kollektív identitás

Elmagyarázzuk, mi az a kollektív identitás, hogyan alakul ki egy társadalomban, milyen jellemzőit és példákat mutat be.

A kollektív identitás önfelfogás és másokhoz való viszonyulás módja.

Mi a kollektív identitás?

A kollektív identitás, ellentétben a identitás egyéni, az összetartozás érzése egy bizonyosra közösség tagjai tapasztalták, és ez bizonyos mértékig választ ad arra a kérdésre, hogy kik ők. Ez egyben az önészlelés jelensége (az egyének hogyan érzékelik magukat) és a másokhoz való viszonyulás módja (társadalmi identitás).

Az Emberek társasági és társas lények vagyunk, akik mindig nemcsak egy, hanem több közösség részei, amelyek mindegyike hozzájárul egyéni identitásunk kialakulásához, ugyanakkor hozzájárul a kollektív identitás kialakulásához. Ez a jelenség, amely érdekelte a tudósokat pszichológia és a antropológia az évtizedek során.

A kollektív identitás az érzelmi kapcsolatok gyümölcse, társadalmi és kulturális, amelyek egy adott közösségen belül fordulnak elő. Ezek a kapcsolatok különböző módon vezetnek a „mi” (ingroup) felépítéséhez, vagyis egy olyan csoportidentitáshoz, amellyel tagjai megkülönböztethetők a csoport többi tagjától. társadalom (outgroup).

Ily módon bizonyos szimbólumok, gyakorlatok, tulajdonságok, hagyományok vagy létmódjait a csoporthoz és egyben minden egyénhez tartozóként értékelik.

Például: között városi törzsek Angliában az 1980-as években, Punk szokatlan módon öltözködtek: farmerdzseki, katonai csizma vagy akár bőrruházat, valamint tarka mohawk, piercing és tetoválás. Ráadásul többnyire egy politikai áramlathoz ragaszkodtak anarchista bármelyik szocialista, és olyan szlogeneket vallott, mint „Nincs jövő" ("Nincs jövő").

A kollektív azonosulás alapelvei az értékek testvérisége és a többséggel konfliktusban lévő „mi”-hez tartozás. Nyomon követhetők a kortárs társadalmak különböző kisebbségi közösségeiben, sőt, sokkal nagyobb léptékben, nemzetiségek vagy regionális etnikai csoportok között is.

Például a latin-amerikaiak hajlamosak gondolkodni gasztronómia a kukoricán, mint a „saját” identitás jellemzőjén alapul, annak ellenére, hogy nyilvánvaló különbségek lehetnek a taco, a pupusa, az arepa vagy a tamale között.

Az identitások természete és működése azonban sok vita tárgyát képezi társadalomtudományok. Vannak olyan hangok, amelyek óva intenek egy bizonyos esszencializmustól az ügyben, vagyis attól az elképzeléstől, hogy valami olyan összetett dolog, mint az identitás (egyéni vagy kollektív), leredukálható a jellemzők állandó és visszatérő halmazára.

Valójában ugyanaz az egyén különböző kollektív identitásokat vallhat egyszerre, különösen, ha migráns egyénekről van szó.

A kollektív identitás jellemzői

A kollektív identitást általában a következők jellemzik:

  • Hozzá tartozik a fürt amely néhány egyéntől a nemzetek egész, és egyéni identitásuk összességeként értendő, bár a valóságban nem az: az egyén egy közösség részének érezheti magát anélkül, hogy feltétlenül ragaszkodik annak minden jellegzetességéhez.
  • Egy „mi”-t vagy belső csoportot alkotnak, szemben a többiekkel (outgroup), és ezt a megkülönböztetést erősíti rítusok, gyakorlatok, fizikai jellemzők vagy önkifejezési módok.
  • Valójában nem abszolút identitások: egyedeik egyszerre érezhetik magukat különböző kollektivitások részének, vagy idővel egyikből a másikba ugrálhatnak. A kollektív identitás szélei porózusak, vannak radikálisabb álláspontok, mások pedig lazábbak.
  • Összefognak és értelmet adnak a mindennapi élet különböző aspektusainak, mint pl kultúra, az idióma, az vallás, ruházat, gasztronómia, ideológia, politikai harciasság ill etnikum, hogy csak néhányat említsünk.

Példák a kollektív identitásra

A városi törzsek az iparosodott nemzetekre jellemzőek.

Néhány példa a kollektív identitásra:

  • Az városi törzsekiparosodott nemzetekre jellemző, amelyek különböző rétegekből és hátterű fiatalokat egyesítenek bizonyos értékek körül fogyasztás mint a zene, öltözködési stílus, személyes dekoráció (piercing, tetoválás, frizura stb.) és általában bizonyos érdeklődési körök és bizonyos beszédmódok körül. Például: punkok, gótok, játékosok, kockákstb.
  • Az etnikai kisebbségek, amikor megszerveződnek, hogy bizonyos ellenállást fejtsenek ki az olyan kultúrával szembenuralkodó” vagy közepén a Állapot. Például: az amerikai társadalomban az afro-leszármazottak csoportjait megkülönböztetik az úgynevezett latinoktól, sőt a déli fehér munkásosztályoktól (becsmérlően „White Trash”).
  • Az nemzeti identitások, amelyek több millió lakosból álló teljes népességet próbálnak asszimilálni egy nemzeti alapító történet, nemzeti szimbólumkészlet és egy nyelv köré, amelyhez rendelkeznek oktatási rendszer, állampolgári nevelés és a „saját” kultúra védelmének különböző mechanizmusai.
!-- GDPR -->