• Mi az újságírás?
• Az újságírás története
• Az újságírás fajtái
• Az újságírás jellemzői
• Az újságírás jelentősége
• Újságírás és politika

Elmagyarázzuk, mi az újságírás, történetét, létező típusait és egyéb jellemzőit. Valamint a politikával való kapcsolata.

Az újságírás célja megbízható, valós és időszerű tájékoztatás.

Mi az újságírás?

Az újságírás az fegyelem és a szakma is a terjesztő munkára összpontosított információ keresztül hatalmas kommunikációs eszköz. Ez magában foglalja a közönség számára relevánsnak, fontosnak vagy relevánsnak tartott információk megszerzését, feldolgozását, értelmezését, írását és terjesztését.

Központi célja az információszolgáltatás, azaz eljutni a állampolgárok a tények megbízható, igaz és időszerű ismertetése. Küldetésének eléréséhez auditív, vizuális, írott vagy audiovizuális forrásokat használ.

Lehetőséget ad arra is, hogy bizonyos kérdésekben elmélkedjenek vagy észrevételezzenek, hogy a közvélemény érvényesíthesse jogait társadalom. Ebben az értelemben az újságírás információkezelése mindig jelentős adagot jelent felelősség.

Az újságírás függetlensége a társadalom tényszerű hatalmaitól (a Feltétel, politikai pártok, leckéket gazdasági stb.) gyakran az egészség garanciájának tekintik a demokráciamivel tájékoztathatja a népesség olyan dolgokról, amelyek nem felelnek meg a hatalmasoknak. Ezért nevezik „negyedik birtoknak” (politikai).

Mint tudományág, az újságírás az egyik legkivetítőbb és legnagyobb pálya igény a mai világban. Gyakran belül helyezik el Kommunikációs tudományok vagy a szociológia önmaga. A társadalmi kommunikáció részének tekintik.

Az újságírás története

A történelem az újságírás 1440-ben született a feltalálásával nyomtatás ban ben Európa. Johannes Gutemberg e munkája lehetővé tette számos mű, például a Biblia terjedését, és ezzel a lakosság többsége írástudóvá vált.

Azóta sokan rajzokat, röpiratok és poszterek, különösen a litográfia későbbi feltalálása után. Majdnem kétszáz évvel később, a XVII. században az első Újság történelem: a Mercurius Gallobelgicus. 1596-ban jelent meg a németországi Kölnben.

Ez egy teljesen latin nyelvű napló volt, amelyet Michael ab Isselt holland katolikus menekült, D. M. Jansonius álnéven állított össze. Annak halál, újságjának számos változata jelent meg harmadik felek kezében: az Mercurii Gallobelgici succenturiati e Gotthard Arthusius, ill Annalium Mercurio Gallobelgico succenturiatorum írta: Gaspar Ens.

Azóta az újságok fokozatosan az emberek kedvelt információs eszközeivé váltak, a korlátozottabb profilú magazinok mellett.

A 18. század folyamán a Ipari forradalom, igazi robbanás történt média hasonló. E médiák jelentősége és terjedése tovább nőtt, ahogy egy ipari társadalom létrejött, gyorsabban és nagyobb mértékben fogyasztás.

A 19. és 20. században új technológiákat forradalmasította a területet kommunikáció, mint a rádió, tévé és nagyon később a Internet. Ezek az új találmányok lehetővé tették az újságírói szakma professzionalizálását, tömeges és sokrétű fogyasztását, audiovizuális, írott, animációs és mindenféle technológia felhasználásával.

Ily módon az újságírás történetét általában három szakaszra osztják: a kézműves korszakra (1609-1789), a modern korszakra (1789-1875) és a jelenkorra (1875-től napjainkig).

Az újságírás fajtái

A fotóriporter képeket, például fényképeket és illusztrációkat használ.

A szövegek Az újságírást általában három műfajba sorolják, az olvasó felé irányuló szándékuk szerint. Ezek a műfajok a következők:

• Tájékoztató. Szövegek vagy adások az információk helyes továbbítása érdekében érdeklődés, általában hírértékű vagy aktuális, mint a hírek vagy a riport.
• Vélemény. Szövegek vagy adások, amelyekben a megértési mód a valóság vagy más szöveg, a szerző szempontjai szerint, mint például a szerkesztői és véleménycikkek.
• Hibridek Olyan szövegek vagy adások, amelyekben az informatív szigor személyes és szubjektív véleménnyel párosul, mint pl interjú és a krónika.

Másrészt az újságírás gyakorlása a kommunikációhoz használt eszközök típusa szerint osztályozható:

• Írott. Aki ezt a szót használja az olvasókkal való kommunikációra, mint az újságokban és magazinokban.
• Grafikus. Amelyik csak képeket használ: Fényképek, illusztrációk, például fotóriportok.
• Radiofonikus. Olyan, amely az emberi hangot elektromágneses hullámokon keresztül használja kommunikációs eszközként, nyilvánvalóan, mint a rádióműsorokban.
• Audiovizuális. A televízióval született és a mozi, a moziból örökölt mozgóképeket beépítve a hanganyagba, mint a televíziós híradókban.
• Digitális. Az Internettel megszületett sor az előző típusok összes eszközét használja, melyhez hozzáadódik a hiperhivatkozás és a részvételen alapuló fogadtatás, mint a hírportálokon és bizonyos profilokban közösségi hálózatok.

Az újságírás jellemzői

Az újságírást nagy vonalakban a következők jellemzik:

• Professzionálisan alkalmazza a tömegmédiát (írott, audiovizuális vagy digitális), hogy elérje a közönséget, amelynek más jellegű információkat közöl.
• Általában betartja a etikai kódex amely tárgyilagosságot, pártatlanságot és valódiságot sugall a szolgáltatott információkban.
• Használja a „források”, Vagyis kisebb-nagyobb magabiztosságú adatközlők, akik bizalmasan adják át az információkat.
• A sajtószabadságra támaszkodik, vagyis az állam engedélyére, hogy teljes szabadságot biztosító szerkesztői vonalat alakítson ki.
• Az újságíróképzés általában sokrétű tudásanyagból áll („egy centiméter mély információ-óceán”), és műszaki ismeretek kommunikációs eszközök kezelésére szakosodott.

Az újságírás jelentősége

Az újságírás elengedhetetlen egy ország demokratikus erőinek együttéléséhez, hiszen őrzőkutyájaként szolgál a társadalmi életet alkotó politikai, gazdasági és társadalmi szereplőknek, biztosítva, hogy a közvélemény megtudja, mit kell tudnia.

Az újságírástól mentes társadalomnak nincsenek eszközei ahhoz, hogy önmagáról tájékozódjon, elgondolkodjon dilemmáin és meghallja értelmiségei hangját. Az újságírás tehát a társadalom találkozási helye önmagával.

Újságírás és politika

Az újságírás és a politika viszonya ugyanaz, mint a közvélemény és a kormány egy társadalomban. Így az újságírás lehetővé teszi a társadalom számára, hogy megkérdőjelezze a hatóságokat, és választ követeljen az érdeklődésre számot tartó kérdésekre.

Valójában, ha az újságírókra nem a szigorú etikai kódex és professzionális, végül politikai szereplőként, azaz elfogult véleményformálóként léphetnek fel, elrejtőzhetnek ahelyett, hogy felfednék, hazudnának ahelyett, hogy igazak lennének, és félretájékoztathatnak ahelyett, hogy szolgáltatnának. adat megbízható.

A cenzúra által politikai hatalomnak alávetett újságírás nem tölti be szerepét, és a propaganda eszközévé válik.