kezelésére.
- Az elavult, az állam munkáját akadályozó vagy tisztességtelennek minősülő jogszabályok módosítása vagy hatályon kívül helyezése.
- Irányítsd a költségvetés nemzeti, és jóváhagyja vagy elutasítja az ezzel kapcsolatos végrehajtási kéréseket.
- A végrehajtó hatalom engedélyével megválaszthatja a törvényhozó hatalomhoz tartozó egyéb szervek, például a választási bizottságok politikai hatalmát, vagy akár kinevezheti a bírói hatalom bíráit.
- Interpellálni vagy politikai vádemelést indítani a végrehajtó hatalom és magának a törvényhozó szervnek a tisztségviselői ellen, ha szükségesnek ítélik bármilyen típusú intézkedés végrehajtását. kutatás. Ez a tisztviselő elbocsátásához is vezethet.
- Bizonyos helyzetekben engedélyeket vagy különleges felhatalmazásokat adjon a végrehajtó hatalomnak.
Egyéb közhatalmak
A törvényhozó hatalommal együtt a közhatalom hagyományos felfogása a következőket foglalja magában:
- Végrehajtó hatalom. Ő felel az állam kormányának irányításáért, a megfelelő politikai döntések meghozataláért. Fő alakja az ország elnöke vagy miniszterelnöke, valamint miniszterek, kormányzók, polgármesterek és más, nyilvánosan választott személyes tisztségek.
- Meghatalmazás. Mind a másik két közhatalom, mind pedig a törvény betartását biztosítja állampolgárok. Ő felelős az alkotmányszöveg eredeti szellemében történő értelmezéséért. Hierarchikusan szervezett bíróságokból áll. Az azt alkotó bírákat nem a lakosság választja.