holdfogyatkozás

Elmagyarázzuk, mi a holdfogyatkozás, hogyan és mikor következik be ez a jelenség. Valamint a létező típusokat és azt, hogy hogyan néz ki a napfogyatkozás.

A holdfogyatkozáshoz teliholdnak kell lennie.

Mi az a holdfogyatkozás?

A hold- és napfogyatkozások csillagászati ​​események, amelyek időről időre előfordulnak. A holdfogyatkozás esetén aföld között áll Hold és a Nap és a három égitest egy ideig ebben a sorrendben egy vonalban marad. Így néhány percre a Föld az, amely beárnyékolja a Holdat, és nem fordítva. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, az igazodáson kívül teliholdnak kell lennie.

Ehelyett a Napfogyatkozás Ez akkor fordul elő, amikor a Hold a Nap és a Föld közé kerül, ami azt okozza, hogy bolygónkról a Nap takarja. Ebben az esetben a holdnak újnak kell lennie, és a három égitestnek is egyvonalban kell lennie.

A szakértők szerint évente egy-négy, öt vagy legfeljebb hat holdfogyatkozást rögzítenek.

Hogyan történik a holdfogyatkozás?

Holdfogyatkozáskor a Föld árnyéka előrehalad, lefedi a Hold felszínét.

Amint azt korábban kifejtettük, egy olyan jelenség, mint a holdfogyatkozás, akkor következik be, amikor a teliholdat a Föld által generált árnyék fedi. Van az, hogy a tény ezt érdemes tisztázni: a napfénynek köszönhető, hogy bolygónkról láthatjuk a Holdat.

Ezért látjuk holdfogyatkozáskor, ahogy a Föld árnyéka elkezd előrehaladni, beborítva a Hold felszínét. Ezen az árnyékon belül két különböző részről beszélnek: a félárnyékról és az umbráról. Míg ez utóbbi a holdnak az árnyék alatt teljesen lefedett – és ezért észrevehetetlen – területe, addig félhomály esetén az árnyék gyengébb.

Milyen gyakran fordul elő holdfogyatkozás?

Bár a Hold minden hónapban megkerüli a Földet, holdfogyatkozás nem fordul elő évente 12 alkalommal. A magyarázat egyszerű: a Hold útja a bolygó körül körülbelül öt fokkal ferde, összehasonlítva azzal az úttal, amelyet a Föld megtesz a Nap körül. Ez azt jelenti, hogy a Holdat nem mindig éri el a föld árnyéka.

A Hold lehet a Föld mögött, és még mindig kap napfényt. Ezért minden attól fog függni, hogy az ember éppen a Földön hol tartózkodik: az éjszakai bolygó közepén kell lennie. Ellenkező esetben nem rögzíti.

Éppen ezért, bár a holdfogyatkozások olyan események, amelyek egy évben egy-négy, öt vagy akár hatszor is előfordulnak, a bolygó ugyanazon helyéről több fogyatkozás is látható, amennyiben éjszaka történik. Ez eltér attól, ami a napfogyatkozásoknál történik, amelyek a NASA szerint átlagosan 375 évente egyszer láthatók ugyanarról a helyről.

A holdfogyatkozás típusai

Félnapfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold éppen áthalad az alkonyi területen.

Alapjánarány amelyben a Föld árnyéka a Hold felszínére vetül, azon kívül, hogy a rész (umbra vagy penumbra) eléri, különböző típusú holdfogyatkozások azonosíthatók:

  • Teljes NAPFOGYATKOZÁS. Ebben az esetben a Föld árnyéka befedi a Hold teljes felületét.
  • Penumbrális fogyatkozás. Ez az esemény akkor történik, amikor a Hold éppen a félárnyékos területet haladja el – és nem az umbra. Ezért válik ez az esemény észrevehetetlenebbé. A penumbrális fogyatkozáson belül két altípus létezik. A teljes, vagyis amikor a hold teljes felületét sötétség borítja, míg részben a holdnak csak egy részét. Egy év alatt a becslések szerint minden harmadik napfogyatkozás ilyen típusú.
  • Részleges napfogyatkozás. Ez az esemény akkor kerül rögzítésre, ha a felületnek csak egy részét éri el az umbra.

Napfogyatkozás

Napfogyatkozást látni kihívás.

Ezzel szemben a napfogyatkozás akkor alakul ki, amikor a Hold elrejti a napot. Mikor történik ez? Amikor a Hold a Föld és a Nap között egy vonalban van.

Teljes napfogyatkozásról beszélnek, amikor a holdárnyéknak sikerül beborítania a teljes felszínt. Ez a jelenség nem tart tovább néhány percnél. Míg a részleges napfogyatkozás az, amikor a holdárnyék nem fedi le a teljes felületet. Ezért látható egy töredéke a Földről, fényesen.

A gyűrű alakú napfogyatkozás viszont az, amikor a Hold és a Nap egy vonalban van, de mivel az utóbbi kisebb, egyfajta gyűrű fény. Végül vannak, akik a hibrid napfogyatkozásról beszélnek, vagyis amikor bizonyos szögekből a földfelszín gyűrű alakúnak, míg más szögekből teljesnek látszik.

A teljes napfogyatkozást 500 naponta, azaz körülbelül másfél évente rögzítik. Míg a részlegesek gyakoribbak: évente átlagosan kettő.

A holdfogyatkozással ellentétben a napelemet látni elég nagy kihívás. Az, hogy legalább két feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt annak, aki látni akarja, valahol azon a bolygón kell lennie, ahonnan a Hold útja található. Másrészt ott kell nappal lenni, ahol személy Abban a pillanatban van, amikor a három égitest igazodik egymáshoz.

Fontos, hogy amikor egy ilyen jelenséget szeretnénk értékelni, ne nézzünk közvetlenül a napba, mert az károsíthatja a látását. Ehelyett szűrők vagy különböző technikák használhatók ezek értékelésére. Vagy a szakemberek által javasolt különböző vetítési technikák használatával.

!-- GDPR -->