burzsoázia

Elmagyarázzuk, mi a burzsoázia, és hogyan keletkezik ez a társadalmi osztály. Melyek a polgári értékek és a burzsoázia típusai.

A 19. század folyamán és az ipari forradalom után a burzsoázia megszilárdította hatalmát.

Mi az a burzsoázia?

A burzsoázia alatt nagy vonalakban a gazdag középosztályt és az üzletek tulajdonosát értjük, ill termelési eszközökmint például a gyárak és iparágak, a proletariátus hagyományos marxista látásmódjában megkülönböztetett, vagyis a munkásosztály.

A burzsoázia és a burzsoázia kifejezések a franciából származnak.burzsoázia) középkori, hiszen egy új neveként merültek fel társadalmi osztály belül született városi feudalizmus középkori (a lakosok a Burgos, vagyis az új részek a város középkori). Ezek sem voltak feudális urak (nemesek), nem is a parasztság jobbágyai, hanem kezdetben kereskedők, kézművesek és szabad hivatásosok voltak, akiknek gazdasági helyzete lehetővé tette számukra, hogy egy köztes létrafokát lakhassák társadalom.

A burzsoázia megjelenése és növekedése jelzi az átjárást Nyugaton a feudális korszak és a modern kor, ahogy gazdasági ereje végül megjelent konfliktus a régi rendszer (abszolutizmus) társadalmának politikai erejével és így zajlottak le az első forradalmak a monarchia ellen.

A burzsoázia a marxizmus szerint

A marxista gondolkodás és a történelmi materializmus tana szerint a burzsoázia domináns helyet foglal el a szerkezet termelése kapitalizmus, hiszen ők a termelőeszközök (gyárak, műhelyek stb.) tulajdonosai és vagyonukat a „az ember ember általi kizsákmányolása”, Vagyis használja ki a munkaerő hogy a proletariátus olyan tárgyakat gyártson vagy szolgáltatásokat nyújtson, amelyek eladásából a lehető legnagyobb szelethez jut, alig fizetve a munkásoknak fizetés havi.

Tekintettel a marxizmusnak a huszadik századi és későbbi gondolkodási formákra gyakorolt ​​hatására, a „burzsoá” és a „burzsoázia” kifejezések bizonyos összefüggésekben pejoratív jelentést nyertek, szinonimává válva a kizsákmányolónak, a parazitának stb.

Hogyan alakult ki a burzsoázia?

A 19. század folyamán a burzsoázia lett az uralkodó osztály.

A burzsoázia jelentősége a felhalmozásának köszönhetően nőtt nagybetűk és tulajdon, ami gyakran azt jelentette, hogy sok polgári család nemesedett meg, sőt csatlakozott valamilyen helyi politikai hatalomhoz, különösen az akkori városállamokban, mint Velencében vagy Firenzében. Ennek kulcsa az volt, hogy nem voltak alávetve a feudális joggyakorlatnak, hanem egy viszonylag új társadalmi osztályt alkottak.

A merkantilizmus az európai birodalmak modern korszakkal járó terjeszkedése pedig a burzsoázia gazdagodását és a feudális modell végérvényes bukását jelentette, amelynek értékei már nem sokat jelentettek. Az új polgári és köztársasági értékek végül megdöntötték az abszolutista modellt. Feltétel, amely minden politikai hatalmat a nemességnek tartott fenn, az úgynevezett polgári forradalmakban.

Végül a 19. század folyamán és a Ipari forradalom, a burzsoázia megszilárdította hatalmát az új kapitalista világ felett, így a domináns társadalmi osztállyá és ezért a legkonzervatívabbá vált. Az elszegényedett nemességnek gyakran szüksége volt a burzsoázia anyagi támogatására, a burzsoázia pedig hagyományos státuszára törekedett, így végül a proletariátus ellen tömörülve.

Mik a polgári értékek?

A burzsoázia felemelkedése új kulturális értékeket honosított meg Nyugaton, erre épült az új rezsim, amelynek az uralkodó osztálya a burzsoázia lesz. Ezek az értékek a francia illusztráció, a liberalizmus és az enciklopédizmus, és a következőket tartalmazzák:

  • Polgári vagy nyilvános szabadságjogok. Ez magában foglalja a vallásszabadságot, a sajtószabadságot, a szólásszabadságot, a gyülekezési szabadságot és mindenekelőtt a gazdasági szabadságot, amely a liberálisok által megvédett, állami vagy szakszervezeti korlátozásoktól mentes szabad piac egyik kulcsfontosságú koncepciója, valamint a liberálisok túlsúlya. magántulajdon mindenek felett.
  • A jogállamiság. A közhatalom megosztása és szétválasztása, az egyenlőség elve alapján szervezett a törvény a politikai liberalizmusban, a nemzeti alkotmány által támogatott parlamentáris rendszerrel.
  • Egyenlőség, Szabadság, testvériség. A köztársaság három nagy értéke, amelyet a francia forradalom 1789-től.
  • Társadalmi mobilitás. Bármely egyén előléptetésének vagy leszármazásának lehetősége a társadalmi-gazdasági skálán belül gazdasági, szellemi vagy munkahelyi sikerei alapján, nem pedig vér szerinti, leszármazási vagy társadalmi réteghez való tartozása alapján.

A burzsoázia típusai

Nagy vonalakban a következő kategóriákról beszélhetünk:

  • Dzsentri. Az úgynevezett „felső társadalom”, vagyis a burzsoázia leggazdagabb és legexkluzívabb szektora, amelyet sok tekintetben új arisztokráciaként kezelnek.
  • Kispolgárság. Az alsó burzsoázia szerencséje, köztes a burzsoázia és a proletariátus között.
  • Felvilágosult burzsoázia. Eredetileg egy 18. századi polgári osztály, amely az értékeket ápolta kultúra, a Arts és a oktatás, a kifejezés az egyetemi vagy művészeti középosztályra is utalhat.
  • Agrárburzsoázia. A két kifejezés ellentmondásos jellege ellenére ezt a nevet a földtulajdonosok és a nagy mezőgazdasági termékek megjelölésére használják.
!-- GDPR -->