Elmagyarázzuk, mi a pontosság, jelentőségét a mérőműszerekben és példákkal. Továbbá a különbségek pontossággal.
Mi a pontosság?
A pontosság szón különböző értelemben értjük a kapacitás valamiről vagy valakiről, hogy pontos legyek, azaz pontosak, pontosak, pontosak legyünk, hogy eltaláljuk a célt, vagy pontosan megtaláljuk azt, amit keresünk.
Ez egy olyan szó, amelyet nyelvünk a latinból örökölt Exactus, Az ige igenéve követelni fogom, amely a következőképpen fordítható: "push", "make out", "discuss" vagy "claim", és amely viszont a hangokból állt korábbi- ("Kifelé") és agere ("Végrehajtás" vagy "továbbvitel"). Amint látni fogjuk, ez egy olyan szó, amely történelmileg kapcsolódik a kereslethez vagy kereslethez, de gyökeresen eltérő jelentéssel bír.
Azt mondják, hogy valami egzakt tehát, vagy valaminek pontossága van, ha nagyon hasonló vagy azonos egy modellhez (legyen az valóság, vagy csak egy kívánt érték), ami megfelelő, helyes vagy szigorúan igaz. Más szóval, a pontosságnak köze van egy dolognak a tárgyhoz való közelségéhez igazság.
Például, ha egy portrét pontosan ugyanolyanra festünk, mint a modelled, akkor azt mondjuk, hogy a lehető legközelebb áll az eredetihez; vagy ha azt mondjuk, hogy egy orvosi diagnózis pontosnak bizonyult, akkor azt erősítjük meg, hogy a beteg tüneteinek leolvasásából pontosan azt a betegséget vagy betegséget találta meg, amelyik ezeket okozta.
Természetesen ennek a szónak konkrétabb jelentése is van attól függően, hogy milyen területen használjuk, különösen, ha tudományos tudományokra vonatkozik. A matematikában például egzakt műveletek azok, amelyek egész számot adnak, azaz tizedes részek nélkül.
Ugyanez a kritérium érvényesül a gyakorlatban a pénzügyi szférában is: a „pontos összeg befizetése” azt jelenti, hogy úgy kell fizetni, hogy ne lépjük túl a felajánlott pénzt, és ne essünk el, hanem a megfelelő összeget kell szállítanunk. .
A mérőműszerek pontossága
A hangszerei mérés Ezek olyan eszközök és eszközök, amelyek lehetővé teszik bármilyen számértékben történő kifejezést nagyságrendű a természeté, vagyis méretre.
Ezek a mérések azonban tartalmazhatnak bizonyos hibahatárt, amely külső vagy kontextuális tényezőknek tulajdonítható: a hőmérő mindig jelzi a hőfok testet, de megteheti ezt bizonyos közelséghatárral, vagyis a valóshoz közeli értéket regisztrálhat. Amennyiben az említett érték jobban hasonlít a valóshoz, akkor többé-kevésbé pontosnak mondható, vagyis kisebb-nagyobb pontosságú.
Így egyes műszerek nagyobb hibahatárral rendelkeznek, mint mások, vagyis nagyobb vagy kisebb a pontosságuk. A nemzetközi szabványok szerint gyártott mérőszalag kétségtelenül nagyobb pontosságot kínál, mint ha ugyanazt a tárgyat a kéz negyedével mérnénk: a hozzávetőleges értékek logikailag nagyon pontatlanok, és ezért Ez az oka annak, hogy a tudományban és a mérnöki munkában a pontosságot részesítik előnyben.
Példák a pontosságra
Néhány példa a pontosság fogalmának illusztrálására a következő:
- A lopott szerető kövekkel dobálja meg kedvese ablakát, hogy a lány kinézzen, és a ravaszságon láthatók legyenek. Ha a kövei a megfelelő ablakot találták el, akkor pontosan lőtted.
- Az íjász kihúzza az íját, hogy megpróbálja eltalálni a célt, és attól függően, hogy milyen közel éri el a nyíl a középponthoz, mérhető a pontossága.
- Az orvosnak tünetegyüttesből kell diagnosztizálnia egy betegséget. Ha megtalálja a megfelelő betegséget, elemzése pontos lesz. Ha ehelyett egy hasonló, de eltérő betegségről van szó, akkor kevésbé lesz pontos a diagnózis során.
Precizitás és pontosság
A tudományos világban, a mérnöki és a statisztika, a pontosság fogalmát általában megkülönböztetik a precizitás fogalmától, bár a mindennapi beszédben lehetséges szinonimákként használni. A kettő közötti különbség fontos a kísérleti eredmények vagy mérések megértésében és értelmezésében, és a következőktől függ:
- A pontosság, mint már említettük, a mért vagy rögzített érték valós értékhez való közelségétől függ. Vagyis mennyire közelít egy mérés a valósághoz, vagy egyáltalán a referenciaértékhez.
- A pontosság ezzel szemben összefügg azzal, hogy egy műszer vagy egy technika képes-e hasonló értékeket rögzíteni az egymást követő mérésekben, mivel ezek a hibahatártól, vagyis a kontextusban bizonyos változóktól függően változhatnak.
Ez a különbség egy példával könnyebben megérthető. Tegyük fel, hogy egy golfozó megpróbál egy hole in one-t készíteni, hogy megdöntse a helyi rekordot. Jó golfozó, de bármennyire is jó a technikája, vannak olyan változók, amelyek befolyásolják az egyes lövéseket: a szél, a páratartalom, a golflabda tökéletessége vagy a lövésbe helyezett erő; így sokszor kell próbálkoznia, míg végül eléri.
Nos, ha megítéljük, milyen közel kerültek a golyói a lyukhoz, akkor meg fogjuk találni a pontosság mértékét, hiszen tudjuk, hogy a referenciaérték maga a lyuk.Másrészt, ha összevetjük, hányszor voltak lyukközelben lövései az összes próbálkozás számával, akkor megtudhatjuk a pontosságát, vagyis azt, hogy lövéseinek általában mekkora hibahatára van.