mikroökonómia

Elmagyarázzuk, mi az a mikroökonómia, és melyek azok az ágak, amelyekre oszlik. Valamint annak fontosságát és példáit.

A mikroökonómia a piac alakítására törekszik.

Mi az a mikroökonómia?

A mikroökonómia az ága gazdaság amely a gazdasági szereplők egyéni cselekvéseit szemléli (pl fogyasztók, a Üzleti, a dolgozók és befektetők) és a piaccal való interakciójuk. Elemzése az alapvető gazdasági elemekre összpontosít: áruk, szolgáltatások, árak, piacok és gazdasági szereplők.

Ez a tudományág az egyes gazdasági szereplők viselkedésének megismerésére, megértésére és előrejelzésére törekszik, és ezeket a folyamatokat elemzi. törvényén alapul ajánlat és a igény, amely a szabad piacgazdaság alapelve, amely megmagyarázza az áru vagy szolgáltatás iránti fogyasztói kereslet és annak kínálata közötti kapcsolatot. A mikroökonómia arra törekszik, hogy modellezze a piacot, vagyis megértse annak működési dinamikáját és struktúrát javasoljon.

A mikroökonómiát megkülönböztetik a makroökonómiától, amely a közgazdaságtan azon ága, amely globálisan vizsgálja egy adott terület gazdaságának működését. A makroökonómia többek között olyan szempontokat vizsgál, mint az infláció, a munkanélküliség, a GDP.

A mikroökonómia elemei

A mikroökonómia fő elemei:

  • Termékek és szolgáltatások. Ezek azok a termékek és szolgáltatások, amelyeket a igények és amelyek bizonyos gazdasági értékkel bírnak. Az árukra jellemző, hogy kézzelfoghatóak, például: egy kiló kenyér. A szolgáltatásokra jellemző, hogy immateriálisak, például: fodrászat.
  • Ár. Ez egy bizonyos áru vagy szolgáltatás megszerzéséhez szükséges mennyiség vagy mennyiség, amelyet a kereslet-kínálat törvénye szabályoz. Ezt az összeget általában pénzben fejezik ki.
  • Közgazdasági ügynökök.Ezek azok a csoportok vagy egyének, amelyek részt vesznek a gazdasági tevékenységben, például egyén, a család, egy cég vagy a Feltétel.
  • Piac. Olyan folyamatok és mozgások összessége, amelyek a gazdasági szereplők közötti áruk vagy szolgáltatások vásárlása/eladása során fordulnak elő.

A mikroökonómia ágai

A mikroökonómiai megközelítés több fő ágra osztható vagy strukturálható:

  • Fogyasztói elmélet. A mikroökonómia azon ága, amely a fogyasztás logikáját az árukat és szolgáltatásokat vásárlók, azaz a fogyasztók szemszögéből kívánja megérteni. Olyan kérdéseket vet fel, mint: Milyen döntéseket hoz a fogyasztó a termék kiválasztásakor és miért? Mik a preferenciái és a logikája a fogyasztást illetően? Hogyan lehetne megjósolni a fogyasztását?
  • Keresletelmélet. Ez a mikroökonómia azon ága, amely a keresletet vizsgálja és igyekszik megérteni, vagyis egy egyén vagy csoport azon vágyát, hogy egy adott árut vagy szolgáltatást elfogyasszon. Ez az elmélet megpróbálja megközelíteni a gazdaságot azoktól az elemektől, amelyek felkeltik vagy megváltoztatják a keresletet a termék.
  • Termelői elmélet. Ez a mikroökonómia azon ága, amely a termelés tervezésének és nyomon követésének módjait keresi, hogy megértse és megkísérelje előre jelezni a gazdasági folyamat egészét, és hatékony termelést keressen. Néhány kérdés felmerül: Hogyan kezelje a vállalat a költségeit? Mennyit kell termelned és hogyan tudod maximalizálni a profitodat?
  • Általános egyensúlyelmélet. A mikroökonómia azon ága, amely megpróbálja megmagyarázni a termelés viselkedését, a fogyasztás és az árak egy vagy több piaccal rendelkező gazdaságban.
  • A pénzügyi eszközpiacok elmélete. Ez a mikroökonómia azon ága, amely a pénzügyi piacokat vizsgálja, amelyek a pénzügyi eszközök gazdasági szereplők általi cseréjének mechanizmusai. Ez akkor fordul elő, amikor a fogyasztás célja nem az áru azonnali felhasználása, hanem a fogyasztás időbeli késleltetése: főváros, többek között a kockázatok áthárítása.

