Elmagyarázzuk, mi az a száműzetés, a létező típusok és azok különböző okai. Továbbá politikai száműzetés és száműzetés a Bibliában.
Mi az a száműzetés?
A száműzetés, a száműzetés vagy a kitelepítés önkéntes vagy kényszerű elválasztása a személy a hozzá tartozó földterületről, amelyet általában politikai, gazdasági vagy túlélési okokból termelnek. Beszélhetünk a száműzetésről mint helyről („azok, akik száműzetésben élnek”), vagy akár úgy is, mint a közösség a száműzöttek közül a nemzet. Szintén gyakori a száműzetés mint kifejezés használata szinonim menekült.
A száműzetésnek nagy hagyományai vannak a történelem. Ban,-ben antikvitás, például a legrosszabb büntetéseket állampolgárok A görögök kivégzésből vagy száműzetésből álltak. Valójában a hagyomány szerint az athéni filozófus, Szókratész (Kr. e. 470-399) kénytelen volt választani a két lehetőség közül, és a száműzetés fájdalmával szemben inkább a halál méreg lenyelése.
A száműzöttek nagyon gyakran kegyvesztett fejedelmek és vezetők voltak, ahogy ez Théba görög királyával, Oidipuszszal is rokon; vagy Ráma hercegé a Rámájánában a Krisztus előtti harmadik században. C. a hindu hagyományban; vagy a római katonai és politikai hősről, az afrikai Scipióról (Kr. e. 236-183), aki hazaárulással és sikkasztással vádolva az önkéntes száműzetést választotta.
Jóval később a történelem során maga Bonaparte Napóleon is, miután megdöntötték császári posztjáról, száműzetésre ítélték Santa Marta szigetére.
Amint látni fogjuk, sok esetben a száműzetés oka a politikai hatalmi struktúra olyan változásai, amelyek az előző rendszer képviselőinek kiutasítását vagy kivégzését okozzák. Ez különösen gyakori olyan esetekben, amikor diktatúrák vagy elnyomó rezsimek.
Pontosan ez történt a spanyol polgárháború (1936-1939) végén, amikor a Franco-rezsim által üldözött spanyolok ezrei emigráltak a különböző országokba. Amerika Y Európa. A végrehajtása után Kubában is előfordult kommunizmus, különösen az 1990-es évek úgynevezett „különleges időszakában”, amikor sok kubai tutajon ugrott a tengerbe abban a reményben, hogy száműzetésbe mehetnek az Egyesült Államokba.
A száműzetés típusai
A száműzetés különböző módon, különböző okokból és körülmények között történhet, így a következő kategóriákat különböztethetjük meg:
- Külső száműzetés. Ez az állampolgárok saját országukból való kitoloncolásának vagy kiutasításának formáira vonatkozik, általában politikai okokból, mivel ez a kiutasítás a kormány váltás.
- Belső száműzetés. Száműzetésre utal, amikor az ember nem az országot, hanem magát az országon belüli lokalitást változtatja, például kényszerbetelepítési okokból. Ez vonatkozik a művészi elhallgattatás, a politikai érvénytelenítés vagy a teljes cenzúra eseteire is, amelyeket az uralkodó politikai rezsimmel szemben álló egyénekre alkalmaznak.
- Önkéntes száműzetés. Ez egy öntörvényű száműzetés, amelyben az egyén különböző okokból úgy dönt, hogy elhagyja szülőföldjét, tudva, hogy nem fog tudni visszatérni.
- Diaszpóra. Ezt a kifejezést nagy tömegek száműzetésére használják, akár önkéntes (például gazdasági bevándorlók), akár kényszerűek (például politikai menekültek).
Politikai száműzetés
A politikai okokból történő száműzetés talán a leggyakoribb a történelemben, és azokban az esetekben fordul elő, amikor gyökeres vagy erőszakos változás áll be a tud, a kormányzati rendszer vagy annak ideológiája, különösen, ha ez antidemokratikus rezsimekhez vezet.
A politikai száműzetés kérdése azonban gyakran két nézőpont meglétét is magában foglalja, mivel számos száműzetést kérnek hazájában büntetőeljárás alapján.
Lehetséges tehát, hogy a száműzött politikailag üldözött személy, akit hazájában ellenfelei jogtalanul vádolnak hatalomgyakorlás során; Vagy megtörténhet, mint sok egykori diktátor esetében, akik megbocsáthatatlan bűnöket követtek el hazájukban, majd egy másikba menekülnek. Igazságszolgáltatás.
Az egyik eset megkülönböztetésének a másiktól (és ezáltal a menedékjog megadásának vagy megtagadásának) feladata mindig a fogadó országé, és nagymértékben függ a száműzött szülőföldjével kötött megállapodásoktól.
Száműzetés a Bibliában
A bibliai beszámolók esetében száműzetésnek nevezik a héber nép kényszerű elhagyását Jeruzsálemből ie 586 körül. C., mivel a várost II. Nebukodonozor babiloni király hódította meg.
A babilóniaiak tömegesen kiűzték a zsidókat földjeikről, amit a Biblia igazságos isteni büntetésként értelmez a bálványimádásnak és bűnnek átélt zsidó nép számára. Később, amikor a perzsák meghódították Babilont (i.e. 537), Kürosz király megengedte a zsidóknak, hogy visszatérjenek hazájukba, ezzel véget vetett a száműzetésnek.
Nem ez volt azonban az egyetlen és nem az első eset, hogy a zsidók kényszerkivándorlást szenvedtek el. Később a rómaiak is kiszolgáltatták őket a diaszpórának, vagyis a Birodalom legtávolabbi vidékein kényszerbetelepítésnek, büntetésül azért, mert az úgynevezett zsidó-római háború idején fellázadtak. Ez a második száműzetés az edomi száműzetés néven ismert.
A zsidó nép száműzöttjeit négyen számolják, a diaszpóra néven egyesülve.