- Mi a sejtciklus?
- Sejtciklus fázisai
- Sejtciklus szabályozás
- Sejtciklus-ellenőrző pontok
- A sejtciklus jelentősége
- A rák és a sejtciklus
Elmagyarázzuk, mi a sejtciklus, annak fázisai, szabályozási pontjai és szabályozása. Ezen túlmenően, annak hatása a rák kialakulásában.
Mi a sejtciklus?
A sejtciklus az események rendezett és szekvenciális halmaza, amelyek általában az összes sejtben végbemennek. Ezek növekedésüket és esetleges szaporodásukat ketté teszik sejteket "lányok". Ez a folyamat elengedhetetlen a létezés a többsejtű lények.
Egy fiatal sejt megjelenésével kezdődik és érésével és sejtosztódásával, azaz két új sejt létrejöttével ér véget. Az általa értelmezett ingerek és biokémiai válaszok halmaza szerint hajtják végre sejtmag, amelyek garantálják a testszövetek rendezett szaporodását.
Emiatt a sejtek általában akkor kezdik meg sejtciklusukat, amikor a környezeti feltételek kedveznek neki. A ciklus azonban nem mindig ugyanúgy megy végbe, fontos sejtváltozatokkal állatokat Y zöldségek vagy prokarióták Y eukarióták. Azonban mindenben előfordul élőlények, hasonló céllal és hasonló szakaszokkal.
Sejtciklus fázisai
A sejtciklus szakaszait a következő képlet szerint írjuk le:
- G1. Az angol Gap 1 vagy az 1. intervallumból
- S. Szintézis vagy szintézis
- G2. 2. rés vagy 2. intervallum
- M. M-fázis vagy M fázis, amelynek elnevezése annak köszönhető, hogy tartalmazza a mitózis vagy meiózis, a citoplazmatikus osztódás vagy citokinézis előtt.
A sejtciklus megkezdése előtt a sejteket "nyugodtnak" nevezik (ami azt jelenti, hogy úgy döntenek, hogy mozdulatlanok maradnak), és miután megkezdték a sejtciklust, "proliferációnak" (ami azt jelenti, hogy gyorsan szaporodnak) nevezik.
A sejtciklus nem lineáris, hanem körkörös, mivel a fiatal sejtek dönthetnek úgy, hogy megismétlik a folyamat, így keletkezik két-két új, az igényeknek megfelelően. Általánosságban elmondható, hogy az azt alkotó különböző szakaszok két külön fázisra épülnek, amelyek a következők:
- A felület. Ez az első fázis a G1-S-G2 szakaszokat tartalmazza, és ezek során a megfelelő szintre nő, hogy megduplázódjon. genetikai anyag, teljesen másolja azt az Ön szerint DNS.
- Stage Gap 1. A sejt fizikailag növekszik, megkettőzve az organellumokat és a következő szakaszokhoz szükséges fehérjéket.
- S. szakasz. A sejt DNS-ének teljes másolata szintetizálódik, valamint a centroszóma duplikátuma, amely segít a DNS elválasztásában a későbbi szakaszokban.
- Gap stádium 2. A sejt még nagyobbra nő, generál fehérje és új organellumokat és felkészül a mitózisra, sejtosztódásra.
- M-fázis: A mitotikus fázis akkor kezdődik, amikor a sejt már megkettőzte genetikai anyagát és organellumát, és készen áll arra, hogy két azonos egyedre osztódjon. A mitózis kialakulása a DNS két kettős szálra való szétválásával kezdődik, és a két új sejtmag eltávolodik egymástól, ellentétes pólusok felé.
Az M fázis négy különálló fázisra oszlik: profázis, metafázis, anafázis, telofázis.
Így amikor megkezdődik a citokinézis, amely a két új sejt végleges elválasztásának előkészítése, minden sejtmag külön marad. A két sejt között gát keletkezik, amely később magának a sejtnek a részévé válik. plazma membrán, és végül megtörténik a fizikai szétválás.
Sejtciklus szabályozás
A sejtciklusnak nagyon specifikus körülmények között kell végbemennie, amelyek nagyon specifikus ellenőrzést és szabályozást igényelnek. A pontos utasítások nélkül tehát nemcsak hogy nem indul el a teljes ciklus, de nem lesz átmenet egyik szakaszból a másikba.
Első körben az ellenőrzést a gének önerőből genetikai kód a sejt. Vannak utasítások a fehérjék előállításához vagy módosításához a ciklus minden szakaszának elindításához. A készlet a enzimek Az egyes fázisokat aktiváló, elősegítő vagy lezáró ciklinek és ciklin-dependens kinázok.
Sejtciklus-ellenőrző pontok
Főleg mitózis idején van egy sor sejtciklus-ellenőrző pont, ahol a folyamatot nyomon követik, és biztosítják, hogy nem történt-e hiba. Ezek átmeneti létezés-ellenőrzési útvonalak, vagyis ha már betöltötték funkciójukat, és igazolták, hogy a folyamat hiba nélkül folytatódik, eltűnnek.
Ezen túlmenően, ha a probléma egy idő után nem oldódott meg kielégítően, ezek az ellenőrző pontok felkészítik a sejtet az önpusztítás megkezdésére, ill. apoptózis.
A mitózis során az ellenőrző pontok a következők:
- A G1 szakasz végén és az S előtt. Ez a nem replikálódott DNS ellenőrzőpontja, amely gátolja a Cdc25 gént, amely viszont aktiválja a Cyclin A / B Cdk1 gént. Így megakadályozza a ciklus folytatását.
- Anafázis előtt mitózisban. Ez egy vezérlőpont, amely garantálja a szétválasztását kromoszómák, és a Mad2 fehérje aktiválásával működik, amely megakadályozza a segurin lebomlását, amíg a feltételek megfelelőek nem lesznek.
- DNS sérülés ellenőrző pontok G1, S vagy G2. Sejtkárosodás esetén, különösen a genetikai anyagban, a p53 fehérje aktiválódik, ami lehetővé teszi a DNS helyreállítását. Ha ez nem sikerül, az apoptózis folyamatok azonnal aktiválódnak.
A sejtciklus jelentősége
A sejtciklus a sejtek szaporodásának alapvető ciklusa, amely lehetővé teszi a többsejtű szervezetek növekedését és a szövetek helyreállítását. Ezenkívül előidézi a szükséges proliferációt, például a kritikus sejttömeg létrehozásához a faj jövőbeni új egyedeinek embrióinak kialakításához.
Ez egy folyamatosan végrehajtott folyamat. Magában a DNS-ünkben van kódolva, így az eukarióta sejtélet egyik alapvető és eredeti ciklusa.
A rák és a sejtciklus
Mint ismeretes, a rák olyan betegség, amelyben bizonyos szövetek bizonyos sejtjei a diszfunkcionális sejtek rendellenes, megállíthatatlan szaporodását indítják el. Ezt a folyamatot, amely akár halált is okozhat, ha nem állítják le időben, nem szakítja meg a sejtes apoptózis természetes folyamata, így orvosi beavatkozást igényel.
Sok szakember azt állítja, hogy a rákkeltő folyamat beindítása bizonyos sejtciklust szabályozó génekben van, amelyek nem működnek megfelelően vagy károsodtak, ami a folyamatot az ellenőrzés hiányának teszi ki, ami viszont más kudarcokat generál, és daganat kialakulásában csúcsosodik ki. Ezeket a géneket onkogéneknek, prekurzoraikat protonogéneknek nevezik.