Önkéntes és akaratlan mozgások

2022

Mik azok az akaratlagos és önkéntelen mozgások?
Példák az akaratlagos mozgásokra
Példák akaratlan mozgásokra

Elmagyarázzuk, mi az akaratlagos és önkéntelen mozgás, ezek jellemzői és különféle példák.

Az önkéntes mozgásoknak általában meghatározott célja van, és tanultak.

Mik azok az akaratlagos és önkéntelen mozgások?

Az emberi test, akárcsak másoké élőlények felruházott a idegrendszer, különféle mozgásformákra képes, mint például akaratlagos mozdulatokra és akaratlan vagy reflexes mozgásokra. Ahogy a neve is sugallja, az előbbiek akaratunktól függenek, és ellenőrzésünk alatt állnak, míg az utóbbiak az akaraton kívüliek és önmagukban fordulnak elő.

Mivel az idegrendszertől függenek, ezeket a mozgásokat idegi aktusoknak is nevezik, és mindegyik más-más testszervtől függ: önkénteseknél elsősorban az agy, míg az akaratlan mozgásokat a gerincvelő hajtja végre, vagyis az agy érintettsége nélkül fordulnak elő.

Mindkét típusú mozgás elengedhetetlen a szervezet túléléséhez és alkalmazkodásához. Mindazonáltal mindegyik más-más ingerre és specifikus körülményre reagál.

Az önkéntes mozgalmak azok, amelyek lehetővé teszik az élőlények számára, hogy döntéseket hozzanak, konkrét cselekvéseket hajtsanak végre és tervezzenek, azaz aktívan gondoskodjanak jólétükről. Míg a reflexek az önfenntartás egy sokkal primitívebb és elsődleges szintjére reagálnak, vagyis a testnek magának a védekezésre való hajlamát testesítik meg.

Minden mozgástípust külön-külön jellemezhetünk:

Önkéntes mozgások. Mint mondtuk, ők azok, amelyekbe beleavatkozik a lelkiismeret, hogy eldönthessük, megtesszük-e vagy sem, milyen módon és meddig. Általában meghatározott céljuk van és tanultak, vagyis megvalósításuk gyakorláson múlik, és öntudatlan vagy alvás közben nem tudjuk megtenni. Ezek a mozgások a következő séma szerint történnek:

Érzékszerveink felvesznek egy ingert a környezetből, és az idegrendszer továbbítja az információt az agynak.
Az információ feldolgozása és válaszadása az agy elülső lebenyében történik.
A válasz az idegrendszeren keresztül a gerincvelőbe, onnan pedig a mozgáshoz szükséges izmokhoz jut.

Önkéntelen mozgások Ezek azok, amelyekben a tudat nem avatkozik be, hanem "automatikusan" jelentkezik, ezért is nevezik reflexmozgásoknak. Emiatt sokan előfordulnak alvó vagy kómában lévő egyéneknél. Általában gyorsak, akaratlanok, és általában az őket kiváltó inger intenzitásától függenek.

Sokukat azonban bizonyos mértékig meg lehet szelídíteni vagy irányítani. Ennek a mozgásnak a végrehajtása a következő szakaszokból áll:

Külső inger keletkezik, amelyet az érzékszervek felfognak és az idegrendszer továbbít.
Az ingerből származó információ eléri a gerincvelőt, és automatikus választ vált ki, amely megkerüli az agyat.
A választ az idegrendszer azonnal eljuttatja az izmokba, amelyeknek végre kell hajtaniuk.