A szervezet megjelenését fenotípusnak nevezzük. A fenotípust genetikailag és a környezet alakítja ki. Természetes fenotípusos változások A szervezetet általában környezeti hatások okozzák.
Mi a fenotípusos változás?
A fenotípusos változások előfordulhatnak mind egyetlen szervezetben, mind az organizmuspopuláción belül. Az egyes szervezetek kezdetben egy bizonyos fenotípussal születnek, amelyet genetikai felépítése határoz meg. A genetikai felépítés figyelembevételekor azonban a genotípust kell használni. Az élet során ezt a genotípust folyamatosan változtatják a környezeti hatások, ami a fenotípusos megjelenést okozza. Ez is mindig változik. Ebben az esetben a módosításról beszélünk.
Az élőlények populációján belül a genetikai változások fenotípusos változásokhoz is vezethetnek az organizmusokban. Ezek az epigenetika és az evolúció folyamatai.
A fenotípus magában foglalja az összes külső megjelenést, például méret, hajszín, bőrszín vagy szemszín. A belső (élettani) tulajdonságok a belső szervek működésére, az izmok szerkezetére és bizonyos betegségek előfordulására vonatkoznak. A genotípussal ellentétben a viselkedési tulajdonságok a fenotípus részét képezik.
Egyes tulajdonságok genetikailag meghatározottak, és nem változtathatók meg (például a szem színe). Az egyéb tulajdonságok változatosabbak, és az élet során változhatnak. Ide tartozik például a súly.
Funkció és feladat
Minden egyes szervezet számos fenotípusos változást tapasztal a fizikai fejlődés során. Például az emberi fejlődés során már megtörténnek olyan változások, amelyeket méretben vagy szexuális érettségben fejeznek ki. Ezeket a változásokat azonban genetikailag előre programozták. Ezeket többek között belső hormonális változások (például pubertás ideje alatt) okozzák.
Az, hogy ezek a változások hogyan történnek, és melyek a fenotípusos változások, a külső befolyásoktól függ. A növekedést egyéb tényezők mellett a táplálkozási állapot is befolyásolja. Minél jobb az étrend, annál magasabb lehet az ember. A testtömeg szintén nagyon változó. Ezenkívül a viselkedés elsősorban a szülők és az iskola oktatási befolyásától, valamint a társadalmi tényezőktől függ.
Mindegyik tulajdonság genetikailag létrejön, de ezt a hajlamot felhívják-e a környezeti hatásokra. Van hajlam a nagyobb testtömegre, méretre, de bizonyos viselkedési tulajdonságokra is. Számos testjellemző ugyanakkor eltérő alakban van a különböző miliókban. Azonos ikrek, akiknek ugyanaz a genotípusa, teljesen eltérően fejlődhetnek a különböző környezetekben. Előfordulhatnak eltérések a megjelenésben is. A későbbi életmód gyakran meghatározza a fizikai erőnlét és még az egészség fejlődését is.
Ez a fenológiai variabilitás gyakran nagyon hasznos. Ez lehetővé teszi a rugalmas reagálást a különféle környezeti hatásokra. Például az emberek tapasztalatokat szerezhetnek, és beépíthetik őket viselkedésükbe. A környezeti ingerekre való reagálás fokozatos megváltoztatása lehetőséget ad neki, hogy rugalmasan reagáljon. E rugalmasság nélkül az emberi társadalom nem fejlődhetett volna így.
A fenotípusnak a környezeti hatások általi befolyásolásának mértéke szintén a reakció normája. Az egyéni jellemzők ezt a normát viszont genetikailag határozza meg. Ugyanúgy, mint a z. B. létfontosságú volt a korábbi emberi populációk súlyának változékonysága. Például az éhezés időszakát áthidalhatják az első testtartalékok felhalmozása. Azonban az elegendő élelmiszer-ellátással rendelkező társadalmakban ez a változatosság lehetősége elvesztette szükségességét.
A fenotípusos változásokkal az egyes szervezetek genotípusa nem változik. A jelenlegi ismeretek szerint azonban az epigenetikus folyamatok szerepet játszanak. Ezen folyamatok részeként egyes géneket előnyben részesítenek, míg mások inaktiválódnak. Az epigenetika meghatározza azokat a határokat, amelyek között a szervezet fenotípusos változásai mozoghatnak.
Azt is megemlíteni kell, hogy a szervezetek egy populációján belül, a környezet változása miatt, az új környezethez jobban alkalmazkodó genetikai változások (mutációk) több generációnál előnyösebbek. Ebben az esetben a populáción belüli fenotípusos változások valódi genetikai változásokon alapulnak.
Betegségek és betegségek
A fenotípusos változások nem mindig kívánatosak. Ez különösen egyértelmű a testtömeg példájából. A testtömeg nagyon változó testjellemző: genetikailag hajlamos a túlsúlyra, de normál kalóriatartalmú étrend és elegendő fizikai aktivitás mellett a testtömeg nem fog növekedni. Vannak azonban olyanok, akik nem tudnak fogyni, mert az anyagcserék alkalmazkodnak az energiaellátáshoz.
Mint köztudott, az elhízás egészségügyi kockázatot jelent, és az, hogy bizonyos betegségek kitörnek-e, az életmódtól és más genetikailag meghatározott hajlamtól függ. Például nem minden elhízott ember szenved diabetes mellitusban.
Ezenkívül előfordulhatnak örökletes tényezők a lipid-anyagcsere rendellenességeknél, amelyek azonban csak egy bizonyos életmóddal válnak hatékonnyá. A szív- és érrendszeri betegségek az életmódtól, a testtömegtől és a genetikai felépüléstől is függnek.
Ezzel szemben egy nagyon egészséges életmód megakadályozhatja a genetikailag hajlamos betegség kitörését. A megfelelő környezeti feltételek gyakran befolyásolják az élettartamot és az életminőséget, bár egy bizonyos genetikai csillagkép nem bizonyul kedvezőnek.
Még a nyilvánvalóan genetikai betegségben szenvedő emberek is gyakran fejlődhetnek jól támogatással és terápiával. Például, a genetikai anyagcsere-betegség, a fenilketonuria esetén, gyermekkorban csak speciális étrendet kell betartani, hogy a tünetek ne forduljanak elő.
A hormonokkal kapcsolatos hajlamok jelentős fizikai változásokhoz is vezethetnek. Például nőkben a mellékvesékben a megnövekedett tesztoszterontermelés férfiasabb megjelenést eredményezhet. Ezzel szemben a magasabb ösztrogénképződésű férfiakban bizonyos esetekben másodlagos női szexuális jellemzők alakulhatnak ki. Ez azonban nem egészségügyi vagy orvosi szempont, hanem pusztán a variáció lehetőségét jelenti.Ez a variáció egyetlen hátrányát a társadalmi értelmezés eredményezi, hogy ez rendellenes.
