• Mi az a valencia?
• A vegyérték típusai
• Az elemek Valencia

Elmagyarázzuk, mi a vegyérték a kémiában, és melyek a vegyérték típusai. Néhány kémiai elem példája is.

Egy atomnak egy vagy több vegyértéke lehet.

Mi az a valencia?

Ban ben kémiaValenciáról akkor beszélünk, ha egy adott kémiai elem atomjának az elektronok számát jelenti az utolsó szintjén. Energia. A vegyérték értelmezésének egy másik módja az elektronok száma, amelyet egy bizonyos kémiai elem atomjának fel kell adnia vagy el kell fogadnia, hogy elérje utolsó energiaszintjét. Ezek elektronok különösen fontosak, mivel felelősek a kémiai kötések kialakulásáért, pl. kovalens kötések (kovalens: osztoznak a vegyértékükön). Ezek az elektronok avatkoznak be a kémiai reakciók.

Egy atomnak egy vagy több vegyértéke lehet. Emiatt ez a koncepció (amelyet a tizenkilencedik században hoztak létre, hogy megmagyarázza az „affinitást” a különböző atomok ismert) helyett az „oxidációs szám” szerepel, amely végül gyakorlatilag ugyanazt jelenti.

Például a hidrogénatom vegyértéke 1, ami azt jelenti, hogy osztozhat egy elektronon az utolsó héjában; a szén vegyértéke viszont 2 vagy 4, vagyis két-négy elektront tud feladni. Ennélfogva a vegyértékszám az elem azon képességét jelenti, hogy egy reakció során elektronokat szerezzen vagy adjon fel Kémiai kötés.

A történelem során a vegyérték fogalma lehetővé tette a kémiai kötésekre vonatkozó elméletek kidolgozását, mint például:

• Lewis szerkezet. Ez egy kétdimenziós ábrázolása a molekulák vagy a ionok, ahol a kovalens kötéseket kötőjelek, a meg nem osztott elektronokat pedig pontok jelölik. Ha a struktúrákban magányos elektronpárok vannak, akkor azokat két pont ábrázolja.
• A vegyértékkötés elmélete. Ez az elmélet azt állítja, hogy a molekula központi atomja hajlamos elektronpárokat alkotni, ami a molekula geometriai korlátaitól és az oktett szabályának való megfeleléstől (a molekula ionjaitól) függ. kémiai elemek utolsó energiaszintjüket 8 elektronnal kell teljesíteniük, hogy stabilabb konfigurációt érjenek el).
• A molekuláris pályák elmélete. Ezen elmélet szerint az elektronok nincsenek az atomok közötti egyedi kötésekhez hozzárendelve (ahogyan a Lewis-szerkezetben szerepel), hanem ezek az elektronok az atommagok hatására mozognak a molekulában.
• A vegyértékhéj elektronpár taszítási elmélete. Ez az elmélet egy atom vegyértékelektronjainak elektrosztatikus taszításán alapul, amelyek kölcsönösen taszítják egymást, amíg el nem jutnak egy olyan elrendeződéshez a térben, ahol végül már nem taszítják egymást, és a molekula geometriája ebben a konfigurációban van meghatározva.

A vegyérték típusai

Két különböző típusú vegyérték létezik:

• Maximális pozitív vegyérték. Egy atom maximális kombinatorikus kapacitását tükrözi, vagyis a legnagyobb számú elektront, amelyet fel tud adni. Az elektronok negatív töltésűek, így az őket feladó atom pozitív vegyértéket (+) kap.
• Negatív Valencia. Egy atom azon képességét képviseli, hogy egyesüljön egy pozitív vegyértékkel rendelkező másikkal. Az elektronokat fogadó atomok vegyértéke negatív (-).

Az elemek Valencia

Egyes elemeinek ismert vegyértékei a periódusos táblázat a következő:

• Hidrogén (H): 1
• Szén (C): 2, 4
• Nátrium (Na): 1
• Kálium (K): 1
• Alumínium (Al): 3
• Higany (Hg): 1, 2
• Kalcium (Ca): 2
• Vas (Fe): 2, 3
• Ólom (Pb): 2, 4
• Króm (Cr): 2, 3, 6
• Mangán (Mn): 2, 3, 4, 6, 7
• Klór (Cl): 1, 3, 5, 7
• Oxigén (O): 1,2
• Kén (S): 2, 4, 6
• Nitrogén (N): 1, 2, 3, 4, 5
• Arzén (As): 3, 5
• Bór (B): 3
• Szilícium (Si): 4
• Arany (Au): 1, 3
• Ezüst (Ag): 1
• Foszfor (P): 3, 5
• Sugár (Ra): 2
• Magnézium (Mg): 2
• Réz (Cu): 1, 2