Ban,-ben Pirománia olyan patológiás pszichológiai rendellenesség, amelynél az érintett személyek patológiás (kényszeres) vágyat éreznek tűz elindítására nyilvánvaló ok nélkül. A piromania az egyik leglátványosabb, de egyben a legsúlyosabb mentális betegség is.
Mi a piromania?
A piromániáknak nincs betekintése betegségükbe. Úgy tűnik, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel tapasztalják ezt a mentális rendellenességet, mint a nők.© zalesky - stock.adobe.com
A jelenség Pirománia még nem végezték el teljes körű kutatást, és nagy érdeklődést mutat a kriminológusok, neurológusok, kriminalisztikus és pszichológusok iránt. Különböző terápiás megközelítések megelőző intézkedéseket keresnek annak megakadályozására, hogy az érintett személyek megváljanak a morbid vágyukkal, hogy tüzet indítsanak. A mai napig tudományos és orvosi szempontból nagyon kevés információ áll rendelkezésre a kóros gyújtogatókról.
okoz
A kóros gyújtogatás klinikai képe szokatlan és mindenekelőtt súlyos klinikai kép. A mentális rendellenességhez vezető okokat és okokat még nem vizsgálták meg és osztályozták. Az érintett emberek tárgyakat és házakat gyilkosságra próbálnak vagy teljes gyújtogatást mutatnak, nyilvánvalóan érthető motívumok nélkül. Gyakran impulzív cselekedetek érzelmi hangulaton.
Az érintettek világos elképzelés nélkül engedik magukat patológiás vagy érzéki hajtóerejének. Időnként meglepődik azzal, amit maguk csináltak. A klinikai képet kifejezetten elbűvöli a tűzzel és az azt követő tűzzel kapcsolatos összes folyamat. A piromaniakus az érzelmi izgalom felébresztésén megy keresztül, mielőtt a gyújtogatást előkészíti. Ha a lángok a tűz befejezése után terjednek, az gyújtogató titokzatos figyelemmel kíséri munkáját.
Nem minden piromaniakk hagyja el a helyszínt, miután befejezték munkáját, de továbbra is nézőként marad a bűncselekmény helyén.Gyakran még azok is, akik riasztást jeleznek a rendõrségnek és a tűzoltóságnak. A tűz ideje alatt az első feszültség a kikapcsolódás, az elégedettség, a jólét és az öröm állapotához vezet. A piromániák nem az általuk kitűzött tűzvonalakat tekintik veszélyesnek és büntetendőnek, hanem olyan műként, amelyet létrehoztak és büszkék.
Valaki más vagyonának megsemmisítése, a kapcsolódó veszélyek és az érintett emberek esetleges halálos kimenetele miatt nincs bűntudat.
Tünetek, betegségek és tünetek
A piromániáknak nincs betekintése betegségükbe. Úgy tűnik, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel tapasztalják ezt a mentális rendellenességet, mint a nők. A piromaniakek alacsony önértékelésük, gyenge társadalmi készségeik és gyakran nehéz társadalmi körülmények között élnek. Ezeket a jellemzőket csökkent intelligencia, alacsony empátia és tanulási nehézségek kísérhetik.
Sok piromaniakknak viselkedésbeli problémái voltak gyermekkorukban. Az újságok rendszeresen jelentést tesznek azokról a piromaniacokról, akik tűzoltókként dolgoznak a helyi tűzoltóságnál. A tűz oltásakor sajátos aktivitásuk és bátor viselkedésük jellemzi őket, amelyet ezután a társadalmi környezetben nagy elismeréssel látnak el. Ha az érintettek nem kerülnek gyorsan el a cselekedetbe, és hosszú időn keresztül viselkednek viselkedésükkel, fennáll a krónikus válás kockázata.
Ha gyűlölet, irigység, bosszú, harag, dacolás, megaláztatás, féltékenység és általános elégedetlenség alakul ki a szakmai és magán társadalmi környezettel, akkor a pszichológusoknak nehéz eldönteni, mikor gyújtogatás csekély személyes okok miatt, és mikor korlátozódik A piromániát túllépik. Az általuk kitűzött tüzekkel a piromaniacsok célja életük és társadalmi környezetük megváltoztatása.
Hatalommal bír a helyzet és az érintett emberek felett. A terrorista vagy politikai indíttatású cselekedeteket, valamint a szabotázs cselekedeteket egyértelműen meg kell különböztetni a piromániától. Még a bűncselekmények nyomának fedezésére szolgáló gyújtogatás sem tartozik e kóros rendellenesség képéhez.
Diagnózis és a betegség lefolyása
A hatékony diagnosztikai és terápiás megközelítés megtalálásához először foglalkozni kell a kriminalisztikai (igazságügyi-pszichiátriai) és tudományosan bizonyított eredményekkel. Az elítélt bűnözők nagy része a gyermekek és serdülők korcsoportjába tartozik, akik részt vesznek a fejlesztéssel kapcsolatos világításban és gyufaszál alatt.
A piromania elsősorban az élet első trimeszterében érinti az embereket. Az elkövetők többsége bűnügyi nyilvántartással rendelkezik, gyakran nincsenek házasok, elvált vagy elvált. A társadalmi elszigeteltség is szerepet játszhat. Nagyon sok gyújtogatásra kerül sor a vidéki területeken. A felnőttek inkább éjjel, a tizenévesek pedig a nap folyamán tűzoltják a tüzet. A piromaniakkok mintegy ötöde szellemi fogyatékossággal rendelkezik, és a törvényszéki szakértők minden tizedik esetben személyiségzavarot feltételeznek. Az uralkodó motívum a csalódás és az elégedetlenség saját életével és a társadalmi környezettel szemben.
