A Kisagy A gerinces agy részeként számos fontos funkcióval rendelkezik a motoros képességek ellenőrzésében. A kisagyi károsodás speciális tünetekben nyilvánul meg, az érintett területtől és mértékétől függően.
Mi a kisagy?
A Kisagy, Latin Kisagy, az emberekben található a cerebrum alatt és az agyszár mögött, a hátsó fossa-ban. Ez az agy második legnagyobb része a cerebrum után, de magasabb sejtsűrűséggel és lényegesen több idegsejttel rendelkezik, mint a cerebrum.
Noha a kisagynak a kisa tömegének csak körülbelül 10% -a van, számos finom csavarodása miatt a felület 50-50% -ának felel meg. A kisagy sátrán keresztül, az úgynevezett Tentorium cerebelli, elkülönítve a agytól. A kisagy az agyszárhoz három kisagyon keresztül kapcsolódik: a Pedunculus cerebellaris inferior, Pedunculus cerebellaris medius és a A Pedunculus cerebellaris superior, csatlakoztatva. A kisagy fontos funkciókat lát el a test mozgási sorrendjének koordinálásában és finomhangolásában, valamint a tanulási folyamatokban.Anatómia és felépítés
A kisagy két félgömbből áll, amelyek az úgynevezett féreg, latin Vermis, dudor. A kisagy külső rétegét cortexnek vagy cortexnek hívják. A kisagy belsejében egy medulla vagy medulla nevű fehér anyag található. A felület növelése érdekében a kisagy agykéregében levél alakú dudorok, ún Folia cerebelli, és olyan barázdákból áll A cérnák repedései, csíkos. A két félgömb anatómiailag két fő horonnyal három fő lebenyre oszlik. Ezeket hívják Elülső cerebelláris lebeny, Hátsó cerebelláris lebeny és Flokkulonoduláris lebeny jelölték ki. A kisagy funkcionálisan három területre is felosztható: Vestibulocerebellum kapcsolódik az egyensúlyi szervhez és anatómiailag megfelel a flokkulonodularis lebenynek. A Spinocerebellum információt kap a gerincvelőtől és megfelel ennek Elülső lebeny. A Pontocerebellum - az agyhoz rostokkal kapcsolódik és megfelel a Hátsó lebeny.
Funkció és feladatok
A kisa öntudatlanul működik, a tudatos ellenőrzés nem lehetséges. A kisagy fő feladata a motoros készségek szabályozása. A kisagy is fontos szerepet játszik a mozgás megtanulásában. A kutatók azonban azt is feltételezik, hogy a kisagy olyan kognitív folyamatokban vesz részt, mint a kommunikáció, a társadalmi viselkedés és a látásérzet.
Ezenkívül a kisagy aktiválása számos más feladat elvégzésében, például a rövid távú memóriában, az impulzív viselkedés szabályozásában, fájdalomban, éhségben és légszomjban, valamint egyéb tevékenységekben. A motoros funkciókkal ellentétben a kisagy pontos feladatát még nem részletezték részletesen. A kisagy különböző területei különböző feladatokat látnak el a motoros készségek terén.
A vestibulocerebell a motoros készségeket tartja és tartja. Felelős a szem mozgásának finomhangolásáért is. Megkapja a szükséges információkat a test helyzetéről és az egyensúlyi szervön keresztüli mozgásáról. A spinocerebellum feladata az álló helyzet, a járás és a motoros készségek támogatása.
Ezenkívül a cél motoros képességeinek és a mozgások végrehajtásának feladatait is vállalja. Ennek eredményeként egy mozgás a tervek szerint folytatódhat, és a célokat, például amikor tárgyakhoz érik, pontosan meg lehet ütni. Ezenkívül a spinocerebellum fontos a beszédhez szükséges arc- és gégizmok összehangolásához. Információját a gerincvelő rostoin keresztül kapja meg.
A pontocerebellum, a kisagy legnagyobb része, felelős a mozgások részletes tervezéséért és összehangolásáért. Fejleszti tovább a mozgástervezeteket, koordinálja és modulálja azokat, vagy javítja a mozgástervezést. Információit az úgynevezett hídon keresztül kapja meg, amely az agytörzs egy része.
Itt megtalálja gyógyszereit
Memory Memória rendellenességek és feledékenység elleni gyógyszerekBetegségek és betegségek
Különböző betegségek károsíthatják a kisajt, vagy hibás működést okozhatnak. Ide tartoznak agydaganatok, tályogok, gyulladások vagy anyagcsere-betegségek. Mérgezés, például az alkoholfogyasztástól, ugyanúgy befolyásolhatja a kisagyat, mint a baleset vagy genetikai betegségek következményei.
A kisagy működése általában motoros képességekkel jár, amelyek tünetei a kisagy elhelyezkedésétől és az érintett terület méretétől függnek. A tüneteket gyakran az ataxia kifejezés szerint csoportosítják. Ataxia esetén a mozgások és a testtartás koordinációja zavart. Egyensúlyi problémák merülnek fel, és a járás bizonytalan lehet. A mozgások ellenőrizetlenek és gyakran meghaladják a célt.
Ha az ataxia csak a test egyik oldalát érinti, akkor hemiataxiának nevezik. Egy aszinergiában a koordinációt is befolyásolja. A különböző izomcsoportok nem működnek együtt megfelelően, különösen finomabb mozgások esetén. A dysdiadochokinesis esetén csökkent a koordinációs képesség, és az antagonista mozgások gyors sorrendjét már nem lehet megfelelően elvégezni.
A kisagy funkcionális rendellenességei esetén előfordulhatnak a szem remegésével a szem stabilizálódásának rendellenességei, az úgynevezett nystagmus és az elhagyott tekintetsorozat. A zaklatott tekintetű sorozatban a szemek nem mozognak simán, ha gyorsan az egyik oldalra nézik, hanem rövid ideig szünetet tesznek a közben, mielőtt továbbmozdulnának az oldalra. Az izomfeszültséget csökkenthetjük úgy, hogy az egész test lágynak tűnik, vagy szándékos remegés lép fel, ami különösen nyilvánvaló a remegő kezeknél, amikor tárgyakat fognak meg.
A cerebelláris károsodás egy másik lehetséges tünete a dudor és homályos beszéd, mivel a beszédhez szükséges izmok nem finomíthatók bizonyos cerebrális károsodásokkal.