Mondatokban elmagyarázzuk, mik azok a kötőszók, milyen típusok léteznek, és különféle példákat. Továbbá, mik azok az elöljárószavak.
Mik azok a kötőszók?
Ban ben nyelvtan, kötőszóként ismert bizonyos típusú szavakhoz ill készlet ezek közül olyan, amely lehetővé teszi más szavak, állítások vagy kifejezések összekapcsolását, azaz összekötőként szolgál egy mondatrész vagy két mondat között. Ebben az értelemben ők a csoport részét képezik nyelvtani linkek.
A kötőszók általában atonikusak (anélkül hangsúly) és változatlan, azaz rögzített darabjai nyelv, amelyek ritkán változnak vagy alkalmazkodnak a kontextushoz. Általában lehetővé teszik két szintaktikai egység egyesítését egy dúrban, például két mondatot vagy egy mondaton belüli két elemet. Ezért jelentése csak nyelvtani, csak a nyelvben és abban érvényes kontextus eltökélt.
Például, ha az "és" kötőszót használjuk, ami a leggyakoribb az összes közül, a ima "Csak krumplit és sütőtököt vettem", a "vásárol" ige jelentése egyformán kiterjed a két említett elemre (burgonya és sütőtök).
Másrészt, amikor az „és”-et használjuk a „csak krumplit vettem, és nem volt túl jó” mondatban, a kötőszó lehetővé teszi, hogy a kezdeti panaszhoz (hogy csak krumpli volt) hozzáadjunk egy másodlagos panaszt (a külön tény, hogy nem voltak túl jók).
A kötőszók fajtái
A kötőszavak két típusra oszthatók:
Koordináló vagy megfelelő kötőszók. Olyanok, amelyek azonos szintaktikai szinten kapcsolnak össze szavakat, kifejezéseket vagy mondatokat, vagyis amikor az általuk összekapcsolt elemek jelentésük elvesztése nélkül kicserélhetők. Például: „A piacon vízitorma és hagyma volt” ugyanaz, mint „A piacon hagyma és vízitorma volt”.
Ezek a kötőszavak viszont különböző típusúak lehetnek:
- Kapcsoló. Lehetővé teszik két azonos típusú elem egyetlen egységben történő összekapcsolását, jelezve az elemek halmozódását vagy összegét. Például: y, e, ni, que.
- Kompromisszumok. Lehetővé teszik két kifejezés összekapcsolását kizárólagos vagy opcionális viszonyban, vagyis abban, hogy a kettő közül az egyiket kell választani. Például: o, u.
- Ellentétes. Lehetővé teszik két terminus egymásnak ellentmondó egymásnak ellentmondó, antagonisztikus, azaz ellentétben való összekapcsolását. Ilyen például: de, bár, több, de.
- Magyarázó. Lehetővé teszik olyan állítások vagy kifejezések összekapcsolását, amelyek ugyanarra a dologra utalnak, de az együttlét során jobban megmagyarázzák az elhangzottakat, vagy megerősítenek valamilyen jelentést. Ilyen például: vagyis ez van, vagyis inkább.
- Elosztó. Lehetővé teszik két elem nem folytonos összekapcsolását, elosztva jelentésüket ugyanabban a mondatban. Más szóval, a mondat értelmét két különböző kifejezésre osztják. Mint például: imádkozz... imádkozz, most... most, szállj ki... szállj ki.
Alárendelt vagy helytelen kötőszók. Akik linkelnek javaslatokat vagy egymással nem felcserélhető mondatok, hiszen összeillesztéskor konkrét jelentésű kapcsolat jön létre közöttük: ok-okozati, feltételes, magyarázó stb.
Például: „Aznap este esett az eső, ezért busszal kellett mennem” olyan ok-okozati összefüggésre utal, amelyet nem lehet megfordítani. Ezeket a kötőszavakat csak az alárendelt főmondatban betöltött szerepe szerint osztályozzuk, az alábbiak szerint:
- Alárendelt szubsztanciák. A főnévi kifejezés szerepét töltik be a mondaton belül. Ilyen például: mit, mit, hogyan, mennyit.
- Alárendelő melléknevek. A melléknévi kifejezés szerepét töltik be, vagyis jellemeznek egy nevet. Ilyenek: ki, ki, ki, ki.
- Adverbiális alárendeltek. A határozószó, a bevezető szerepét töltik be információ kontextuális, akár körülmény (idő, hely, mód vagy összehasonlítás) vagy logikai kapcsolat (ok, következmény, feltétel, cél). Mint például: mikor, hol, mint szerint, több, mint, mert, bár, esetben, hacsak.
Mondatok kötőszóval
Íme néhány példa a kötőszó mondatokban való használatára:
Koordináló kötőszók:
- „Elküldtek minket vásárolni festmény és mosószer” (kopulatív)
- "Nem adták oda a jegyzeteket, sem a mappát" (kopulatív)
- "Eszed-e az ételt, vagy nem kelsz fel az asztaltól" (dilemma)
- "Még ha nagy vagy, hallgatnod kell rám" (ellenmondás)
- "Zabpelyhet szeretnék venni, de nagyon drága" (ellenállás)
- "Azt mondta, hogy ennyi, vagyis kirúgtak" (magyarázat)
- "Antihisztaminokat, azaz allergia elleni gyógyszereket kell szednie" (magyarázat)
- "Szeretni fogjuk a fiunkat, gyere ki varangy vagy kijön a béka ”(elosztó)
Alárendelt kötőszavak:
- "Hogy iszol alkohol ilyen korán abszurd” (főnév)
- "Megkérdezte, hogyan fogunk jönni" (főnév)
- "Eljött az unokatestvérem, akit tegnap említettem neked" (melléknév)
- "Elmentem megnézni a filmet, amelynek plakátját láttuk az utcán" (melléknév)
- "Elmentem otthonról, amikor esni kezdett" (az idő határozói)
- "Oda mentem, ahol az ördög elvesztette a cipőjét" (helyhatározó)
- "Ahogy tegnap tetted, neked is meg kell tenned a részed" (a modor határozója)
- "Itthon maradtam, mert rosszul éreztem magam" (az ok határozója)
- – Lemaradtál a buliról, így nem tudod, mi a jó hírek”(következmény határozója)
- "Le kell hagynod a dohányzást, hogy egészségesebben élhess" (a cél határozószója)
- "Ma kint eszünk, hacsak nem akarsz főzni" (a feltétel határozója)
Kötőszók és elöljárószavak
Nem szabad összetéveszteni a kötőszót az elöljárószókkal, bár mindkettő olyan szó vagy részecske, amely nyelvtani szerepet tölt be a mondaton belül, ami az összeállítás és a rendszerezés.
Az elöljárószavaknak azonban többé-kevésbé rögzített jelentése van, ami egy sor kapcsolódó jelentéshez kapcsolódik, saját, bár kontextuális, míg a kötőszavaknak nincs jelentése a nyelv hatókörén kívül.
Például: az "és" kötőszó önmagában nem jelent abszolút semmit, de lehetővé teszi olyan kifejezések összekapcsolását, amelyeknek megvan a maga jelentésük, majd bizonyos jelentést kapnak: a "ma csirkét és rizst kell enni" Y ez azt jelenti, hogy a rizs és a csirke egy szinten vannak, ugyanannak a készletnek a részei.
Másrészt, ha azt mondjuk: "ma csirkét kell enni ról ről rizs ", az" előszó" helyett azt jelzi, hogy a csirke és a rizs nagyon meghatározott helyzetben vannak, egymáson.