• Mi az a közigazgatási törvény?
• A közigazgatási aktusok fajtái
• A közigazgatási aktus elemei
• Példák közigazgatási aktusokra
• A közigazgatási aktus semmissége
• A közigazgatási aktus hatásai
• Közigazgatási tény és közigazgatási aktus

Elmagyarázzuk, mi a közigazgatási aktus, annak fajtáit, elemeit és példáit. Illetve azt is, hogy mely esetekben semmisek, és milyen hatásaik vannak.

A közigazgatási aktus egy állami szerv akaratát kényszeríti ki.

Mi az a közigazgatási törvény?

Általában közigazgatási aktus alatt a megnyilvánulások vagy nyilatkozatok értendők közhatalmak a Feltétel adminisztratív jogkörrel felruházott, hogy rákényszerítsék akaratukat a jogokra, szabadságjogokat vagy más köz- vagy magánalanyok érdekei, amelyek az életet a nemzet.

Vagyis olyan jogi aktusokról van szó, amelyekben egy állami szerv egyoldalúan, külsőleg és konkrétan kifejezi akaratát, hogy egy adott ügyben döntsön.

Adott ügyben közigazgatási aktussal közhatalom ruházható ki, amennyiben az a jogrendszer rendelkezései között történik, vagyis az Alkotmány rendelkezései szerint történik. Ezért a közigazgatási aktusok országonként és országonként eltérőek lehetnek jogszabályokat jogszabályban.

A közigazgatási aktusok fajtái

A közigazgatási aktusokat a Gabino Fraga által végzett szegmentálás szerint a következő kritériumok szerint osztályozzák:

• A természetének megfelelően. Figyelembe véve a közigazgatási cselekményt végző személy akaratát, beszélhetünk jogi aktusok (ha módosítod a törvény vagy hatással van arra, amit szabályoz) vagy anyagi vagy végrehajtási cselekmények (ha nem legális hozzárendeléseket hajt végre a közigazgatás).
• Az azt lehetővé tevő végrendeletek szerint. A felelős szerveket figyelembe véve beszélhetünk arról egyoldalú cselekmények (ha csak a intézmény amely kibocsátja őket), vagy többoldalú cselekmények (Ha két vagy több állami szerv akaratát fejezik ki).
• Az akarat és a törvény viszonya szerint. Figyelembe véve a joghoz való viszony módját, a közigazgatási aktusok lehetnek kötelező vagy linkelve (A törvény által előírtakat egyedi döntések mozgástere nélkül kell betartani), vagy megtehetik diszkrecionális (Az érintett személynek bizonyos döntési jogköre van).
• Tevékenységük területe szerint. Ezt a kritériumot figyelembe véve megkülönböztethetünk közigazgatási aktusok belső (szabályozza a jog belső működését egy közigazgatásban) és külső közigazgatási aktusok (Ezek magukban foglalják azt a módot, ahogyan az állam elrendeli és ellenőrzi a belső aktusokat).
• Céljának megfelelően. Figyelembe véve a végrehajtás okát, beszélhetünk előzetes közigazgatási aktusok (engedélyezi vagy elősegíti a közigazgatás intézkedéseit), közigazgatási határozatok (egyoldalú akaratnyilatkozatok, ahol szubjektív és konkrét jogi helyzet módosulása rögzítésre kerül), ill közigazgatási végrehajtási aktusok (A meghozott határozatok teljesítésére kötelezettek).
• Ki szerint ez a cél. Figyelembe véve, hogy ki a felelős a közigazgatási cselekményért, megkülönböztethetünk ilyeneket általános jellegű (amikor a címzettjeik nincsenek meghatározva) és azok egyedi karakter (meghatározott címzetthez irányítva).

