A repaglinid egy olyan hatóanyag, amelyet akkor alkalmaznak a 2. típusú diabetes mellitusban, ha az étkezési intézkedések, a súlycsökkentés és a testmozgás nem csökkentik kellő mértékben a vércukorszintjét. A hasnyálmirigy béta-sejtjeinek káliumcsatornáinak gátlásával a hatóanyag inzulin felszabadulásához vezet. Az adagolás és a felhasználási feltételek betartása esetén a repaglinid jól tolerálható.
Mi a repaglinid?
Az orális antidiabetikus gyógyszer, a repaglinid fokozza az inzulin kiválasztását az endokrin hasnyálmirigyből. Különösen a káliumcsatornákhoz kötődik, és így inzulin felszabadulást idéz elő.
A repaglinid a hatóanyagok glinid csoportjába tartozik és benzoesav-származék. Csak glükóz jelenlétében működik, és rövid ideig tart.
Farmakológiai hatás a testre és a szervekre
A repaglinid gyógyszer orális bevétel után gyorsan felszívódik a gastrointestinalis traktusból. A maximális plazmakoncentrációt egy óra múlva érik el, és gyorsan ismét esik. 4-6 óra elteltével a gyógyszer teljesen eliminálódik.
A repaglinid farmakológiai hatása a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek ATP-függő káliumcsatornájának gátlásában áll. A káliumcsatorna a test saját molekuláinak különféle kötőhelyek nagy komplexe. A szomszédos membránfehérjék, a szulfonilkarbamid-receptorok szabályozzák a csatorna nyitását. Az endogén molekulák, valamint a gyógyszerek, például a repaglinid kölcsönhatásba lépnek ezekkel a specifikus receptorokkal. Minél nagyobb a receptorok iránti affinitás, annál erősebb a gyógyszer. A káliumcsatorna gátlása a béta-sejtek depolarizációjához vezet, majd a kalciumcsatornák megnyitásával. A megnövekedett kalcium beáramlás a béta-sejtekbe az inzulin felszabadulását idézi elő.
A repaglinid gyorsan és csak az étkezés utáni vércukorszint ellen hat. Különösen a postprandialis vércukorszint tényleges csökkentését fontosnak tartják a hosszú távú kardiovaszkuláris események csökkentésében. Ezen túlmenően kevesebb hypoglycemia található, mivel egyrészt a hatás időtartama rövid, másrészt a glinidek csak a cukor jelenlétében gátolják a káliumcsatornát. Ennek eredményeként a repaglinid hatása gyengül, ha a vércukorszint csökken, és az inzulin alapszekrécióját nem befolyásolja.
A gyógyszert elsősorban a májrendszer bontja le a citokróm P-450 CYP2C8 és CYP3A4 enzimeken keresztül. A CYP28C fontosabb szerepet játszik itt. Így a gyógyszer metabolizmusa érzékenyen megváltozhat, ha a két enzimet más gyógyszerek gátolják vagy növelik. Az enzimek gátlása különösen a repaglinid szintjének emelkedését eredményezheti a vérben, ami potenciálisan hypoglykaemiát okozhat. A gyógyszer 90% -a ürül az epeben, és csak körülbelül 8% -a vesén keresztül.
Orvosi alkalmazás és felhasználás kezelésre és megelőzésre
A repaglinidet 2-es típusú diabetes mellitusban alkalmazzák, amikor a vércukorszint normalizálása étrend, testnevelés és súlycsökkentés útján nem érhető el. Monoterápiában adható, de kombinálható bizonyos egyéb antidiabetikumokkal. A repaglinid gyors hatása miatt ajánlott fő étkezés előtt bevenni, ideális esetben 15 percig.
A kezdő adag 0,5 mg, és szükség esetén 1-2 hetes intervallumokkal növelhető a maximális egyszeri 4 mg-os adagra. Ha másik antidiabetikus gyógyszerről repaglinidre váltunk, a kezdő adag 1 mg. A napi maximális adag 16 mg. A gyógyszer veseelégtelenségben is alkalmazható, mivel a repaglinid a vesén keresztül alig ürül ki. Az esettől függően azonban meg kell fontolni a dózis csökkentését.
A megfelelő kezelés biztosítása érdekében az orvosnak rendszeresen ellenőriznie kell a vércukorszintet és a glikált hemoglobint (HbA1c). Ezenkívül a repaglinid hatása csökkenhet a kezelés során. Ez az úgynevezett másodlagos kudarc a cukorbetegség progressziójának vagy a gyógyszerre adott csökkent reakciójának következménye.
Kockázatok és mellékhatások
Vannak ellenjavallatok a repaglinid alkalmazására. Tehát nem szabad használni az 1. típusú cukorbetegeknél. A kezelés szintén ellenjavallt májfunkciós rendellenességek vagy glükóz-anyagcserének kisiklása esetén, ketoacidózis értelmében. Hasonlóképpen, a felhasználást 18 év alatti és 75 évesnél fiatalabb felnőtteknél nem vizsgálták kellőképpen, ezért ezekben a betegcsoportokban a repaglinid alkalmazása nem javasolt.
A repaglinid nem használható terhesség vagy szoptatás ideje alatt. A túladagolás kockázata, az azt követő hipoglikémia mellett alacsony, ha az adagot betartják és elegendő étkezést fogyasztanak. Alapvetõen azonban a repagliniddel, mint más antidiabetikumokkal, hypoglykaemia lehetséges. A repaglinid rövid felezési ideje azonban csökkenti a kockázatot. Hipoglikémiás reakciók általában enyhek.
Nagyon ritka esetekben további mellékhatások lehetnek allergiás reakciók, máj- és szemfunkciók. Az emésztőrendszeri panaszok, mint például a hasmenés vagy hasi fájdalom, gyakoribbak.
Számos olyan gyógyszer létezik kölcsönhatásban a repagliniddel, amely növeli a repaglinid hipoglikémiás képességét. Ide tartoznak különösen a gemfibrozil, klaritromicin, itrakonazol, ketokonazol, trimetoprim, ciklosporin, klopidogrel, egyéb antidiabetikumok, monoamin-oxidáz inhibitorok, ACE-gátlók, szalicilátok, NSAID-ok, alkohol és anabolikus szteroidok. Különösen nem javasolt a gemfibrozil kombinációja, mivel a klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy ez a gyógyszer jelentősen megnöveli a repaglinid felezési idejét és hatékonyságát. A hipoglikémia így gyakrabban váltható ki. Másrészt vannak olyan gyógyszerek, mint például a rifampicin, amelyek csökkentik a repaglinid hatását, és így szükségessé teszik az adag növelését.
Más fizikai stressz, például fertőzés, trauma és láz szintén növeli a vércukorszintet, ami szükségessé teheti az adag módosítását.














.jpg)









.jpg)

