- Mik azok a nukleinsavak
- Nukleinsav típusok
- A nukleinsavak funkciója
- A nukleinsavak szerkezete
- A nukleinsavak jelentősége
Elmagyarázzuk, mik a DNS és RNS nukleinsavak, molekuláris szerkezetük, funkcióik és fontosságuk az élőlények számára.
Mik azok a nukleinsavak
A nukleinsavak azok makrómolekulák vagy polimerek benne lévő biológiai anyagok sejteket a élőlények, azaz ismétlődő kisebb darabokból (monomerekből) álló hosszú molekulaláncok. Ebben az esetben ezek foszfodiészter kötésekkel összekapcsolt nukleotid polimerek.
A nukleinsavnak két típusa ismert: a DNS és az RNS. Típusuktól függően lehetnek többé-kevésbé hatalmasak, többé-kevésbé összetettek, és változatos formákat ölthetnek.
Ezek a makromolekulák minden sejtben megtalálhatók (a sejtmag abban az esetben eukarióták, vagy a nukleoidban abban az esetben prokarióták). Még az olyan egyszerű fertőző ágensek is vírus Ezek a makromolekulák stabilak, terjedelmesek és primordiálisak.
A nukleinsavakat a 19. század végén fedezte fel Johan Friedrich Miescher (1844-1895). Ez a svájci orvos a különböző sejtek magjából izolált egy savas anyagot, amelyet eredetileg nevezett nuklein, de ez volt az első vizsgált nukleinsav.
Ennek köszönhetően a későbbi tudósok tanulmányozhatták és megértették a DNS és RNS formáját, szerkezetét és működését, örökre megváltoztatva a DNS átvitelének tudományos felfogását. élet.
Nukleinsav típusok
A nukleinsavak kétféleek lehetnek: Dezoxiribonukleinsav (DNS) és Ribonukleinsav (RNS). A következőkben különböznek:
- Biokémiai funkciói. Míg az egyik „konténerként” szolgál a Genetikai információ, a másik az utasítások átírására szolgál.
- Kémiai összetétele. Mindegyik tartalmaz egy molekula pentózcukor (dezoxiribóz a DNS-hez és ribóz az RNS-hez), és kissé eltérő nitrogénbázis-készlet (adenin, guanin, citozin és timin a DNS-ben; adenin, guanin, citozin és uracil az RNS-ben).
- A szerkezete. Míg a DNS egy kétszálú hélix (kettős hélix), az RNS egyszálú és lineáris.
A nukleinsavak funkciója
A nukleinsavak a maguk és specifikus módon a bennük lévő genetikai anyag tárolására, olvasására és átírására szolgálnak. sejt.
Következésképpen beavatkoznak az építési (szintézis) folyamatokba fehérje a sejt belsejében. Ez a folyamat akkor megy végbe, amikor a sejt gyárt enzimek, hormonok és egyéb, a szervezet fenntartásához nélkülözhetetlen peptidek.
Másrészt a nukleinsavak a sejtreplikációban is részt vesznek, azaz új sejtek létrehozásában a szervezetben, reprodukció a teljes egyedé, mivel az ivarsejtek mindegyik szülő teljes genomjának (DNS) felével rendelkeznek.
A DNS a szervezet összes genetikai információját kódolja nukleotidszekvenciáján keresztül. Ebben az értelemben azt mondhatjuk, hogy a DNS nukleotid templátként működik.
Ehelyett az RNS operátorként szolgál ezen a kódon alapulva, mivel lemásolja (átírja), és elviszi a sejt riboszómáihoz, ahol a fehérjék összeállnak. Ez egy összetett folyamat, amely nem mehetne végbe ezen, az élethez nélkülözhetetlen vegyületek nélkül.
A nukleinsavak szerkezete
Minden nukleinsavmolekula bizonyos típusú nukleotidok ismétlődéséből áll, amelyek mindegyike a következőkből áll:
- Egy pentóz (cukor). Ez egy öt szénatomos monoszacharid, amely lehet dezoxiribóz vagy ribóz.
- Nitrogéntartalmú bázis. Bizonyos aromás heterociklusos vegyületekből (purin és pirimidin) származik. Ez lehet adenin (A), guanin (G), timin (T), citozin (C) és uracil (U).
- Foszfát csoport. Foszforsavból származik.
Az egyes molekulák szerkezeti összetételét ráadásul kétszálú (DNS) vagy egyszálú (RNS) helikális formában adják meg, bár a prokarióta organizmusok esetében gyakran előfordulnak körkörös DNS-molekulák, amelyeket plazmidoknak neveznek.
A nukleinsavak jelentősége
A nukleinsavak nélkülözhetetlenek az általunk ismert élethez, mivel nélkülözhetetlenek a fehérjék szintéziséhez és a genetikai információk egyik generációról a másikra való átviteléhez (öröklés). Ezeknek a vegyületeknek a megértése óriási előrelépést jelentett az élet kémiai alapjainak megértésében.
Ezért a DNS védelme elengedhetetlen az egyén és a faj. Mérgező vegyi anyagok (például ionizáló sugárzás, fémek nehéz anyagok vagy rákkeltő anyagok) nukleinsav-elváltozásokat okozhatnak, és olyan betegségeket okozhatnak, amelyek bizonyos esetekben a következő generációkra is átterjedhetnek.