A bosszúság ritkán indíték, mivel a piromaniakek általában nem állnak kapcsolatban az elégetett áldozatokkal. Noha az új besorolások kizárják az alkohol, a drogok és hasonló kábítószerek fogyasztását a kóros klinikai képből, az alkohol sok esetben szerepet játszik. Ez a probléma különösen az idősebb gyújtogatókat érinti. Ritka diagnózisok a demencia, téveszmés pszichózisok, depresszió, öngyilkossági és szexuális motívumok, agyi szerves pszichoszindróma és más személyiségzavarok.
szövődmények
Ha a piromániát önmagában rendellenességnek tekintik, akkor elsősorban jogi nehézségek formájában jelentkező komplikációkkal jár. Vagyoni kár, és még rosszabb esetekben a piromaniac személyi sérülése pénz, társadalmi státus vagy akár szabadság elvesztését is jelentheti. Hasonlóképpen, a piromania az izoláció valamilyen formájához vezethet. Minél gyakoribb a tűzindítás, annál nagyobb a kockázata annak, hogy felelősséget kell vállalni értük.
Ezenkívül ezt az impulzusszabályozó rendellenességet gyakran más pszichológiai betegségekkel társítják, ami további komplikációkhoz vezet. Ha a kóros tűzoltás kompenzációs mechanizmus (önértékelés hiánya, csökkent intelligencia), akkor azok az epizódok, amelyekben az érintett tűz beállít vagy tervez tüzet, növekedhetnek, ha egyébként érzelmi stressznek vannak kitéve.
Azokban az esetekben, amikor a tűz elsősorban figyelmet vagy foglalkozást céloz meg (ADHD, társadalmi viselkedés rendellenességei), az ellenőrzés elvesztésének kockázata még nagyobb. Mivel a tüzet nem lehet száz százalékban ellenőrizni, mindig fennáll annak a veszélye, hogy a piromaniac túlbecsüli képességeit vagy alábecsüli a tüzet. Pontosan ebben az esetben fordulhat elő személyi sérülések és súlyos anyagi károk.
Mikor kell orvoshoz menni?
A piromániával mindig orvosi kezelésre van szükség. Általában nincs öngyógyulás és súlyos pszichológiai panaszok, sőt depresszió sem. Mivel a piromania által érintett személyek más embereket is károsíthatnak, a beteget mindig a lehető leggyorsabban kell kezelni.
Orvoshoz kell fordulni, ha a beteg különféle helyeken tüzet gyújt, és ezzel más embereket károsít vagy anyagi károkat okoz. A tűzindító késztetés mellett a betegeket általában csökkent önértékelés vagy erős önbizalom jelenti. A tanulás vagy a társadalmi nehézségek szintén vannak. Nem ritka, ha a zaklatás vagy ugratás piromániához vezet, ezért orvosával kell megbeszélni, ha ezek a tünetek megnehezítik az érintett személy életét.
A piromaniát mindig pszichológusnak kell kezelnie. A kényszerfelvétel akkor is szükséges lehet, ha az érintett személy nem érti betegségét.
Terápia és kezelés
Mivel jelenleg nincsenek tudományosan validált terápiás lehetőségek, csak a pszichoedukáció marad, mellyel az érintett személyeket megtanítják, hogyan kell biztonságosan kezelni a tüzet, és tájékoztassák a veszélyeket. Az érzelmek és impulzusok irányítását célzó pszichoterápia hatékony lehet.
Az érzelmi naptár vezetésével történő önkontroll szintén kiindulópont. A betegek motivált együttműködésének eléréséhez azonban a betegség megértésének előfeltétele. További megközelítések a megfigyelés alatt álló ismételt tűzgyújtás, hogy a telítettség és az ellenállás képzése kiváltható legyen a tűzzel való szembeni ellenállás kialakítása céljából.
Itt megtalálja gyógyszereit
Az idegeket megnyugtató és erősítő gyógyszerekmegelőzés
Mivel a betegség folyamata sok esetben epizodikus, és a tünetek nélküli intervallumok váltakoznak azokkal az időszakokkal, amikor a kóros rendellenesség dominál, sok piromaniakk gyakran évekig észrevétlenül folytatja szenvedélyét. Mivel a betegségben szenvedő laikus emberek számára nehéz megkülönböztetni a patológiás obszesszív-kompulzív rendellenességet és az egyéb viselkedési problémákat, a klinikai értelemben vett prevenció alig lehetséges.
Utógondozás
A függőséggel járó betegségek, például a piromania nyomon követése során rendkívül fontos az érintettek társadalmi beilleszkedése. Különösen hasznosak a segített életmódot nyújtó létesítmények, beleértve az önsegítő csoportokat és a további terápiát. Az érintettek csoportként ismét szembesülnek a mindennapi élettel, kezdve a speciálisan képzett függőség-tanácsadók és terapeuták szakmai segítségével.
Az ilyen tartózkodás után tanácsos további terápiás támogatást nyújtani az érintettek számára. Az ilyen utókezelés sikere és a visszaesés megelőzése elsősorban az érintett személy motivációjában rejlik. Ezenkívül fontos a környezet, a mindennapi életbe való beilleszkedés és a függetlenség visszaszerzése. A családba való bevonás és a baráti kör támogatása döntő szerepet játszik a helyreállítás előrehaladásában.
Ha lehetséges, az érintett személynek rendszeres tevékenységet is folytatnia kell, például munkát vagy jótékonysági tevékenységet. Minden városban vannak külön kapcsolattartó pontok a függők számára, akik ebben a tekintetben segítséget nyújtanak. A szabadidőt javíthatja egy hobbi megkeresése és folytatása is. Ugyanakkor új kapcsolatok létesíthetők, és egy ilyen hobbi rendszeres találkozói erősítik a mindennapi életbe való beilleszkedést.