atomszám

Kémia

2022

Elmagyarázzuk, mi az atomszám, és mi a kapcsolata az atomtömeggel. Valamint az egyes kémiai elemek rendszáma.

Minden elemnek más a rendszáma.

Mi az atomszám?

Mindkettő benne fizikai mint-ban-ben kémia, az atomszám az a atommagját alkotó protonok teljes száma kémiai elem eltökélt.

Általában Z betűvel jelölik (a német szóból zahl, "Szám") és alsó indexként a kérdéses elem vegyjele bal oldalán, közvetlenül az A tömegszám alatt (az atommagban lévő nukleonok száma, azaz a protonok számának és a számnak az összege) neutronok). Például:

2311Na (elem: nátrium, rendszám: 11 és tömegszám: 23).

Mind a atomok abból állnak szubatomi részecskék: néhány része a magjának (protonok Y neutronok) és mások körülötte forognak (elektronok). A protonok pozitív töltésűek, a neutronok semleges töltésűek, az elektronok pedig negatív töltésűek (elektronok).

Mivel a természetben az atomok elektromosan semlegesek, a pozitív és negatív részecskék száma azonos, tehát ha egy atomban Z = 11, akkor tizenegy proton és tizenegy elektron lesz körülötte.

Ezenkívül az atomszám lehetővé teszi az ismert elemek rendszerezését a Periódusos táblázat, a legkisebb protonszámtól a legnagyobb protonig terjednek az atommagban, ahogy haladunk a táblázat soraiban és oszlopaiban. Például a hidrogénnek (H) csak egy protonja van (Z = 1), míg az oganezonnak (Og) száztizennyolc (Z = 118). Így megkülönböztetheti a könnyű elemeket a nehéz elemektől.

Példák atomszámra

Ezek a teljes periódusos rendszer rendszámai:

Hidrogén (H): Z = 1 Hélium (He): Z = 2
Lítium (Li): Z = 3 Berillium (Be): Z = 4
Bór (B): Z = 5 Szén (C): Z = 6
Nitrogén (N): Z = 7 Oxigén (O): Z = 8
Fluor (F): Z = 9 Neon (Ne): Z = 10
Nátrium (Na): Z = 11 Magnézium (Mg): Z = 12
Alumínium (Al): Z = 13 Szilícium (Si): Z = 14
Foszfor (P): Z = 15 Kén (S): Z = 16
Klór (Cl): Z = 17 Argon (Ar): Z = 18
Kálium (K): Z = 19 Kalcium (Ca): Z = 20
Scandium (Sc): Z = 21 Titán (Ti): Z = 22
Vanádium (V): Z = 23 Króm (Cr): Z = 24
Mangán (Mn): Z = 25 Vas (Fe): Z = 26
Kobalt (Co): Z = 27 Nikkel (Ni): Z = 28
Réz (Cu): Z = 29 Cink (Zn): Z = 30
Gallium (Ga): Z = 31 Germánium (Ge): Z = 32
Arzén (As): Z = 33 Szelén (Se): Z = 34
Bróm (Br): Z = 35 Kripton (Kr): Z = 36
Rubídium (Rb): Z = 37 Stroncium (Sr): Z = 38
Ittrium (Y): Z = 39 Cirkónium (Zr): Z = 40
Nióbium (Ni): Z = 41 Molibdén (Mb): Z = 42
Technécium (Tc): Z = 43 Ruténium (Ru): Z = 44
Ródium (Rh): Z = 45 Palládium (Pd): Z = 46
Ezüst (Ag): Z = 47 Kadmium (Cd): Z = 48
indiai (in): Z = 49 Ón (Sn): Z = 50
Antimon (Sb): Z = 51 Tellúr (Te): Z = 52
Jód (I): Z = 53 Xenon (Xe): Z = 54
Cézium (Cs): Z = 55 Bárium (Ba): Z = 56
Lantán (La): Z = 57 Cérium (Ce): Z = 58
Prazeodímium (Pr): Z = 59 Neodímium (Nd): Z = 60
Promethian (Pr): Z = 61 Szamárium (Sm): Z = 62
Európa (Eu): Z = 63 Gadolínium (Gd): Z = 64
Terbium (Tb): Z = 65 Dysprosium (Dy): Z = 66
Holmium (Ho): Z = 67 Erbium (Er): Z = 68
Túlium (Tm): Z = 69 Itterbium (Yb): Z = 70
Lutécium (Lu): Z = 71 Hafnium (Hf): Z = 72
Tantál (Ta): Z = 73 Volfrám (W): Z = 74
Rénium (Re): Z = 75 Ozmium (Os): Z = 76
Irídium (Ir): Z = 77 Platina (Pt): Z = 78
Arany (Au): Z = 79 Higany (Hg): Z = 80
Tallium (Tl): Z = 81 Vezet (Pb): Z = 82
Bizmut (Bi): Z = 83 Polónium (Po): Z = 84
Astat (At): Z = 85 Radon (Rn): Z = 86
Francium (Fr): Z = 87 Sugár (Ra): Z = 88
Aktínium (Ac): Z = 89 Tórium (Th): Z = 90
Proaktinium (Pa): Z = 91 Urán (U): Z = 92
Neptúnium (Np): Z = 93 Plutónium (Pu): Z = 94
Americium (Am): Z = 95 Kúrium (cm): Z = 96
Berkelium (Bk): Z = 97 Kalifornium (Cf): Z = 98
Einsteinium (Es): Z = 99 Fermium (Fm): Z = 100
Mendelevium (Md): Z = 101 Nobélium (No): Z = 102
Laurencio (Lr): Z = 103 Rutherfordium (Rf): Z = 104
Dubnium (Db): Z = 105 Seaborgio (Sg): Z = 106
Bohrio (Bh): Z = 107 Hasio (Hs): Z = 108
Meitnerium (Mt): Z = 109 Darmstatio (Ds): Z = 110
Röntgén (Rg): Z = 111 Kopernicium (Cn): Z = 112
Nihómium (Nh): Z = 113 Flerovio (Fl): Z = 114
Moscovio (Mc): Z = 115 Livermorio (Lv): Z = 116
Tenese (Ts): Z = 117 Oganeson (Og): Z = 118

Tömegszám és atomtömeg

A periódusos táblázat felsorolja a legstabilabb izotóp atomtömegét.

A tömegszám a protonok és a neutronok összege. A betűvel jelöljük (a németből Atomgewicht) felső indexként a vegyjeltől balra (például: 23Na).

A tömegszám általában körülbelül kétszerese az atomszámnak, mivel a neutronok stabilitást biztosítanak az atommag számára, így legyőzik a pozitív töltésű protonok közötti természetes taszítást. Az atomszámtól eltérően a tömegszám minden izotópban változik.

A tömegszám a következő képlet alapján számítható ki:

Tömegszám (A) = atomszám (Z) + neutronok száma (N).

A tömegszámot nem szabad összetéveszteni az atomtömeggel. Az atomtömeget CU (atomi tömegegység) vagy Da (dalton) egységekben mérik. Ezt az egységet a szénatomból számítják ki, és minden u.m.a annak egy tizenketted része tömeg. A periódusos táblázat felsorolja a legstabilabb izotóp atomtömegét.

!-- GDPR -->