A közigazgatási aktus elemei

Minden közigazgatási aktus egy sor olyan elemből áll, amelyek megkülönböztetik őket másoktól, és amelyek a következők:

• Tantárgy. Az a konkrét testület, amely az állam nevében az akaratnyilatkozatot megfogalmazza, amennyiben ez az Alkotmányban meghatározott jogkörébe tartozik.
• Kompetencia. Az összeg a tud hogy valamely jogalany a közhatalom összehangolásán belül rendelkezik-e, és felhatalmazza-e közigazgatási cselekmény végrehajtására, vagy sem.
• Akarat. Az objektív vagy szubjektív szándék, amellyel a közigazgatási cselekményt végrehajtják.
• Tárgy. Az, amelyre a közigazgatási aktus esik, és ennek fizikailag igaznak és jogilag lehetségesnek kell lennie.
• Ok. A jogi aktus oka.
• Érdem. A közigazgatási aktus megfelelőségének foka az eszközök és a célok arányosságának elve tekintetében.
• Alak. A közigazgatási aktus aktualizálása, vagyis a cselekmény külső formálása.

Példák közigazgatási aktusokra

A közigazgatási aktusok közhivatalt jelölhetnek ki különböző alkalmazottak számára.

A következők lehetnek példák a közigazgatási aktusokra:

• Nyugdíj odaítélése vagy megtagadása természetes emberek.
• Alkalmazottak vagy jelentkezők kinevezése közhivatalba.
• Adjon engedményeket a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz (import vagy export).
• Engedélyek vagy mentességek megadása adókat.

A közigazgatási aktus semmissége

Semmisségről akkor beszélnek a közigazgatási aktusok ügyében, amikor az a legitimációhoz kellő jogi garanciák nélkül következik be, vagy ha ellentmond a jogrendszerben megállapítottaknak.

Ezekben az esetekben az állami szerv kimondhatja semmisségét, akár kifejezett, akár hallgatólagosan, és utólag hatályon kívül helyezheti (nem visszamenőleges hatályú semmisség), vagy visszavonhatja a hatályát az ünneplés napjáig (visszamenőleges hatályú semmisség). Másrészt az érvénytelenség részben vagy egészben kimondható, attól függően, hogy milyen eredeti hibára vonatkozik létezés adott okot.

A közigazgatási aktus hatásai

A közigazgatási aktusok konkrét hatásai elvileg attól függnek, hogy a jogrendben mit állapítanak meg, és hogy maga az aktus mit gondol.

Így a közigazgatási aktusok joghatásokat váltanak ki, amelyek a jogok odaítélésétől vagy visszavonásától egészen más szervek határozatainak visszavonásáig terjedhetnek, amelyek követelik a jogok betartását. magatartásstb. Ezek a hatások általában azonnaliak, és az állam lesz felelős a megfelelés biztosításáért.

Közigazgatási tény és közigazgatási aktus

A közigazgatási tény és a közigazgatási aktus közötti különbség nem mindig nyilvánvaló. A közigazgatási aktus elvileg a közigazgatás akaratnyilatkozata. Jogokat hoznak létre és szüntenek meg, módosítják az ügyben a jogrendet, joghatásokat váltanak ki. Például egy pályázat odaítélése a üzleti magán, hogy hidat építsenek.

Ellenkezőleg, a közigazgatási tény olyan jogi tény, amelyre a személy akarata nélkül kerül sor menedzsment, bár ezzel kapcsolatban joghatásokat váltanak ki. A jogi esemény, mint ismeretes, olyan dolog, amely bekövetkezik, de hatással van a hatáskörének jogi valóságára.

A jogi események az ügyintézésen kívül zajlanak, bár ennek is vannak jogi következményei. Például a cég által ütemezett híd tényleges építése.

Referenciák:

• "Adminisztratív aktus" a Wikipédiában.
• „Adminisztratív aktus” a LAWi-ban, Online Legal Encyclopedia (Argentína).
• „Adminisztratív aktus” a Jogi enciklopédiában.
• Fernández Ruiz, Jorge „törvény és közigazgatási eljárás” a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) Jogi Levéltárában.
• Közigazgatási aktusok az Encyclopedia.com oldalon.
• Közigazgatási jog az Encyclopaedia Britannicában.