Elmagyarázzuk, mi a sajtószabadság, miért tartozik az emberi jogok közé, és mely országokban van ma veszélyben.
A sajtószabadság meglétéhez nem szabad semmiféle előzetes cenzúrát vagy üldözést alkalmazni.Mi a sajtószabadság?
A sajtószabadság vagy a média szabadsága a szabadsághoz való alapvető emberi joghoz kapcsolódó jogi és társadalmi elv. vélemény (ez a a kifejezés szabadsága).
Azt feltételezi állapot és más hatalmak nem zavarhatják a szabadokat kifejezés az átgondoltság média (mint az írott és audiovizuális sajtó). Ez azt jelenti, hogy nem szabad semmiféle előzetes cenzúrának vagy üldöztetésnek lennie a szabad véleménynyilvánítás eredményeként. ötleteket.
A sajtószabadság a alapjog rendkívül fontos a demokratikus társadalmak számára, mivel lehetővé teszi a szabad véleményt és kutatás által gyakorolt politikai hatalommal jól ellentétes közérdekű kérdésekben kormány, vagy az erős szektorok a társadalom, lévén befolyásos a közvéleményre, amelyben lakik a szuverenitás a szavazásról.
Ezt a jogot először Svédországban, 1766-ban rögzítették a sajtószabadságról szóló törvényben, és az Egyesült Államok alkotmányában is szerepel, amelyet az 1791-es első módosítás véd. Ezen kívül a sajtószabadság évi Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikke foglalkozik Emberi jogok, amely így szól:
„Minden egyénnek joga van a vélemény- és véleményszabadsághoz; Ez a jog magában foglalja a jogot, hogy ne zavarják az Ön véleménye miatt, a jogot a nyomozáshoz és az átvételhez információ véleményeket és véleményeket, és azokat határok korlátozása nélkül, bármilyen kifejezési eszközzel terjeszteni."
Azonban sok más joghoz hasonlóan a sajtószabadság sem mentesíti a médiát a hivatásuk felelősségteljes gyakorlása alól, és nem védi meg őket elkövetés esetén sem. bűncselekmények például rágalmazás vagy hiányos magatartás szakmai etika. Ezért a sajtószabadság területe mindig a szólásszabadság és a szabadság közötti folyamatos feszültségek egyike. felelősség tájékoztató.
Ugyanígy a sajtószabadságot sem védik mindenkiben egyformán nemzetek a világé. A nem kormányzati intézmények, például a Riporterek Határok Nélkül, a Freedom House vagy az Újságírók Védelmének Bizottsága világméretű indexeket készítenek évente, hogy beszámoljanak a médiaszabadság helyzetéről a világ különböző régióiban.
A Riporterek Határok Nélkül 2020-as jelentése szerint a „Nagyon nehéz helyzetnek” minősített, a sajtószabadságra rosszabb kilátást nyújtó országok a következők (minél nagyobb a szám, annál rosszabb a helyzet):
- 180 - Észak-Korea
- 179 - Türkmenisztán
- 178 – Eritrea
- 177 - Kína
- 176 - Dzsibuti
- 175 - Vietnam
- 174 - Szíria
- 173 - Irán
- 172 - Laosz
- 171 - Kuba
- 170 – Szaúd-Arábia
- 169 - Bahrein
- 168 - Azerbajdzsán
- 167 – Jemen
- 166 - Egyiptom
- 165 – Egyenlítői-Guinea
- 164 - Líbia
- 163 - Szomália
- 162 - Irak
- 161 - Tádzsikisztán
- 160 - Burundi
- 159 - Szudán
- 158 - Szingapúr