Elmagyarázzuk, mi a periódusos rendszer és mi a története. Továbbá, hogyan van felszerelve, és milyen különböző csoportokat tartalmaz.
Mi az a periódusos rendszer?
Az elemek periódusos rendszere az összes kémiai elemek ismert a emberiség. Az elemek táblázatos formában vannak elrendezve azok szerint atomszám (száma protonok), elektronikus konfigurációja és kémiai tulajdonságai.
Ebben a táblázatban az elemek sorokba és oszlopokba vannak rendezve, amelyek bizonyos periodicitást mutatnak: az azonos oszlophoz tartozó elemek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. Elvileg az egész ügy -ból ismert világegyetem A periódusos rendszerben rögzített 118 elem különféle kombinációiból áll.
A periódusos rendszer minden egyes elemét jelképező szimbólumokat hoztak létre, amelyeket kémiai szimbólumoknak neveznek. aggregációs állapotok (szilárd, folyékony vagy gáz) a hőfok 0 °C és a Nyomás 1 atm.
A periódusos rendszer alapvető eszköze a kémia, a biológia és mások természettudományok, amely az évek során frissül, ahogy többet megtudunk a az anyag tulajdonságai és az elemek közötti kapcsolatokat.
A periódusos rendszer története
A periódusos rendszer első változatát 1869-ben Dmitrij Mengyelejev orosz kémiaprofesszor adta ki, és a ma ismert 118 elem közül 63-at tartalmazott. természet és kémiai tulajdonságai alapján szerveződött. Julius Lothar Meyer német kémiaprofesszor viszont kibővített változatot adott ki, de a atomok. Mindkét tudós sorokba rendezte az elemeket, és arra számított, hogy üres helyeket hagynak ott, ahol megérzik, hogy lesznek még felfedezésre váró elemek.
1871-ben Mengyelejev kiadta a periódusos rendszer egy másik változatát, amely az elemeket közös tulajdonságaik szerint csoportosította I-től VIII. oxidáció az elemről.
Végül 1923-ban az amerikai kémikus, Horace Groves Deming kiadott egy periódusos táblázatot 18 azonosított oszlopból, amely a jelenleg használt változatot alkotja.
Hogyan épül fel a periódusos rendszer?
Az aktuális periódusos rendszer hét (vízszintes) sorból áll, amelyek neve időszakokban és 18 (függőleges) oszlopban ún csoportok vagy családok. A kémiai elemek atomszámuk növekvő sorrendjében helyezkednek el, vagyis a periódusban balról jobbra, a csoportban pedig fentről lefelé növekszik a rendszám.
A tizennyolc ismert csoport a következő:
- 1. csoport (IA). A fémek lúgos: lítium (Li), nátrium (Na), kálium (K), rubídium (Rb), cézium (Cs), francium (Fr). Ugyancsak ebbe a csoportba tartozik a hidrogén (H), amely gáz.
- 2. csoport (IIA). Az alkáliföldfémek: berillium (Be), magnézium (Mg), kalcium (Ca), stroncium (Sr), bárium (Ba), rádium (Ra).
- 3. csoport (IIIB). A Scandium (Sc) család, amely magában foglalja az ittriumot (Y) és a ritkaföldfémeket: lantán (La), cérium (Ce), prazeodímium (Pr), neodímium (Nd), prométhium (Pm), szamárium (Sm), európium (Eu) ), gadolínium (Gd), terbium (Tb), dysprosium (Dy), holmium (Ho), erbium (Er), tulium (Tm), itterbium (Yt), lutécium (Lu). Ide tartoznak még az aktinidák: aktinium (Ac), tórium (Th), protaktinium (Pa), urán (U), neptunium (Np), plutónium (Pu), americium (Am), kúrium (Cm), berkélium (Bk ), kalifornium (Cf), einsteinium (Es), fermium (Fm), mendelevium (Md), nobelium (No) és Lawrencium (Lr).
- 4. csoport (IVB). A titán (Ti) család, amely magában foglalja a cirkóniumot (Zr), a hafniumot (Hf) és a rutherfordiumot (Rf), ez utóbbi szintetikus és radioaktív.
- 5. csoport (VB). A vanádium (V) család: nióbium (Nb), tantál (Ta) és dubnium (Db), utóbbi szintetikus.
- 6. csoport (VIB). A króm (Cr) család: molibdén (Mb), volfrám (W) és seaborgium (Sg), utóbbi szintetikus.
- 7. csoport (VIB). A mangán (Mn) család: rénium (Re), technécium (Tc) és bohrio (Bh), az utóbbi kettő szintetikus.
- 8. csoport (VIIIB). A vas (Fe) család: ruténium (Ru), ozmium (Os) és hassium (Hs), utóbbi szintetikus.
- 9. csoport (VIIIB). A kobaltcsalád (Co): ródium (Rh), irídium (Ir) és szintetikus meitneiro (Mt).
- 10. csoport (VIIIB). A család nikkel (Ni): palládium (Pd), platina (Pt) és szintetikus darmstadtium (Ds).
- 11. csoport (IB). A család réz (Cu): ezüst (Ag), arany (Au) és szintetikus roentgén (Rg).
- 12. csoport (IIB). A cink (Zn) család: kadmium (Cd), higany (Hg) és szintetikus kopernicium (Cn).
- 13. csoport (IIIA). A földek: bór (Br), alumínium (Al), gallium (Ga), indium (In), tallium (Tl) és szintetikus nihonium (Nh).
- 14. csoport (ÁFA). A karbonidok: szén (C), szilícium (Si), germánium (Ge), ón (Sn), vezet (Pb) és a szintetikus flevorio (Fl).
- 15. csoport (VA). A nitrogenoidok: nitrogén (N), foszfor (P), arzén (As), antimon (Sb), bizmut (Bi) és szintetikus moszkovi (Mc).
- 16. csoport (VIA). Kalkogén vagy amfigének: oxigén (O), kén (S), szelén (Se), tellúr (Te), polónium (Po) és szintetikus májmorio (Lv).
- 17. csoport (VIIA). Halogének: fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I), asztát (At) és szintetikus tenez (Ts).
- 18. csoport (VIIIA). A nemesgázokHélium (He), neon (Ne), argon (Ar), kripton (Kr), xenon (Xe), radon (Rn) és a szintetikus oganezon (Og).