csukló

A csukló az emberi kéz összetett izületi struktúrája. Ennek a bonyolultságnak köszönhetően a csukló sokféle funkcióval rendelkezik.

Mi a csukló?

A Csukló ez köznyelvi kifejezés, mert pontos meghatározás szerint a csukló különböző részleges ízületekből áll.

Az ujjak ízületeivel a csukló az emberi kéz különféle ízületeit ábrázolja, mivel a csuklónak számos lehetséges funkciója van, ezért kifejezett összetettség jellemzi. A csukló funkcionális sokféleségének köszönhető az egyes részleges ízületek pontos kölcsönhatása.

Történelmileg csak az emberek fejlesztették ki teljesen az alkar elfordításának képességét. Ez a készség fontos előfeltétele a kéz megfogó eszközként történő használatának.

Csontok és struktúrák sokfélesége miatt a csukló nagyon érzékeny a sérülésekre, különösen a kezét érintő esések esetén. Ezen túlmenően a csukló különféle feszültségek miatt fokozottan ki van téve a túlterhelés veszélyének.

Anatómia és felépítés

A csukló Anatómiai szempontból különféle alegységekből áll. Az első alegység a hüvelykujj oldalán az úgynevezett küllő, az alkar csontja.

A küllő csuklóegységét a carpal, a scaphoid és a háromszög alakú csontok néven ismert carpal csontok egészítik ki. A csukló második része a fent említett elsődleges carpal csontok és más carpal csontok (fő csontok, horogcsontok és nagy és kicsi sokszögű csontok) között helyezkedik el, amelyeket második sor csontoknak nevezünk.

A csukló funkcionálisan fontos része az alkar csont ulna is a kisujj oldalán, érintőceruza során. A csukló stabilitása a környező inakból és ínszalagokból származik. A megfelelő inakhoz kapcsolódó izmok csak az alkaron találhatók.

Funkció és feladatok

A különféle részleges ízületek, amelyek képezik a csukló összerakva, lehetővé teszi a közös funkcióit és feladatait.

A részleges ízületek együttműködése lehetővé teszi például a csukló hajlítását a tenyér irányában (az orvostudományban más néven a palmar hajlítást is). Ez a hajlítás egészséges emberekben kb. 80 ° szögig lehetséges. Ezenkívül a részleges ízületekkel a csuklót ellentétes irányba (a kéz hátsó irányába) is nyújthatjuk. A megfelelő nyújtást a dorsiflexionnak is nevezzük. Végül a csukló oldalirányban is elteríthető a hüvelykujj vagy a kisujj irányában. Funkcionális csuklóval a megfelelő szórás elérheti a kb. 30 - 40 ° sugarat.

Különböző funkcióival a csukló többek között feladatokat lát el a kéz kívánt helyzetbe állításával és megfelelő stabilitással történő megtartásáért. Például a csukló funkciói képezik a kéz- és ujjmozgások alapját, például a megfogás és a kemény fogás, valamint a stabil precíziós fogás.

Itt megtalálja gyógyszereit

Betegségek és betegségek

Lehetséges panaszok csuklóbetegségek és sérülések okozhatják. Az egyik leggyakoribb betegség, amely a csuklón fordul elő, például az úgynevezett carpalis alagút-szindróma, amelyet a csukló szintjén az idegkompresszió jellemez.

A csuklón a carpalis alagút szindróma általában kezdetben a karba sugárzó fájdalomban jelentkezik - a folyamat előrehaladtával az hüvelykujjgömbön izmok pazarolhatnak. A szindróma mögött a csuklóján elrejthető lehetséges okok például a túlzott megterhelés vagy csonttörések a csukló közelében. A tendonitis a csuklóját is érinti - itt a gyulladás általában éles fájdalomként jelentkezik.

Ha van egy úgynevezett ganglion a csuklón, akkor ez egy jóindulatú daganat az ízületi kapszulán. A csuklóján a megfelelő ganglion okait gyakran nem lehet egyértelműen diagnosztizálni. Egy másik betegség, amely befolyásolhatja a csuklóját, az osteoarthritis (amelyet köznyelven is nevezik ízületi kopásnak).

A csuklón a külső erők hatására előforduló gyakori sérülések végső soron többek között az ízület közelében lévő küllő törései (törött csontok), valamint szakadt szalagok - alapvetően a csukló minden csontját befolyásolhatják a csonttörések.