Mondatokban elmagyarázzuk, mik azok a következmény-összekötők, funkciójuk, és különféle példák. Ezenkívül más típusú csatlakozók is.
Mik azok a következményes csatlakozók?
Következmény csatlakozók vagy egymást követő csatlakozók bizonyos típusú szöveges jelölők ill csatlakozók diszkurzív: olyan nyelvi egységek, amelyek lehetővé teszik a részek összekapcsolását szöveg, ezzel logikai szálat adva neki. Ezek a csatlakozók hasonlóan működnek, mint a linkeket, fontosak a fogalmazás összefüggőek és érthetőek, és besorolhatók aszerint, hogy milyen logikai kapcsolatokat vezetnek be a szövegben.
Így a következmény-összekötők, amint azt nevük is sugallja, egy relációt építenek be a szövegbe ok okozat, vagyis azt jelzik, hogy a ötlet ez a másik következménye vagy hatása. Ez erőforrásként is érvényes érvelő, vagyis lehetővé teszik egy új ötlet bevezetését vagy a bekezdés új, ami logikusan vagy racionálisan következik az előzőben elmondottakból. Sok tekintetben analógiák lehetnek az ok-okozati összefüggésekkel.
A leggyakrabban használt egymást követő csatlakozók a következők: így, mivel, a későbbiekben, ennélfogva, szóval azt, szóval azt, emiatt, és így, és így, Így, ebből kifolyólag, az alábbiakhoz, kiderül, hogy, azután, következésképpen, ennélfogva, többek között.
Példák következményes csatlakozókra
Az alábbi mondatok egymás utáni csatlakozókat használnak, példaként a használatukra:
- Növeltük a dolgozók számát, hogy minél több ügyfelet tudjunk kiszolgálni.
- A fertőzöttek száma nőtt. Ezért a hatóságok karantént hirdettek.
- Barátnőmmel megegyeztünk, hogy pénzt gyűjtünk egy utazásra, így nem fogunk annyit enni az utcán, mint régen.
- Üresen találtuk a házat és zárva az ablakokat. Kiderült, hogy napközben összezavarodtunk a buli miatt.
- A város vízellátása felére csökkent. Következésképpen az arányosítást alkalmazták.
- Egy nap új állást kapott több fizetéssel. Aztán az otthoni nehézségek enyhülni kezdtek.
Más típusú csatlakozók
Az ok-okozati összefüggésen kívül más típusú csatlakozók is léteznek, mint például:
- Additív (vagy összegző) csatlakozók. Akik felsorolás vagy újramondás módjára ötleteket építenek be vagy adnak hozzá. Például: is, is, most jól, ráadásul stb.
- Ellentétes (vagy kontrasztos) csatlakozók. Olyanok, amelyek ellentétes viszonyt létesítenek az összekapcsolt gondolatok között, oly módon, hogy az új elemek a szövegben szembekerülnek a korábbiakkal. Például: bár, azonban ennek ellenére, ezzel ellentétben, másrészt stb.
- Összehasonlító csatlakozók. Olyanokat, amelyek összehasonlítási viszonyt, azaz összehasonlítást hoznak létre a szövegrészek között. Például: hasonlóan, analóg módon, egyformán, ugyanúgy, helyette, ellenkezőleg stb.
- Magyarázó csatlakozók. Azok, amelyek lehetővé teszik a belépést példák, magyarázatok vagy megismétlések a szövegben, az elhangzottakhoz más módon visszatérve, hogy világosabb legyen. Például: azaz például ezért másképpen fogalmazva, más kifejezésekkel stb.
- Meggyőző csatlakozók. Azok, amelyek lehetővé teszik, hogy a következtetés, vagy szintetizálni ami már elhangzott, ill összesít Valahogy előre sejtettem. Például: így, befejezésül, összefoglalva, befejezni stb.
- Feltételes csatlakozók. Azok, amelyek feltételes viszonyt, azaz valószínűséget vagy lehetőséget létesítenek a szövegrészek tekintetében. Például: ha igen, feltételezve, hacsak, amíg, stb.
- Ideiglenes csatlakozók. Azok, amelyek ideiglenes kapcsolatot létesítenek, akár előtte, akár utána, akár egyidejűleg. Azt is jelezhetik, hogy a szöveg más időkre nyúlik vissza. Például: egyszerre, egyszer, előtte, akkor stb.
- Hangsúlyos csatlakozók. Olyanokat, amelyek az elhangzottak hangsúlyozására, vagyis kiemelésére vagy kiemelt figyelemfelhívására szolgálnak. Például: kétségtelenül, mintha ez nem lenne elég, mi a rosszabb stb.