• Melyek egy szöveg fő és támogató gondolatai?
• Hogyan lehet azonosítani a fő és a másodlagos gondolatokat?
• Példa fő és másodlagos gondolatokra
• A fő- és mellékgondolatok aláhúzása

Elmagyarázzuk, mik a szöveg fő és másodlagos gondolatai, mindegyik jellemzője és azonosítása.

A fő és a támogató gondolatokat a szövegben betöltött fontosságuk különbözteti meg.

Melyek egy szöveg fő és támogató gondolatai?

Minden szöveg különböző fajtái vannak ötleteket amelyek annak ellenére, hogy ugyanazt a témát tárgyalják, különböznek egymástól hierarchia a szövegen belül, vagyis a szerző nézőpontját tükröző központi vagy fontossági fokában. Azaz: minden szövegnek vannak lényeges és egymást kiegészítő gondolatai.

Így beszélhetünk fő gondolatokról, amelyek a legmagasabb rangúak, és amelyek a mag-, mag- vagy kulcsinformációt tartalmazzák, és nélkülözhetetlenek a szöveghez; valamint a másodlagos, kisebb rangú és a fő gondolatoktól elszakadt gondolatok, amelyek kiegészítő és többé-kevésbé opcionális helyet foglalnak el a szövegben. Mindegyikük a következőképpen jellemezhető:

Fő ötletek:

• Ezek fejezik ki a témafejlődés kulcsfontosságú információit, így a szöveg gerincét alkotják.
• Általában kisebb számban vannak, mint a másodlagosak, de központibbak.
• Nélkülözhetetlenek, nem lehet őket törölni anélkül, hogy a szövegből ne legyen semmi mondanivaló.
• Önállóak, így külön is olvashatók.Ha valami, akkor más fő ötletektől függenek kontextus.
• Lehet, hogy nem egyértelműek, de a szöveg olvasásából le kell vezetni őket.
• Általában egy-két artikuláló van bekezdés.

Másodlagos ötletek:

• Felerősítik, modulálják, példázzák vagy jellemzik a fő gondolatok által nyújtott információkat.
• Általában bőségesebbek, mint a főbbek, ugyanakkor opcionálisak.
• Megteheti nélkülük, és mégis általános képet kaphat a szövegről.
• Közvetlenül a fő gondolatoktól függenek, nélkülük nem érthetők meg.
• Annyi lehet, amennyit csak akar.

Hogyan lehet azonosítani a fő és a másodlagos gondolatokat?

A fő és a támogató gondolatok azonosítása a szöveg összetettségétől függően többé-kevésbé bonyolult lehet. Természetesen mindig elengedhetetlen lesz figyelmesen elolvasni, hogy felismerje elképzeléseit. Egyszer a olvasás globális szinten szükség szerint újraolvashatunk minden bekezdést, ügyelve a következőkre:

• A főbb gondolatok meghatározása. Az első dolog, amit át kell gondolnunk, hogy megtaláljuk a fő gondolatokat, hogy miről szól a szöveg? Nos, válaszoljon erre a kérdésre a saját szavainkkal, aprólékosan kidolgozva önéletrajz személyes, felfedi számunkra, milyen információink maradtak meg a felolvasásból. Ez azért fontos, mert a főbb gondolatok nem mindig a szövegben jelennek meg egyértelműen, hanem olvasás közben formálódnak. Akár egy kis vázlatot is készíthetünk azokról a gondolatokról, amelyek a szöveg fogalmi vázát alkotják, amelyek a szöveg központi információját képezik, és amelyek az egyes bekezdésekben találhatók. Melyek azok a kulcsfontosságú gondolatok, amelyeket az egyes bekezdések összefoglalnak? Összességében melyek azok, amelyek összefoglalják a teljes szöveget?
• Másodlagos elképzelések meghatározására. Ez mindig sokkal egyszerűbb, mivel a főbbek megkülönböztetésekor maga az elvetés azt jelzi, hogy a többi szükségszerűen másodlagos ötlet lesz. Ennek ellenére megtekinthetjük azokat a gondolatokat, amelyek e fő gondolatok mindegyikét körülveszik, és amelyek azokból következnek. Melyek a legrelevánsabbak ezek közül a másodlagos ötletek közül? Milyen főbb gondolatokból származnak, amelyeket be kell építeni az előző tétel sémájába?

Példa fő és másodlagos gondolatokra

A következő egy példa a fő és másodlagos gondolatok kivonására, Michel de Montaigne (1533-1592) francia író „De la Amistad” című esszéjének egy részletéből:

„A szülők és a gyerekek közötti kapcsolat a tiszteleten alapul. A kommunikáció táplálja a barátságot, és ez nem fordulhat elő a gyerekek és a szülők között a köztük lévő különbség miatt, és azért is, mert ez összeütközésbe kerülne a természet által szabott kötelességekkel: még a szülők sem mondhatják el gyermeküknek minden intim gondolatukat, hogy ne szülessen romboló és romboló bizalom, a gyerekek sem irányíthatták a szülőkhöz azokat a figyelmeztetéseket és helyesbítéseket, amelyek a barátság egyik legelső kötelessége.

Az esszé ebből a hosszú bekezdéséből ki kell vonnunk a fő gondolat(oka)t. Teljes átolvasás után elmondhatjuk, hogy a töredék alapötlete a következő:

"A kommunikáció táplálja a barátságot, és ez nem fordulhat elő gyerekek és szülők között a köztük lévő különbség miatt, és azért is, mert ütközne a természet által szabott kötelességekkel."

Ha közelebbről megnézzük, más másodlagos ötletek születnek ebből a mátrixötletből, amelyek azonnal jönnek, mint például:

• "Még a szülők sem mondhatják el gyermekeiknek minden bensőséges gondolatukat, nehogy kárt okozzanak a bizalomban."
• "Még a gyerekek sem irányíthatják a szülőkhöz azokat a figyelmeztetéseket és korrekciókat, amelyek a barátság egyik legfontosabb kötelességei."

Ez a két gondolat kiegészíti a főt, bővebben kifejti és okot ad rá. E másodlagos eszmék egyikének sincs értelme az őket strukturáló fő gondolat nélkül, amely jelentési keretet, azaz irányt és kontextust biztosít számukra.

A fő- és mellékgondolatok aláhúzása

Az aláhúzás egy olyan technika, amelyet széles körben alkalmaznak a szövegben a fő és másodlagos gondolatok megjelölésére, amely lehetővé teszi, hogy később visszatérjünk az olvasáshoz, és tudjuk, hol található a legfontosabb információ.

Az aláhúzás szokásos módja a főbb gondolatok megjelölése, akár ceruzával aláhúzva, akár valamilyen színnel kiemelve, megkülönböztetve őket a szöveg többi részétől. Bekeretezhető is a ima zárójelben vagy preferenciánk egyéb jelei.

Ugyanennek a technikának az a változata, amelyik a fő gondolatokhoz színt ad, a másodlagosakhoz pedig mást, azzal a feltétellel, hogy a szövegben nincs több szín, hiszen a mondatok osztályozása és rendszerezése az ötlet, ill. hogy ne alakítsa át a szöveget egy karneválon. Ez a lehetőség ideális lehet, különösen akkor, ha megtanuljuk megkülönböztetni a főbb gondolatokat a másodlagosoktól.