Elmagyarázzuk, mi az örökség különböző területeken, annak jellemzői és eredete. Továbbá, hogy milyen típusú örökség létezik.
Mi az örökség?
Az örökség örökség, a öröklés, valami, amit a múltból kapunk, vagy ami egy értékes örökség része, amelyet érdemes megőrizni. Ennek a kifejezésnek azonban nagyon eltérő jelentése lehet attól függően, hogy milyen tudásterületről számolunk.
Például a méltányosság jogi értelemben az eszközök összessége és Passzívak a természetes vagy jogi személy, azaz „mind azok jogviszonyok (…) Ezeknek gazdasági hasznuk van, és ezért pénzbeli becslésre is alkalmasak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ezek összegre fordíthatók pénz.
Ilyen értelemben, amikor a üzleti elveszíti vagyonának egy részét, megértjük, hogy elszegényedett: el kellett adnia például vagyonának egy részét, vagy más cégekben lévő részvényeit. Ugyanez történik, ha azt mondjuk, hogy valakinek gigantikus öröksége van: hogy az összes vagyon és nagybetűk hogy az ő tulajdona igen jelentős összeget hoz.
Ezzel a kifejezéssel azonban utalhatunk olyan történelmi, dokumentum- vagy akár természeti értékekre is, amelyek a nemzet: ez lenne a történelmi vagy természeti öröksége, bár ezeket nem igazán lehet venni vagy eladni, hiszen értékük túl nagy lenne ahhoz, hogy pénzben lehessen mérni.
Az örökség jellemzői
Általában minden eszközt a következők jellemeznek:
- Gazdasági szempontból pénzben mérhetőnek vagy becsülhetőnek kell lennie. Emiatt alapvető jogaik, amelyeket nem lehet megvásárolni vagy eladni, nem tartoznak az egyes személyek örökségéhez.
- Számviteli szempontból ez két részből áll: egy eszközből (minden tőke és pénzügyi eszköz, valamint minden olyan áru, amelyet el lehetne adni tőkeszerzés céljából) és egy kötelezettség (minden adósság, kötelezettség vagy adóterh általános) .
- A valaki hagyatékát képező vagyon általában örökölhető, azaz öröklés útján továbbadható. Ez különösen igaz a természeti, történelmi vagy kulturális örökségekre, amelyek emberi lények generációit kísérik, anélkül, hogy egy adott egyénhez tartoznának.
- Jogi szempontból nemcsak a természetes vagy jogi személy vagyonára terjed ki, hanem jogaira és kötelezettségeire is.
Az örökség kifejezés eredete
Az örökség kifejezés a latinból származik patrimonium, megfelelt viszont a apa ("apa és mónium ("Fogadott"), hogy úgy lehessen érteni, hogy "amit az apától kaptak". Abban az időben a családi vagyon a állampolgárok nemesek (úgynevezett patríciusok) az apától a fiúgyermekeihez kerültek, mivel az övé menedzsment származott páter családok (a "család apja"), bár tulajdona család volt.
A római-szerű örökség fogalmát ben tartották életben jobb évszázadok során. A Napóleoni kódex azonban egyéni tulajdonként határozta meg, az akkori liberális gondolkodás miatt. A 19. században pontosan ebben a pillanatban született meg az örökség modern jogi eszméje.
Az örökség típusai
Az örökség több szempontból is osztályozható, hiszen ez egy olyan fogalom, amelynek számos éle van, ahonnan megközelíthető. Az alábbiakban megpróbálunk ezek közül néhányat részletezni:
- Természete szerint három örökségtípust különböztethetünk meg:
- Gazdasági örökség. Ez lenne a hagyományos fogalom, amely magában foglalja egy természetes vagy jogi személy áruit, jogait, kötelezettségeit és eszközeit.
- Természeti örökség. Az összesből áll össze Látvány, természeti csodák, természetes erőforrások egy adott nemzethez tartozó, környezetvédelmi, tudományos és esztétikai szempontból releváns földtani örökség. Természeti örökség alatt általában nemzeti parkokat, szentélyeket értünk természet és természeti emlékek.
- Kulturális örökség és/vagy történelmi. A saját árukészleteként értendő történelem örökségül hagyott egy nemzetet, ezért nagyon fontos történelmi, szimbolikus és/vagy esztétikai jelleggel borítják őket. A kulturális örökség magában foglalja mind a kulturális gyakorlatokat, mind a régészeti forrásokat, művészeti alkotások, hagyományok népszerű stb., amiben benne van a identitás egy nemzet vagy közösség sajátossága.
- Megfoghatósága szerint beszélhetünk:
- Kézzelfogható örökség. Ha konkrét, érinthető fizikai elemekről van szó. Mobilitása szerint viszont két részre osztható:
- Ingó örökség. Ha fizikai, konkrét tárgyakról van szó, amelyek hordozhatók vagy egyik helyről a másikra mozgathatók.
- Kézzelfogható ingatlan örökség. Ha olyan fizikai, konkrét tárgyakról van szó, amelyeket méretüknél fogva nem lehet szállítani vagy mozgatni egyik helyről a másikra, súly vagy törékenységét.
- Szellemi örökség. Ha absztrakt elemekről van szó, azokat nem lehet megérinteni.
- Kézzelfogható örökség. Ha konkrét, érinthető fizikai elemekről van szó. Mobilitása szerint viszont két részre osztható:
- A kedvezményezetttől függően megkülönböztetheti a következőket:
- Személyes javak. Ha egyetlen természetes vagy jogi személy tulajdonában van.
- Kollektív örökség. Amikor nem egy egyén, hanem kettő vagy több, vagy az egész közösség tulajdona: egy nemzet, egy csoport stb.