Mint az otroszkópia, ez is része Nasoszkópia (rhinoscopy) egy ENT orvos rutin vizsgálatára. Az orr belső betegségeinek vagy rendellenességeinek tisztázása érdekében a rhinoscopy-t szinte minden ENT-orvos látogatásakor alkalmazzák.
Mi a nasoscopia?
A Nasoszkópia (rhinoscopy) az orr belsejének (fő orrüreg) és az orrdugányának vizsgálatára szolgál. Különbséget kell tenni az elülső nasoscopia (rhinoscopia anterior), a középső nasoscopy (rhinoscopia media) és a hátsó nasoscopy (rhinoscopia posterior) között.
Az ENT orvos az elülső nasoszkópiához az úgynevezett orrspektrumot használja. Olyan fémfogó, amelynek végén egy tölcsér található. A középső orrvizsgálathoz az úgynevezett orr endoszkópot használják.
Ez egy rugalmas vagy merev cső, egy fényforrással és egy kis kamerával a végén. A hátsó nasoszkópiát a nyelvlenyomóval és egy orr-orr-tükörrel végezzük
Funkció, hatás, célok és alkalmazás
Az ENT orvos a Nasoscopy Információ az orr belső felépítéséről és az orr nyálkahártyájának szerkezetéről. A meglévő orrváladékot jobban meg tudja vizsgálni.
A hátsó nasoscopia felhasználható a sinus felső sarokgyulladásának gyulladásának megállapítására is. Az ENT orvos felismeri az ilyen gyulladást gennyes ürítés jelenlétével. Ezen túlmenően, a nasoscopia segítségével az orr belsejében esetleges új vagy rendellenes rendellenességeket (például orrpolipok, daganatok) lehet kimutatni. A nazoszkópia általában olyan fájdalommentes műtét.
Ha az orr területén gyulladás van, vagy ha orrműtétet végeztek, az orvos a lehetséges fájdalom elkerülése érdekében dekongesztáló vagy helyi érzéstelenítő orrsprayt írhat fel. Általában a nasoscopia alacsony kockázatú és fájdalommentes diagnosztikai eljárás.
A nasoscopiát az orvos különféle eszközök segítségével végzi. Ahogy a neve is sugallja, az elülső nasoscopia az orr elölről néz. Az orr bejáratát az orrspektrum segítségével kibővítjük. Az orr elülső része, valamint az egész orrüreg fényforrás vagy a homlokon lévő tükröző tükör segítségével megnézhető. Ha a látást akadályozzák rákok, vér vagy nyálka, ezeket óvatosan eltávolítják egy vattacsomóval, vagy a nasoscopia során leszívják. Ha az ENT orvos gyulladásos változásokat észlel, akkor kiveszi egy tamponot, és az anyagot laboratóriumi vizsgálatra bocsátja.
A középső nasoszkópiát az úgynevezett orr endoszkóp segítségével végezzük. Ebben az esetben az ENT orvos speciális spray-vel zsibbad az orr nyálkahártyáját. Végül a hátsó nasoszkópiát a szájüregben, szögletes tükör segítségével hajtják végre. A nyelvet spatula segítségével nyomják le. A betegnek lehetőleg az orrán keresztül kell lélegeznie, hogy nagy távolságot lehessen létrehozni a puha szájpad és a garat hátulja között, és ezáltal megkönnyítse a nasoszkópiát.
Az ENT orvos számára a nasoszkópia fontos segítség a diagnózis felállításában. A rinoszkópia információt nyújt az orr belső felépítéséről és állapotáról, és a szinusz maxillary gyulladásának diagnosztizálásakor ez az alapdiagnosztika része. A nazoszkópia során leggyakrabban végzett diagnózist az ferde orr-septum jelenti (szeptális eltérés).
Ezenkívül polipokat, nyálkahártya fekélyeket, a nyálkahártya duzzanatát vagy turbinatokat, gennyesedés és vér felhalmozódását, daganatokat vagy akár idegen anyagokat is észlelnek. A megnövekedett mandulákat, polipokat vagy akár megvastagodott hátsó turbinavégeket lehet diagnosztizálni a hátsó nasoscopia segítségével.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
A Nasoszkópia (rhinoscopy) általában nincs kockázata és mellékhatása. Az orr tükrök különböző méretűek, így az ENT szakember kiválaszthatja a megfelelő méretet az egyes orrlyukakhoz. Ez a nasoscopia fájdalommentessé és biztonságossá teszi a beteget.
Általában, amikor a speculum nyitva van, az ENT orvos gondoskodik arról, hogy ne gyakoroljon nagy nyomást az orr érzékeny repedésére.
Általában a nyomást csak a meglehetősen érzéketlen orrlyukakra gyakorolják. Ha vannak olyan gyulladások, amelyek fájdalomhoz vezetnek a vizsgálat során, az ENT orvos orrspray-t használ a nasoscopia számára, amelynek érzéstelenítő hatása van.