A mikroökonómia jelentősége

A mikroökonómia a közgazdaságtan fontos ága, mert a gazdasági szereplők viselkedését és bizonyos változókat, mint például a fogyasztást, az árakat és a termelési formákat vizsgálja, mivel a piacok és a gazdasági szereplők működéséről tájékozódhat.

A mikroökonómia által vizsgált tényezők közül néhány az árak ingadozása, a termelés hatékony végrehajtásának módja, valamint a fogyasztók cselekvési és döntési módja. Ez lehetővé teszi olyan előrejelzések és közelítések készítését, amelyek segítenek megérteni a piacok működését.

A mikroökonómia a különböző piacok közötti kölcsönhatásokat elemzi, ami lehetővé teszi annak előrejelzését, hogy bizonyos változók megváltozása esetén mi történik. Ez hasznos a viselkedések, döntések és preferenciák rendszerezéséhez, valamint a többi gazdasági szereplő változásaival való szembenézéshez.

A mikroökonómiai vizsgálat a fogyasztó, valamint a termelő és más gazdasági szereplők szemszögéből történik. Ezáltal a mikroökonómia jelen van az egyének mindennapi életében, akik a gazdasági piac alapvető szereplői.

Példák a mikroökonómiára

A mikroökonómia területén előforduló néhány jelenség vagy helyzet:

  • Egy termék ára a szupermarketben.
  • A megtakarítás.
  • Online vásárlás.
  • A termelékenység egy autógyártó cégtől.
  • Készpénzben fizetett vásárlás a kereskedelem.
  • Vegytisztító szolgáltatása.
  • Egy cég éves nyeresége.
  • A beruházás egy cégé.
  • Új fiók megnyitása.
  • A fizetés egy munkásé.
  • Egy család havi költsége.
  • A termék részletfizetése.
  • Megnövekedett kereslet a kerékpárok iránt Mexikóvárosban.
  • Az áru gyártási és forgalmazási folyamata.
  • A fogyasztó kontra két termék választása.
  • A szolgáltatás fizetése fény és gáz.
  • Ház bérlése.
  • Az üzemanyag árának emelkedése.

Makrogazdaság

A makroökonómia a gazdaságtudomány azon ága, amely globálisan vizsgálja a gazdaságot, vagyis egy adott terület vagy ország gazdasági viselkedését vizsgálja, nem pedig az ott előforduló gazdasági szereplők közötti interakciókat. Ez a gazdasági ág olyan változókat és indexeket vizsgál, mint a globális GDP, az infláció, egy ország gazdasági növekedése, beruházások, válságok stb.

A gazdaságnak ez a része szorosan kapcsolódik a mikroökonómiához, mivel mindkettő együtt fejlődik és működik, és befolyásolja egymást. A makroökonómiai mutatók lehetővé teszik a mikrogazdasági szférán belüli szabályozást és döntéshozatalt, mert információt nyújtanak a gazdaság globális állapotáról, amely minden gazdasági döntést és tranzakciót érint. Mindkét megközelítés arra törekszik, hogy javítsa vagy reagáljon a gazdasági kérdésekre azáltal, hogy elősegíti vagy biztosítja a szükséges információkat Döntéshozatal piaci ügynökök és szereplők.

!-- GDPR -->